A Magyar Közlöny 2009. évi 90-91. számaiból
A már elérhető jogszabályok teljes szövegea cikk után megtalálható.2009. évi Magyar Közlöny 90. szám, megjelent: 2009. június 30.
138/2009. (VI. 30.) Korm. Rendelet: A bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának elõmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának szabályairól
139/2009. (VI. 30.) Korm. Rendelet: A földgázellátásról szóló 2008.évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009.(I.30.) Korm. rendelet módosításáról
76/2009. (VI. 30.) FVM rendelet: Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet módosításáról
77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet: Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 61/2009.(V.14.) FVM rendelet módosításáról
32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet: A hajózó személyzet képzésérõl és szakszolgálati engedélyérõl
33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet: A szélerõmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl, a pályázat minimális tartalmi követelményeirõl, valamint a pályázati eljárás szabályairól
15/2009. (VI. 30.) NFGM rendelet: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeirõl szóló 22/2007. (VIII.29.) MeHVM rendelet módosításáról
2009. évi Magyar Közlöny 91. szám, megjelent: 2009. június 30.
78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehetõ projekt kiegészítõ hitelrõl
79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet: A mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, elõállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenõrzésének részletes szabályairól
1100/2009. (VI. 30.) Korm. Határozat: Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram feltételrendszerének módosításáról
138/2009. (VI. 30.) Korm. rendelet
a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának szabályairól
A Kormány az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya az üzemanyagok kötelező bioüzemanyag-részarányára, valamint a forgalomba hozott bioüzemanyag mennyiségének nyomon követésére, jelentésére és a jogsértéssel kapcsolatos bírságolásra terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) biomassza: a mezőgazdaságból (beleértve a növényi és állati anyagokat), az erdőgazdaságból és az élelmiszeriparból, valamint az ezzel kapcsolatos iparágakból származó termékek, melléktermékek, hulladékok és maradványok biológiailag lebontható része, valamint az iparból, szolgáltatásból származó hulladékok és a települési hulladék biológiailag lebontható része;
b) bioüzemanyag: az alábbi, közvetlenül járművek hajtóanyagaként vagy ezek keverőkomponenseként felhasznált, értékesített termékek:
ba) bioetanol: kizárólag a Közösségben termelt biomasszából előállított etanol,
bb) bio-ETBE: bioetanol-alapon előállított etil-tercier-butiléter,
bc) biometanol: biomasszából előállított metanol,
bd) bio-MTBE: biometanol-alapon előállított metil-tercier-butiléter,
be) bio-DME: biomasszából előállított dimetiléter,
bf) bio-TAEE: bioetanol-alapon előállított tercier-amil-etil-éter,
bg) biobutanol: biomasszából előállított butanol,
bh) biodízel: növényi vagy állati olajból és zsírból előállított, dízelüzemanyag minőségű metilészter,
bi) E85: legalább 70%, legfeljebb 85% bioetanolt tartalmazó, üzemanyag célra előállított termék, amelynek térfogatszázalékos bioüzemanyag-hányada megfelel a bekevert bioetanol részarányának,
bj) szintetikus bioüzemanyag: biomasszából előállított szintézis gázból készített szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék (Fischer-Tropsch dízel),
bk) hidrogénnel kezelt növényi olaj: termokémiai úton hidrogénnel kezelt növényi vagy állati eredetű anyagból előállított folyékony szénhidrogén,
bl) biogáz: biomasszából kinyert, földgázminőségűre tisztított gáznemű üzemanyag vagy fagáz,
bm) biohidrogén: biomasszából és más megújuló energiával előállított hidrogén;
c) energiatartalom: az üzemanyag és a bioüzemanyag térfogatából, illetve tömegéből az 1. melléklet szerint számított fűtőérték (MJ/l vagy MJ/kg);
d) üzemanyag: az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 143/D. § a) pontja szerinti termékek;
e) motorbenzin: az EUtv. 143/D. § a) pont aa) alpontja szerinti termék;
f) dízelgázolaj: az EUtv. 143/D. § a) pont ab) alpontja szerinti termék.
(2) Az üzemanyag, az üzemanyagba kevert bioüzemanyag, az E85 és a tiszta biodízel literben kifejezett mennyiségét +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. A +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint kell meghatározni.
Üzemanyagok kötelező bioüzemanyag-részaránya
3. § (1) Az EUtv. 143/A. § (1) bekezdésében előírt kötelező bioüzemanyag-részarány a (2) bekezdés szerint meghatározott mennyiségek összegének és a forgalomba hozott üzemanyagok [kivéve az EUtv. 143/A. § (2) bekezdése szerinti üzemanyagot] energiatartalmának a hányadosa, százalékértékben, egytizedessel meghatározva.
(2) A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál
a) a motorbenzin esetében az energiatartalomban kifejezett forgalomba hozott mennyiség [kivéve az EUtv. 143/A. § (2) bekezdése szerinti motorbenzin mennyiségét] 3,1%-át,
b) a dízelgázolaj esetében az energiatartalomban kifejezett forgalomba hozott mennyiség [kivéve az EUtv. 143/A. § (2) bekezdése szerinti dízelgázolaj mennyiségét] 4,4%-át
kell figyelembe venni.
(3) Több telephellyel, illetve a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott több engedéllyel rendelkező üzemanyag-forgalmazó esetén a mennyiséget összesítve kell meghatározni.
A forgalomba hozott bioüzemanyag mennyiségének nyomon követése és jelentése
4. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó által előállított, beszerzett, raktározott, szállított, forgalmazott tiszta vagy üzemanyagba bekevert bioüzemanyagok mennyiségének igazolásához szükséges okmányok:
a) a bioüzemanyag alapanyagának fajtájáról, és bioetanol esetében a biomassza Közösségben történő termeléséről a bioüzemanyag, illetve a bioüzemanyag-tartalmú üzemanyag gyártójának nyilatkozata;
b) az üzemanyag gyártmánylapja, vagy az üzemanyag minőségi bizonyítványa, vagy az EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium, vagy az üzemanyag, illetve a bioüzemanyag előállítását végző ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel rendelkező előállító laboratóriuma által kiállított igazolás, amelyből megállapítható az üzemanyagban lévő bioüzemanyag térfogatszázalékban (bioüzemanyagonként) vagy energiatartalom százalékában (összesen) kifejezett aránya és a bekevert üzemanyag 15 °C hőmérséklethez tartozó sűrűsége és térfogata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányok hiányában a bioüzemanyag az EUtv.-ben meghatározott forgalmazási kötelezettség teljesítésébe nem számítható be.
