Felmérték a műszaki hallgatók igényeit
A legtöbb, mintegy 48,3 órás munkahétre számítanak a svájci üzleti szakok hallgatói, a legkevesebb, évi 9.332 eurós fizetést képzelnek el maguknak első munkahelyükön a romániai diákok, a magyar hallgatók pedig a végzésük után az európaiakkal azonos módon 4,2 hónapos kivárási időt tartanak reálisnak - áll a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérésben, melyben 22 európai ország 196 ezer hallgatóját kérdezték meg - tájékoztatta a berlini székhelyű Trendence Intézet az Edupresst.
Több mint 196 ezer hallgatót kérdeztek meg 22 európai országból a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérésben, melyen 779 felsőoktatási intézmény, Magyarországról pedig 34 egyetem főiskola vett részt. A korábban European Student Barometer néven ismert vizsgálatot három területre osztva végzeték el, így külön-külön mérték fel az egyetemükkel és a leendő munkahelyükkel kapcsolatos elképzeléseket a műszaki, az üzleti és az egyéb tudományterületeken tanulók esetében. A felmérést végző berlini székhelyű Trendence Intézet eddig a műszaki és az üzleti tudományi területeken tanulók által elmondottak alapján összeállított jelentését hozta nyilvánosságra - tájékoztatta a szervezet az Edupresst. 2009-től szerepel a felmérésben Románia és Oroszország is.
A svájciak dolgoznának a legtöbbet első munkahelyükön
Az összesített adatok alapján kiderül, a mérnöki képzésben részt vevők átlagosan 43,6 órát kívánnak dolgozni az első munkahelyükön hetente, ez az érték csupán némileg nagyobb az üzleti képzésben tanulók esetében, ők 44,7 órát képzelnek el. A magyar mérnökhallgatók az európai átlaggal azonosan gondolják ezt, míg az üzleti tudományok iránt érdeklődő magyar egyetemisták, főiskolások 43,8 órát dolgoznának jövőképük szerint az első munkahelyükön. A legmagasabb számadatot a svájci üzleti szakokon hallgatók adták meg (48,3), míg a heti legkevesebb munkaórát a holland műszaki hallgatók választották (41,5).
A romániai üzleti képzések hallgatói számítanak a legalacsonyabb éves jövedelemre
Az első munkahelyen elvárt jövedelemről a magyar mérnöki képzésben részt vevő hallgatók átlagosan bruttó 12.216 eurós éves fizetésről számoltak be, míg az üzleti tudományok diákjai valamivel kevesebb, 10.916 eurós bruttó jövedelemre számítanak első munkahelyükön. A felmérésben részt vevő európai hallgatók átlagosan azonban pozitívabban vélekednek e tekintetben a jövőről: 26.129, illetve 23.987 eurós elvárt jövedelemre számítanak. A megkérdezett nemzetek közül a legbizakodóbbaknak a dán műszaki képzések diákjai bizonyultak 53.319 eurós elvárt havi jövedelemmel, míg a legkevesebb összegre a romániai üzleti ismereteket tanulók gondolnak 9.332 eurós éves elvárt munkabérrel.
A legkevésbé a finnek, a leginkább a britek lojálisak a tandíj fizetésével szemben
Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e ön a tandíj fizetésével a felsőoktatásban, a magyar diákok 24,1 százaléka felelt igennel az üzleti képzésben részt vevők közül, a mérnöki tanulmányokat folytatóknak azonban csupán 16,9 százaléka vélekedik hasonlóan, viszont a két képzés közötti különbség az európai adatok alapján is érzékelhető (19,8%; 14,8%). A legkevésbé a finn üzleti képzésben részt vevő diákok állnak ki a tandíj fizetése mellett (2,8%), míg annak legfőbb támogatóinak a hasonló szakon tanuló brit diákok bizonyultak (38,2%).
Optimisták az osztrákok
A magyarok optimizmusát mutatja az is, hogy míg például az üzleti képzésekben részt vevők 38,9 százaléka nem aggódik jövőbeni karrierje miatt, addig az európai átlagban ez csupán a 32,6 százalékról mondható el. A hasonló szakokon tanulók között a legpozitívabbak az osztrák diákok 62,8 százalékkal, de a mérnökképzésben részt vevők között is ők a leginkább derűlátó nemzet (73%). Jövőbeni elhelyezkedésük miatt a legjobban a spanyol mérnök (87,9%) és üzleti szakos hallgatók (90,5%) aggódnak, mégis mintegy 40 százalékuk gondolja úgy, hogy az egyetemen oktatott ismereteket és átadott képességek szükséges feltételei az elhelyezkedésnek. Az európai mérnökhallgatók átlagosan 54,7 százaléka véli, hogy a munkaerőpiacon igényelt tudással vértezték fel őket, az üzleti tudományok területén pedig a diákok 57,1 százaléka gondolkodik hasonlóan, miközben a magyar diákok is közel azonosan értékelik a tanulmányaik során leadott anyagot.
A magyar hallgatók 35-36 százaléka nyitott a külföldi munkavállalás felé
A külföldi munkavállalás iránti érdeklődés közelebbi vizsgálatához egyenként kérdeztek rá az online kérdőívek a határon túli munkavállalásra világviszonylatban és az Európán belüli térségre vonatkozóan. Az európai mérnök és üzleti hallgatók átlagosan 47-48 százaléka nyitott a világ felé (magyar hallgatók: 35-36%). 20-21 százalékuk maradna szívesebben a kontinens határain belül, az európai munkavállalás mellett azonban már a magyarok 29-31 százaléka döntene szívesen. Átlagosan minden ötödik európai diák vállalna szívesen munkát az országhatáron belül és csupán pár százalékkal kevesebben maradnának itthon a magyar hallgatók.
4,2 hónapos várakozási időre számítanak a magyar és az európai diákok egyaránt a munkavállalás előtt
Az európai üzleti tudományokat hallgatók átlagosan 24 jelentkezési lapot terveznek elküldeni ahhoz, hogy megtalálják azt a helyet, ahol első alkalommal munkát vállalhatnak, bizakodóbbak azonban a műszaki tanulmányokat folytatók, ők átlagosan 18,7 próbálkozástól várják ezt, melytől a magyar diákok csak néhány tized százalékkal térnek el (23,8; 18,4). Miközben azonban a legtöbb, csaknem 33 jelentkezési lapot küldenek majd el elvárásaik szerint a lengyel üzleti hallgatók az első munkahely megtalálásához, nem ők számítanak a leghosszabb várakozási időre. Az említett diákok ugyanis 4,7 hónapot várnának, miközben a görög üzleti képzésben részt vevő diákok 6,7 hónapos időtartamra számítanak. Az európai, azonos képzésben tanuló hallgatók 4,2 hónapos kivárást vélnek reálisnak; ahogy a leendő európai mérnökök, illetve a magyar hallgatók is mindkét képzés esetében.
A tanulmány elkészítéséhez 9.023 üzleti, valamint 6.235 műszaki irányultságú szakon tanulót kérdeztek meg, így a két kiadványt összesen 15.358 online kérdőívre válaszoló véleménye alapján készítették el. A harmadik kiadásban az egyéb képzésekben részt vevők, mintegy 8.271 hallgató véleményét mérték fel, így szerepelnek köztük például a jogi, az orvosi, vagy a nyelvtudományi szakok képviselői is. A jövőben így egy harmadik kiadványt is kiad az intézet, akkor már a több tudományterületen hallgató, 23.539 diák véleménye alapján.