(3) Ha az üzemanyag-előállító vagy -forgalmazó különböző bioüzemanyag-tartalmú üzemanyagot a tárolás vagy szállítás során összekever, a keverést követően az üzemanyag bioüzemanyag-tartalma (térfogatszázalékban vagy energiatartalom százalékában) az összekevert üzemanyag-mennyiségek dokumentált bioüzemanyag-tartalma alapján számítással határozandó meg. A tárolótartályokban lévő üzemanyag bioüzemanyag-tartalmát minden naptári hónap utolsó napján az EN ISO/IEC 17025 szerint akkreditált laboratórium vagy az üzemanyag előállítását végző, ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel rendelkező előállító laboratóriumának vizsgálata alapján aktualizálni kell.
(4) Az EUtv. 143/B. § (2) bekezdésében előírt jelentést a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell elkészíteni.
(5) A jelentést a több telephellyel, illetve a Jöt.-ben meghatározott több engedéllyel rendelkező üzemanyag-forgalmazó telephelyenként külön-külön és összesítetten is köteles elkészíteni.
(6) Ha a motorbenzin előállítója a motorbenzinbe bioetanolt, bio-ETBE-t, bio-TAEE-t kever, választása szerint nyilvántartásaiban, bizonylatain és jelentésében ezek mennyiségét összevontan, bioetanol-egyenértékben is megadhatja. A bioetanol-egyenérték meghatározásához a bio-ETBE literben meghatározott mennyiségének 47%-a, a bio-TAEE literben meghatározott mennyiségének 40%-a vehető figyelembe.
(7) A vámhatóság az üzemanyag-forgalmazók jelentéseiből készített összesített adatokról, az adótitokra vonatkozó szabályok betartása mellett tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.
(8) Az energiapolitikáért felelős miniszter a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve 4. cikkében előírtak alapján teljesíti a jelentéstételi kötelezettségét az Európai Unió Bizottságának.
A bírság kiszabásával kapcsolatos szabályok
5. § (1) A vámhatóság az EUtv. 143/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés esetén a bírság mértékét az arányosság és a fokozatosság elvének figyelembevételével állapítja meg, különös tekintettel
a) a jogsértés súlyára,
b) a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a hatóság eljárását megelőző magatartásra,
c) a jogsértő üzemanyag-forgalmazó korábbi jogsértő magatartására.
(2) Amennyiben az üzemanyag-forgalmazó bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet következményeként hoz forgalomba a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot, a vámhatóság az EUtv. 143/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított bírság összegét a jogsértő üzemanyag-forgalmazó kérelmére mérsékelheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek kell tekinteni a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesést, az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavart vagy a bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavart, amennyiben ezek következtében az üzemanyag-forgalmazó igazoltan nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság ismételten is kiszabható.
(4) A vámhatóság a bírságot az EUtv. 143/C. § (1) bekezdése szerinti jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés elkövetésétől - az EUtv. 143/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén a tárgyhónap utolsó napjától - számított öt éven belül szabhatja ki.
(5) A bírság mértékét ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(6) A bírságot az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell a vámhatóság számlájára megfizetni.
(7) A jogerősen kiszabott bírság részletekben történő megfizetésének vagy halasztott megfizetésének engedélyezésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek a részletfizetésre és fizetéshalasztásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
Záró rendelkezések
6. § (1) Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól szóló 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VPKr.) 15. § (1) bekezdése a következő új p) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi p) pont jelölése q) pontra változik:
(A hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervek feladata és hatásköre:)
„p) ellátják az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 143/A-143/D. §-a, illetve a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartások és bizonylatok helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,"
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a VPKr. 15. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A regionális ellenőrzési központok feladata és hatásköre - az (1) bekezdés b), c), f), g), k) és i) pontjában meghatározottakon túl:]
„j) ellátják az EUtv. 143/A-143/D. §-a, illetve a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelező bioüzemanyag-részarány és az előírt jelentések teljesítésének ellenőrzésével, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságok kiszabásával összefüggő feladatokat."
(5) A VPKr. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány az EUtv. szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a Vám- és Pénzügyőrséget jelöli ki."
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének „legalacsonyabb" szövegrésze és (3) bekezdése hatályát veszti.
(7) E rendelet hatálybalépését követő napon a (2)-(7) bekezdés hatályát veszti.
(8) Ez a rendelet a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 138/2009. (VI. 30.) Korm. rendelethez
A közlekedési célú üzemanyagok és bioüzemanyagok energiatartalma
A)
Üzemanyag, bioüzemanyag Energiatartalom térfogatra vetítve
(fűtőérték, MJ/l)
Bioetanol 21
Bio-ETBE 27 (ebből 37% megújuló energiaforrásból)
Biometanol 16
Bio-MTBE 26 (ebből 22% megújuló energiaforrásból)
Bio-DME 19
Bio-TAEE 29 (ebből 29% megújuló energiaforrásból)
Biobutanol 27
Biodízel 33
Szintetikus bioüzemanyag (Fischer-Tropsch dízel) 34
Tiszta növényi olaj 34
Hidrogénnel kezelt növényi olaj 34
Motorbenzin 32
Dízelgázolaj 36
B)
Üzemanyag, bioüzemanyag Energiatartalom tömegre vetítve
(fűtőérték, MJ/kg)
Biogáz 50
2. melléklet a 138/2009. (VI. 30.) Korm. rendelethez
Az üzemanyag-forgalmazó havi jelentésének adattartalma
1. Az üzemanyag-forgalmazó azonosító adatai
a) Név, cégnév
b) Adószám
c) Adóraktári, bejegyzett kereskedői, nem bejegyzett kereskedői, jövedéki engedély száma
2. Forgalomba hozott üzemanyag mennyisége (liter vagy MJ), ide nem értve annak az üzemanyagnak a mennyiségét, melyet a bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
a) Motorbenzin
b) Dízelgázolaj
3. A forgalomba hozott bioüzemanyag mennyisége összesen (liter vagy MJ), ide nem értve annak a bioüzemanyagnak a mennyiségét, melyet a bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
4. A forgalomba hozott üzemanyag energiatartalmára a kötelező bioüzemanyag-részarány alapján eső bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának levezetése (MJ)
a) Motorbenzin alapján
b) Dízelgázolaj alapján
c) Összesen
5. A kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiség (kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának) és a tárgyhónapban ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának különbsége (MJ)
33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet
a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 16. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a szélerőművi kapacitás-létesítési jogosultságot igénylő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
b) az elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakozó olyan szélerőműre, amely
ba) a háztartási méretet meghaladja, de a 0,5 MW teljesítőképességet nem éri el (nem engedélyköteles kiserőmű), vagy
bb) 0,5 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű, de az 50 MW teljesítőképességet nem éri el,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET)
ca) 7. § (2) bekezdése szerinti szélerőmű és szélerőmű park (a továbbiakban együtt: szélerőmű) kapacitás létesítésére, bővítésére, elosztó vagy átviteli hálózathoz történő csatlakoztatására,
cb) szerinti, az elosztó vagy átviteli hálózathoz nem csatlakozó kiserőmű létesítésére jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező szélerőmű elosztó vagy átviteli hálózathoz történő csatlakoztatására
(a továbbiakban együtt: létesítés) irányuló pályázati kiírás feltételeire, a pályázat minimális tartalmi követelményeire, valamint a pályázati eljárásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a villamosműhöz nem csatlakozó és a háztartási méretű szélerőműre.
Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) hirdetmény: a pályázat kiírásáról szóló értesítés, amelyben a Hivatal az e rendeletben foglaltak szerint értesítést tesz közzé a pályázati eljárás megindításáról,
b) szélerőművi kapacitás-létesítési jogosultság: felhatalmazás, amely a pályázat nyertese részére biztosítja, hogy
ba) az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt szélerőmű kapacitás létesítésére pályázó az e rendelet szerint lefolytatott pályázaton elnyert mértékű új szélerőművi kapacitást létesítsen,
bb) az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt szélerőmű kapacitás létesítésére pályázó a VET 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmet nyújtson be új szélerőművi (e rendelet szerint lefolytatott pályázaton elnyert mértékű) kapacitás létesítésére,
bc) az 1. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti pályázó a szélerőművet elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakoztassa, és a kiserőművi összevont engedély e vonatkozásban történő módosítása iránt kérelmet nyújtson be,
c) kiírási dokumentáció: a pályázati eljárás és a pályázat benyújtásának részletes szabályait tartalmazó dokumentáció,
d) pályázat: a pályázó által a pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlat,
e) pályázati eljárás: új szélerőművi kapacitás létesítésére, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti kiserőmű elosztó vagy átviteli hálózathoz történő csatlakoztatására vonatkozó, e rendelet szerint lefolytatott pályáztatási eljárás,
f) pályázó: a hirdetmény és a kiírási dokumentáció alapján szélerőművi kapacitás-létesítési jogosultságot (a továbbiakban: jogosultság) szerezni kívánó, a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet,
g) társaságcsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kell értelmezni.
A pályázati eljárás célja
3. § (1) A pályázati eljárás célja
a) a felhasználói igények kielégítése érdekében új, korszerű szélerőmű kapacitások létesítésének elősegítése,
b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részarányának növelése, továbbá
c) a jogosultság üzemgazdasági és nemzetgazdasági szempontból hatékony, átlátható, befolyásmentes, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szétosztása a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel,
a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának és biztonságos működésének fenntartása mellett.
(2) A pályázati eljárás részét képező értékelési eljárás célja a kiírási dokumentáció szerinti pályázati eljárás tárgyát képező jogosultság tekintetében azoknak a pályázóknak a kiválasztása, akik az (1) bekezdésben meghatározott szempontrendszernek összességében a leginkább megfelelő pályázatot nyújtották be.
A Hivatal eljárására vonatkozó különös szabályok
4. § (1) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - ideértve különösen a hirdetmény elkészítését és közzétételét, a kiírási dokumentáció kidolgozását, valamint a pályázatok értékelését - a Hivatal látja el.
(2) A Hivatal e rendelet szerinti eljárására - a (3)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - a VET 168. § (2)-(3), (9)-(13) és (15) bekezdését, valamint az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell alkalmazni.
(3) A Hivatal e rendelet szerinti eljárása során az ügyintézési határidő - ide nem számítva a 15. § (1) bekezdése szerinti időtartamot - a pályázat benyújtási határidejének lejártát követő napon kezdődik.
(4) A Hivatal e rendelet szerinti eljárása során a Ket. szerinti hirdetményi kézbesítésnek nincs helye.
(5) A Hivatal e rendelet szerinti eljárása - a (6) bekezdés kivételével - minősítési és értékelési szakaszból áll.
(6) A 6. § (4) bekezdés c) pontja szerinti pályázat esetén, ha a pályázó megfelel a minősítési szakasz követelményeinek, nyertes pályázónak minősül. Ha a kiosztható kapacitás kevesebb, mint amennyit a pályázók nyertessége esetén ki kellene osztani, a Hivatal a pályázók által igényelt kapacitást arányosan csökkenti.
(7) Az e rendelet szerinti pályázati eljárás nyelve a magyar.
A pályázati eljárás előkészítése
5. § (1) A Hivatal minden év szeptember 15-éig - a hálózati engedélyesek bevonásával - elemzést végez a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságáról és biztonságos működéséről, amelynek során figyelembe veszi
a) a rendszerszabályozási elveket,
b) a rendszerjellemzőket,
c) a villamosenergia-ellátási szabályzatokat,
d) a legfejlettebb hazai és nemzetközi gyakorlatot, valamint
e) a már üzemben lévő szélerőművek működési tapasztalatait.
(2) Az elemzésben meg kell állapítani, hogy
a) van-e lehetőség újabb szélerőművi kapacitás létesítésére,
b) a VET 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint mekkora szélerőmű kapacitás építhető be az ország különböző területein és az egyes elosztó hálózati engedélyesek működési területein, valamint
c) milyen rendszerszabályozási feltételek teljesülése szükséges az új szélerőművi termelő kapacitás elosztó vagy átviteli hálózatra csatlakozásához.
(3) Az elemzést a Hivatal a honlapján az elemzés elkészítését követően haladéktalanul közzéteszi.
(4) A hálózati engedélyesek a Hivatal felszólítására kötelesek közreműködni az (1) bekezdésben meghatározott elemzés elkészítésében.
6. § (1) Ha az elemzés alapján lehetőség van az elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakozó új szélerőművi termelő kapacitás létesítésére, a Hivatal elkészíti a kiírási dokumentációt, valamint a VET 7. § (3) bekezdése szerint - az elemzés közzétételét követő 30 napon belül - hirdetményt tesz közzé saját honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint legalább két országos napilapban. A hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napját kell érteni.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell a kiírási dokumentáció beszerzésének helyét, módját és határidejét, a kiíró megnevezését, valamint a kiírás tárgyát.
(3) A pályázatot az elosztó hálózati engedélyesek működési területeire vonatkozóan - hálózati engedélyesenként egyenlő vagy eltérő mértékben megosztva, illetve több működési területet összevonva vagy az ország egész területére - lehet kiírni.
(4) A Hivatal a kiírási dokumentáció elkészítésénél, a pályáztatásnál és az elbírálásnál külön szélerőmű kategóriákat állapíthat meg a következő szempontok szerint:
a) a háztartási méretet meghaladó, de a 0,5 MW-ot el nem érő teljesítőképességű (nem engedélyköteles) szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,
b) a 0,5 MW vagy annál nagyobb, de az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,
c) az 5 MW vagy annál nagyobb, de az 50 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni,
d) azon szélerőművek, amelyek nem kívánnak részt venni a villamos energia kötelező átvételi rendszerében,
e) az elosztó vagy átviteli hálózathoz nem csatlakozó szélerőmű elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakoztatása.
(5) A kiírási dokumentációnak tartalmaznia kell
a) a pályázati eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat (különösen a pályázás feltételei, módja, a benyújtási határidők, a pályázati eljárás eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánításának feltételei, a kiírási dokumentáció módosításának feltételei),
b) az elnyerhető jogosultság részletes leírását és feltételeit,
c) a (4) bekezdés a)-e) pontja szerint létrehozható termelő kapacitásokat,
d) a 7. § szerinti konzultáció feltételeit,
e) a 18. § szerinti forrás rendelkezésre állásának igazolására vonatkozó feltételeket,
f) az értékelés jogszabályi kereteken belüli további részletes szempontjait, valamint az eredmény közzétételének módját.
Konzultáció
7. § A Hivatal a kiírási dokumentációban meghatározott módon, helyen és időben konzultációt tart. A konzultációt legkésőbb a benyújtási határidő lejártát megelőző 30. munkanapon kell megtartani. A konzultáción azok a szervezetek és a kiírási dokumentációban meghatározott számú képviselőik vehetnek részt, akik a kiírási dokumentációt - a hirdetményben meghatározott módon - beszerezték.
Részvétel és a pályázat benyújtása
8. § (1) A pályázati eljárásban nem vehet részt az a pályázó,
a) aki olyan szélerőmű termelő kapacitásának létesítésére pályázik, amely 50 MW vagy ezt meghaladó teljesítőképességű, illetve amely a bővítést követően érné el vagy haladná meg az 50 MW teljesítőképességet,
b) akinek a hirdetmény közzétételének napján, illetve a benyújtási határidő napján a Hivatallal szemben lejárt határidejű eljárásidíj-fizetési vagy felügyeletidíj-fizetési kötelezettsége van,
c) akinek a hirdetmény közzétételének napján egyéb, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van, kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
d) akivel szemben a hirdetmény közzétételét megelőző három naptári éven belül a bíróság - a jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban - bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
e) akivel szemben a hirdetmény közzétételét megelőző három naptári éven belül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a vagy 21. §-a, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke vagy 82. cikke szerinti jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el,
f) akinek korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította,
g) akinek, aki jogelődjének vagy akivel egy társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak a VET 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét a hirdetmény közzétételét megelőző tíz éven belül visszavonták,
h) aki a pályázatában a pályázat elbírálását érdemben befolyásoló valótlan adatot közölt,
i) - az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetén - akiről megállapítható, hogy részére a jogszabályi feltételek nem teljesülése miatt nem adható ki a VET 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély,
j) aki az új létesítendő szélerőművi termelő kapacitást - a pályázat benyújtásától számítottan - három évnél régebben gyártott berendezéssel kívánja megvalósítani,
k) aki végelszámolás alatt áll, vagy aki ellen csőd- vagy felszámolási eljárás folyamatban van,
l) aki a kiírási dokumentációt nem a hirdetményben meghatározott módon szerezte be,
m) aki az e rendelet szerinti határidőben nem igazolta a forrás rendelkezésre állását,
n) aki a 20. § (1) vagy (4) bekezdése alapján elveszítette jogosultságát a hirdetmény közzétételét követő harmadik év végéig.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okra vonatkozóan a pályázó a pályázati eljárás során nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság, a vámhatóság, a székhely vagy a termelő tevékenység végzésének telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozására vonatkozó adatokat a Hivatal részére átadja.
(3) Egy társaságcsoporthoz tartozó vállalkozás közvetlenül vagy közvetve csak egy - azonos csatlakozási pontot megjelölő - pályázatot nyújthat be.
(4) Ha az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázat nyertesével szemben a pályázati eljárás eredményének kihirdetése után, de még a VET 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély kiadása előtt az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok merül fel, vagy ez a pályázati eljárás eredményének kihirdetése után válik ismertté, akkor a pályázó nem kaphatja meg a VET 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.
(5) Ha az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázat benyújtása esetén a pályázóval szemben a pályázati eljárás eredményének kihirdetése után válik ismertté az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállása, a Hivatal a pályázót a VET 96. § (2) bekezdése szerint eltilthatja a tevékenység folytatásától.
9. § (1) A pályázat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a pályázó azonosítására alkalmas adatok, különösen a neve, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma, a székhelye, az elérhetősége (levelezési címe, telefon-, telefaxszáma, e-mail címe),
b) a tervezett szélerőmű telephelyének adatai, különösen a helyrajzi száma, a címe, valamint a tervezett szélerőműnek - szélerőmű park esetén az annak részét képező valamennyi szélerőműnek - a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabály szerinti egységes országos vetületi koordinátái (a továbbiakban: EOV koordináta),
c) a szélgenerátor tervezett beszerzésének bemutatása,
d) a megvalósítani tervezett szélerőmű műszaki adatai, különösen
da) az erőműegység, a termelő berendezés gyártási éve,
db) a szabályozási képesség az üzemi szabályzatban meghatározott mérőszámok szerinti bontásban,
dc) a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát és a feszültség minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatása,
dd) egyvonalas villamos kapcsolási rajz (a szélerőműtől a csatlakozási pontig).
(2) A pályázathoz csatolni kell
a) a beépítésre tervezett szélerőmű létesítéséhez más jogszabályok alapján szükséges, a pályázó nevére szóló környezetvédelmi engedély és villamosenergia-ipari építési engedély másolatát,
b) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a hálózati üzemirányítás keretében, illetve a rendszerirányítás szempontjából szükséges esetekben hozzájárul termelésének az elosztó hálózati engedélyes vagy az átviteli rendszerirányító általi korlátozásához,
c) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kiírási dokumentációban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vele szemben az e rendeletben foglalt kizáró ok nem áll fenn,
e) a nem a cégjegyzékben nyilvántartott pályázó esetén a nyilvántartásba vételről szóló határozatot, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos alapító okiratot (egyéb létesítő okiratot), vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,
f) a pályázóban legalább 10% tulajdoni részesedéssel vagy szavazattal (a továbbiakban: befolyás) rendelkező személy megnevezését, valamint a befolyás mértékének megjelölését, beleértve a közvetett módon való befolyást is, továbbá a pályázóval egy társaságcsoporthoz tartozó más vállalkozás megnevezését,
g) a teljességi nyilatkozatot, amelyben a pályázó felelősséget vállal arra, hogy az f) pont szerinti befolyás megállapításához szükséges minden dokumentumot és információt rendelkezésre bocsátott,
h) a pályázónak a pályázati eljárásban történő teljes körű képviseletére jogosultak nevét, valamint a képviseleti jog igazolására alkalmas dokumentumot,
i) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat, kivéve a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződést,
j) a hálózati csatlakozásra vonatkozó, a hálózati engedélyes által jóváhagyott csatlakozási tervet,
k) a 8. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat, kivéve a 8. § (1) bekezdés c) pontja szerinti köztartozásra vonatkozó igazolást,
l) a 6. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő értékesítési jogosultságról történő lemondó nyilatkozatot,
m) a 18. § szerinti forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumot, valamint
n) az auditált szélhozam mérések adatait.
10. § (1) A pályázatot a Hivatal székhelyén kell benyújtani a kiírási dokumentációban meghatározott módon és határidőben.
(2) Ha a pályázó nem magyar nyelven nyújt be dokumentumot, csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Vitatott esetben a magyar nyelvű változat az irányadó.
11. § (1) A részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes tartama alatt meg kell felelni. Ha a pályázó nem felel meg a részvételi feltételeknek, a Hivatal a pályázót kizárja.
(2) A pályázó köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani.
(3) A Hivatal az e rendeletben és a kiírási dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelő pályázókat nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vett pályázók listáját (a pályázók nevét és az azonosításukra szolgáló adatokat) a benyújtási határidő lejártát követő 35 munkanapon belül a Hivatal honlapján közzéteszi. A pályázat benyújtásával a pályázók hozzájárulnak adataik pályázók listáján történő közzétételéhez.
Az Értékelő Bizottság
12. § (1) A Hivatal a pályázatok minősítésére és értékelésének előkészítésére öttagú bizottságot hoz létre, öt póttaggal (a továbbiakban: Értékelő Bizottság).
(2) Az Értékelő Bizottság három tagjának és három póttagjának személyére a Hivatal elnöke, egy-egy tagjának és egy-egy póttagjának személyére az átviteli rendszerirányító vezetője és az elosztó hálózati engedélyesek tesznek javaslatot. Ha az elosztó hálózati engedélyesek nem tudnak megállapodni az általuk javasolt tag személyében, az átviteli rendszerirányító által jelölt póttag rendes tagként vesz részt az Értékelő Bizottság munkájában. Az Értékelő Bizottság tagjait, valamint a póttagokat a Hivatal elnöke nevezi ki és hívja vissza. Az Értékelő Bizottság tagját akadályoztatása esetén az adott tagot jelölő személy által jelölt póttag helyettesíti.
(3) Az Értékelő Bizottságot a benyújtási határidő lejártáig kell létrehozni. Az Értékelő Bizottság az e rendelet és a kiírási dokumentáció által biztosított keretek között az ügyrendjét maga állapítja meg.
13. § (1) Az Értékelő Bizottság a következő feladatokat látja el:
a) közjegyző jelenlétében, a pályázók számára nyilvánosan felbontja a pályázatokat tartalmazó borítékokat, és ezzel egyidejűleg jegyzőkönyvben rögzíti a pályázók és a pályázat azonosító adatait (pályázó neve, létesítés helye, igényelt kapacitás),
b) elvégzi a 14. §-ban meghatározott - megfeleléssel összefüggő - minősítést, és ezt jegyzőkönyvben rögzíti,
c) értékeli a pályázatokat, és ennek eredményéről jegyzőkönyvet készít,
d) az a)-c) pontok alapján összefoglaló értékelést készít.
(2) Az Értékelő Bizottság a pályázati eljárás során folyamatosan jogosult ellenőrizni az e rendeletben és a kiírási dokumentációban előírtak betartását.
Minősítő szakasz
14. § (1) Az Értékelő Bizottság a pályázatot a benyújtási határidő lejártától számított 45 munkanapon belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a pályázóval szemben fenn áll-e a 8. § (1) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott bármely kizáró ok,
b) a benyújtott dokumentumok alapján a pályázó megfelel-e az e rendeletben és a kiírási dokumentációban meghatározott követelményeknek.
(2) Ha az Értékelő Bizottság megállapítja, hogy a pályázóval szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn, a pályázót a Hivatal kizárja.
Értékelő szakasz
15. § (1) A minősítő szakaszban megfelelt pályázókat a Hivatal felhívja, hogy 8 munkanapon belül - a jogszabályban meghatározottnál nem magasabb - kötelező átvételi ár, az igényelt kötelező átvétel időtartama, illetve a kötelező átvétel keretében átvételre kerülő villamos energia éves mennyisége vonatkozásában tegyenek ajánlatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.
(3) Az e rendelet alapján kiírt pályázat értékelése során a Hivatal a pályázó által igényelt - a jogszabályban meghatározottnál nem magasabb - kötelező átvételi árat (zónaidőnkénti bontásban), az általa igényelt kötelező átvétel időtartamát, illetve a kötelező átvétel keretében átvételre kerülő villamos energia éves mennyiségét veszi figyelembe.
(4) Az értékelő szakaszban a pályázatok vizsgálatára nyitva álló határidő 22 munkanap.
A pályázati eljárás eredményének megállapítása
16. § (1) Ha az Értékelő Bizottság két vagy több olyan pályázatot minősít egyenértékűnek, amelyek egyidejű nyertessége esetén a kiosztható kapacitás kevesebb, mint amennyit a pályázók nyertessége esetén ki kellene osztani, a Hivatal felhívja az érintett pályázókat, hogy 5 munkanapon belül nyújtsák be az igényelt alacsonyabb kötelező átvételi ár vagy rövidebb kötelező átvételi időtartam vonatkozásában módosított pályázatukat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés alapján módosított pályázatok vonatkozásában az Értékelő Bizottság a 13. §, valamint az e § rendelkezései szerint jár el.
17. § (1) A pályázat érvénytelen, ha
a) azt a kiírási dokumentációban meghatározott benyújtási határidő lejárta után nyújtották be,
b) a pályázó a 18. § szerinti forrás rendelkezésre állását nem az előírtaknak megfelelően igazolta,
c) a pályázó a 15. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem tett ajánlatot,
d) a pályázót a pályázati eljárásból kizárták,
e) egyéb módon nem felel meg az e rendeletben, valamint a kiírási dokumentációban meghatározott feltételeknek.
(2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha
a) nem nyújtottak be pályázatot,
b) kizárólag érvénytelen pályázat került benyújtásra, vagy
c) valamely pályázónak a pályázati eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a Hivatal a pályázati eljárás érvénytelenítéséről dönt.
(3) A Hivatal - az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelése alapján - határozatban állapítja meg
a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát,
b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét (nyerteseit).
(4) A Hivatal a (3) bekezdésben meghatározott döntéséről azonos tartalommal tájékoztatja a pályázókat, és döntését honlapján közzéteszi. A Hivatal a pályázati eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló határozatát - indokolással ellátva - teszi közzé.
(5) A Hivatal a kiírási dokumentációban kiírt összes jogosultság tekintetében több pályázót is nyertesnek nyilváníthat. Adott EOV koordinátákkal behatárolt területre csak egy pályázatot lehet nyertesnek minősíteni.
Forrás igazolása
18. § (1) A pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázó vagy a pályázóban 50%-os részesedést meghaladó tulajdonrésszel rendelkező közvetlen tulajdonos a pályázati eljárás során megszerezhető engedélyhez kötődő szélerőmű kapacitás létesítésének garanciájaként köteles igazolni a megpályázott szélerőmű kapacitás minden megkezdett MW-ja után 60 000 euró (hatvanezer euró) értékű forrás rendelkezésre állását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti forrás formája számlapénz vagy bankbetét lehet. Ha az (1) bekezdés szerinti forrás rendelkezésre állását a pályázóban 50%-os részesedést meghaladó tulajdonrésszel rendelkező közvetlen tulajdonos igazolja, akkor a pályázó az igazolással együtt köteles benyújtani a tulajdonos arra vonatkozó visszavonhatatlan jognyilatkozatát, hogy a tulajdonos az igazolásban feltüntetett összeget a szélerőmű beruházás forrásaként a pályázó részére biztosítja.
(3) A pályázó köteles az (1) bekezdés szerinti forrást a pályázati eljárás eredményének megállapításáig rendelkezésre tartani, amelyet a Hivatal legalább egy alkalommal megvizsgál.
A pályázati eljárás nyertesének jogai, kötelezettségei
19. § (1) Az illetékességgel rendelkező hálózati engedélyes a csatlakozási tervet - területileg koncentrált csatlakozási igény tekintetében - 60 napon belül felülvizsgálja. A pályázatok műszaki dokumentációjának, a felülvizsgált csatlakozási tervnek és a hálózati engedélyes üzletszabályzatának megfelelő tartalmú hálózati csatlakozási szerződést 30 napon belül meg kell kötni.
(2) Ha a felülvizsgálat eredményeként a pályázat mellékleteként benyújtott csatlakozási tervhez képest többletköltséget igénylő műszaki megoldást rögzítő csatlakozási szerződés kerül megkötésre, az ebből eredő többletköltséget az érintett hálózati engedélyes köteles fedezni. Az indokolt többletköltséget a Hivatal az árszabályozás során elismeri.
(3) A 2. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja alá tartozó szélerőműre vonatkozó nyertes pályázó a csatlakozási szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül köteles benyújtani a VET 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély, illetve engedélymódosítás iránti kérelmet.
(4) A Hivatal a VET 80. § (3) bekezdése szerinti kivitelezési határidőt legfeljebb 30 hónap időtartamban határozza meg.
(5) A nyertes pályázó köteles olyan adattovábbító rendszert kiépíteni és üzemeltetni, amely az üzemi szabályzatban meghatározott adatkörök szerinti adatokat, különösen a kiadott villamosenergia-teljesítmény és mért szélsebesség üzemi szabályzatban előírt tartalmú és formátumú adatait - a szél termelés becslési eredmények fejlesztése és a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fenntartása érdekében - a rendszerirányító felé továbbítja.
20. § (1) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alá tartozó szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati eljárás nyertese elveszíti jogosultságát, és a hirdetmény közzétételét követő harmadik év végéig újabb pályázatot nem nyújthat be, ha
a) nem nyújtja be a Hivatalhoz a hálózati csatlakozási szerződést,
b) az engedélyezési eljárás nem a VET 74. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt engedély kiadásával végződik.
(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati eljárás nyertese jogosult és köteles a nyertes pályázatában foglaltaknak megfelelő tartalommal új szélerőművi kapacitást létesíteni, és a VET 134. §-ában foglalt használatbavételi engedélyt az eredményhirdetés napjától számított 35 hónapon belül megszerezni.
(3) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati eljárás nyertese jogosult és köteles a nyertes pályázatában foglaltaknak megfelelő tartalommal új szélerőművi kapacitást létesíteni, és a VET 134. §-ában foglalt használatbavételi engedélyt a kiserőművi összevont engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 33 hónapon belül megszerezni.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti nyertes pályázó elveszíti jogosultságát, és a hirdetmény közzétételét követő harmadik év végéig újabb pályázatot nem nyújthat be, ha
a) a kiserőművi összevont engedély jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül a Hivatalnak nem nyújtja be a szélerőmű beszerzésére vonatkozó szerződést, amelyben a berendezés szállítására vonatkozó határidő összhangban áll a Hivatal által előírt kivitelezési határidővel, valamint
b) elmulasztja a (2)-(3) bekezdés szerinti határidőt.
(5) Ha a Hivatal a pályázó kérelmére megállapítja, hogy a pályázó nem a pályázónak felróható okból mulasztotta el a (2) bekezdés szerinti határidőt, a Hivatal a megállapító határozata meghozatalától számított 10 munkanapon belül az összes körülmény mérlegelése - különösen a szélerőmű fizikai készültségének foka - alapján dönt arról, hogy a pályázó a pályázati eljáráson elnyert jogosultságát visszaszerzi-e.
(6) A Hivatal határozatában a pályázati eljárás nyertesének vagy - jogosultságának elvesztése, valamint visszalépése esetén - a pályázati eljárás eredményének kihirdetésekor - ugyanazon kategórián belül és kizárólag olyan jogosultság-mértékig, mint amivel a kieső pályázó rendelkezett - a következő legkedvezőbb pályázatot benyújtónak biztosítja a pályázat tárgyát képező kapacitás vonatkozásában a létrehozási jogosultságot. Ha ilyen pályázó nincs, vagy a pályázó nem kíván élni a felajánlott jogosultsággal, a felszabadult kapacitást a soron következő szélerőmű létesítésére vonatkozó pályázati eljárásban kell figyelembe venni.
(7) A pályázat nyertese érvényesen nem ruházhatja át jogosultságát.
(8) A nyertes pályázatban szereplő villamos energia átvételi ár nem módosítható, kizárólag a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerint indexálható.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti első elemzést legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított 30. napon közzé kell tenni.
(3) A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 3. számú melléklet IV. pont I.1 alpont A) sorában a „2,556" szövegrész helyébe a „2,566" szöveg lép.
78/2009. (VI. 30.) FVM rendelet
az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitelről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást (TEÁOR 08: 011, 012, 014, 015, 016), valamint a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban tartását;
b) mezőgazdasági vállalkozás: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme (egy adott mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenység folytatásához használt termelőegységek, különösen termőföld, állatállomány, gép, épület, berendezés összessége) a Magyar Köztársaság területén található, és amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;
c) beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában foglaltak szerinti ráfordítások összessége;
d) megkezdett beruházás: építési beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzést követően, gépberuházás és egyéb beruházás (pl. ingatlanvásárlás) esetén a vételárnak vagy egy részének megfizetését követően;
e) hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 5. §-ában meghatározott pénzügyi intézmény;
f) kezességvállaló intézmény: olyan kezességvállalással foglalkozó pénzügyi vállalkozás, amelynek kezességvállalása a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 38. és 39. §-a alapján részben vagy egészben állami viszontgaranciával biztosított (Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány);
g) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve;
h) támogatást nyújtó szerv: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.), illetve kezességvállalás esetén a kezességvállaló intézmények;
i) hitelprogram: az MFB Zrt. által biztosított forrás terhére, e rendelet alapján működtetett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program finanszírozáshoz igénybe vehető projekt kiegészítő hitel, amelynek részletes feltételeit az MFB Zrt. termékleírása tartalmazza;
j) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú melléklete szerinti vállalkozás;
k) ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program.
A hitelfelvevők köre
2. § (1) A hitelprogram keretében hitelfelvételre jogosultak azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek az adott beruházásra vonatkozó helyt adó vagy részben helyt adó jogerős támogatási határozattal rendelkeznek.
(2) A hitelintézetek csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyhez a kérelem benyújtásakor mellékelték a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot, valamint a támogatási határozat másolatát.
(3) Nem jogosult a hitelprogram keretében hitelfelvételre az a mezőgazdasági vállalkozás, amely:
a) a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt áll;
b) a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság a mezőgazdasági vállalkozás részére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
c) a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn;
d) nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel;
e) a Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 69. § (1) bekezdése szerinti jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetében a visszafizetésre kötelező jogkövetkezménynek nem tett eleget;
f) neki felróható okból nem teljesítette a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, strukturális alapjaiból vagy az EMOGA Garancia Részlegéből juttatott valamely támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét;
g) nehéz helyzetben lévőnek minősül.
A hitel célja és feltételei
3. § (1) A hitelprogram keretében finanszírozható hitelcél az ÚMVP-ben meghirdetett, a következő jogszabályokban szabályozott támogatási jogcímek keretében finanszírozott beruházások:
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet;
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet;
c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet;
d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet;
e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet;
f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet.
(2) A hitel nem használható fel:
a) exporttal kapcsolatos közvetlen tevékenység finanszírozására;
b) importtermékekkel szemben hazai termék előnyben részesítéséhez;
c) olyan támogatásra, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
d) termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására;
e) egynyári növények telepítésére;
f) egyszerű pótló beruházásokhoz;
g) tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához szükséges beruházásokhoz;
h) nehéz helyzetben lévő vállalkozás beruházásainak finanszírozásához;
i) más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására;
j) általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult;
k) gépek és berendezések lízingszerződésével összefüggő költségeinek finanszírozására;
l) megkezdett beruházáshoz.
(3) Amennyiben a közösségi jogszabályok, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott közvetlen támogatási rendszerek korlátozzák a termelést, úgy a korlátot túllépő termelésnövekedést eredményező beruházáshoz e rendelet alapján nyújtott hitel nem használható fel.
4. § (1) A hitelprogram keretében felvett hitel
a) összege ügyfelenként legalább ötmillió forint, de legfeljebb egymilliárd forint lehet,
b) futamideje legfeljebb tizenöt év, legfeljebb hároméves tőketörlesztési türelmi idő és kétéves rendelkezésre tartási idő biztosítása mellett,
c) kamatának mértéke az MFB Zrt. termékleírásában kerül meghatározásra.
(2) E rendelet alapján csak olyan, a felek által megkötött hitelszerződés támogatható, amelynél a hitelintézet a kamaton kívül legfeljebb egyszázalékos folyósítási jutalékot és huszonöt század százalékos rendelkezésre tartási jutalékot, továbbá az adott esetben felmerülő késedelmi kamatot és a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket, valamint a szerződés módosításával kapcsolatos költségeket számol fel.
5. § Amennyiben a hitelprogram keretében felvett hitelekhez a mezőgazdasági termelő a kezességvállaló intézmény által nyújtott kezességvállalást is igénybe vesz, a kezességvállalási díjtámogatás mértéke nem haladhatja meg az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatástartalom számítási módszertan alapján kiszámított piaci kezességvállalási díj 50%-át.
A hitel és kezességvállalás támogatás tartalma
6. § (1) A hitelprogram az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2006/C 319/01 számú, 2007-2013 időszakra vonatkozó, Közösségi iránymutatása az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról - ezen belül a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházáshoz nyújtott támogatásokról - szóló IV.A fejezetében előírt szabályok szerint működik.
(2) A hitelprogram keretében felvett hitel, valamint a kezességvállaló intézmény által vállalt, állami viszontgaranciával biztosított kezességvállalás a mezőgazdasági vállalkozás számára nyújtott állami támogatásnak minősül.
(3) A kedvezményes hitel támogatástartalmát az 1. számú melléklet szerint MFB Zrt. számolja ki. Az MFB Zrt. a hitelek támogatástartalmáról rendelkezésére álló adatokat refinanszírozás esetén a refinanszírozási kölcsönszerződés, közvetlen hitel esetén a hitelszerződés megkötését követő hónapban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) rendelkezésére bocsátja. A támogatástartalom igazolás támogatási határozatonkénti megbontásban tartalmazza a teljes beruházás összegét, az elszámolható költségek nagyságát és a hitel támogatástartalmát.
(4) A kedvezményes kezességvállalás támogatástartalmát az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján a kezességvállaló intézmény számolja ki, és erről, valamint a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról a kezességvállalási szerződés megkötését követő 10 napon belül írásban tájékoztatja az ügyfelet és az MVH-t.
(5) A támogatást nyújtó szerv a kiadott támogatástartalom igazolások adatairól nyilvántartást vezet. A támogatástartalom igazolást mind a támogatást nyújtó szerv, mind a hitelfelvevő a hitelfolyósítás utolsó napjától számított 10 évig köteles megőrizni.
7. § (1) Ha beruházás jogszabályban meghatározott elszámolható költségeinek finanszírozására igényelt hitel és a kezességvállalás támogatástartalmát, valamint a vissza nem térítendő támogatást is figyelembe véve számított támogatás összege meghaladja az 1698/2005/EK rendelet I. mellékletében az adott beruházásra előírt felső határt, a különbözetet az MVH a kifizetendő támogatás összegéből levonja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti levonást az ügyfél részére az adott támogatási program keretében kifizetésre kerülő támogatás utolsó részletéből kell teljesíteni. Amennyiben ez nem fedezi teljes mértékben a levonandó összeget, a különbözetet az MVH az ügyfél bármely más, MVH által kifizetendő támogatásából levonja vagy ilyen hiányában az ügyféltől visszaköveteli a hiányzó részt.
(3) A hitelszerződés mellékletét képezi az ügyfél 2. számú melléklet szerinti azon nyilatkozata, hogy tudomásul veszi az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárást.
Egyéb rendelkezések
8. § (1) A hitelkérelmeket a hitelprogramban részt vevő hitelintézetekhez folyamatosan lehet benyújtani.
(2) A hitelprogram keretében folyósított hitelek igénybevételének részletes feltételeit az MFB Zrt. termékleírása tartalmazza.
Záró rendelkezés
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott hitelkérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) A „Sikeres Magyarországért" Agrár Fejlesztési Hitelprogram szabályairól szóló 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet] 1. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában:]
„o) hitelprogram: az MFB Zrt. által biztosított forrás terhére működtetett Új Magyarország (ezt megelőzően: Sikeres Magyarországért) Agrár Fejlesztési Hitelprogram;"
(3) A 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy projekthez nyújtható, államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti hitelcél esetén nem haladhatja meg:"
(4) A 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyedi vállalkozásoknak nyújtott, a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti hitelcél szerinti legmagasabb támogatás nem haladhatja meg a 400 000, azaz négyszázezer eurót bármely három pénzügyi évből álló bármely periódus során, vagy az 500 000, azaz ötszázezer eurót, ha a hitelfelvevő vállalkozás az 1968/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i, ii és iii alpontjában említett kedvezőtlen adottságú térségben található."
(5) A 108/2007. (IX. 24.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
1. számú melléklet a 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez
A hitel kedvezményes kamatának támogatástartalom számítási képlete:
ahol
Qn: a hitel tőkerészének n. év elején fennmaradó összege
rref: egyéni referencia kamatláb, a támogatás odaítélésének napján
rk: kedvezményes kamatláb a támogatás odaítélésének napján (kamatmentes hitel esetén értéke nulla)
i: diszkont kamatláb a támogatás odaítélésének napján
2. számú melléklet a 78/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez
Nyilatkozat
Alulírott
név/megnevezés: ..........................................................................................................................
székhely/cím: .....................................................................................