Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno július 24-én?
Ezen a napon született 1900-ban Gyulavárin Bay Zoltán. Bay a XX. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Középiskolai tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem). Érdeklődése már az egyetemi évei alatt az akkor "új fizikának" számító atomfizika felé fordult.

Doktori disszertációját is ebben a témában készítette, a mágneses terek optikai jelenségeket befolyásoló hatását vizsgálta. Munkáját Berlinben (először a Physikalisch-Technische Reichsanstaltban, majd az egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében) folytatta. Az ifjú Bay Zoltán szempontjából nem volt közömbös, hogy Berlinben dolgozott sok, az akkori tudományos életben meghatározó természettudós (többek között Max Planck, Albert Einstein, Erwin Schrödinger, Max Laue). Berlinből hazatérve Szegeden tanított elméleti fizikát, és itt találkozott Szent-Györgyi Alberttel is, akivel később figyelemre méltó tudományos együttműködésben több cikket írt.
1936-ban Aschner Lipót az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója hívta meg a társaság kutatólaboratóriumának vezetésére, ahol egészen 1948-ig dolgozott. 1938-tól az Egyesült Izzó támogatásával a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) alapított Atomfizika Tanszéken is dolgozott, ahol kollégája volt Simonyi Károly és Papp György.

A II. világháború után a kedvezőtlenül alakuló társadalmi viszonyok hatására kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Amerikában először a George Washington Egyetem kutatóprofesszoraként, majd a National Bureau of Standards atomfizikai osztályának vezetőjeként dolgozott. Nyugdíjba vonulása után az American University kutatóprofesszora volt.

Bay Zoltán nevéhez fűződő eredmény a híres Hold-radar kísérlet, melyet 1946 januárjában hajtottak végre, lényegében egy időben az amerikai J. H. De Witt kutatócsoportjával. a radarcsillagászat igen fontos szerepet játszott Albert Einstein általános relativitáselméletének - a modern fizika egyik sarokkövének - igazolásában

Az általa kifejlesztett elektronsokszorozó-csöveket még ma is igen sokoldalúan használják, például részecskeszámlálásra, de a múlt század első felében, amikor még félvezető eszközök nem léteztek, erősítő kapcsolásokban is alkalmazták, sőt ilyen tárgyú szabadalom is született (HU122669 lajstromszámú szabadalmi leírás, 1940). Fejlesztői és feltalálói tevékenysége mellett Bay Zoltán tisztán természettudományos eredményei is jelentősek. Hozzájárult az általános relativitáselmélet igazolásához és a radarcsillagászat megszületéséhez. Az általa megalkotott fotoelektron-sokszorozó gyorsaságának köszönhetően a foton-elektron ütközési kísérletekben és koincidenciamérésekben biztosított olyan pontosságot, amely nagyságrendekkel volt jobb a korábbi eredményeknél. Így például a fizikusok számára alapvető energia- és impulzus-megmaradási tételek nagy pontosságú igazolása is lehetővé vált.

Szintén Bay nevéhez fűződik a méter ma használatos definíciója, amely a métert a másodperchez és a fény vákuumban mért sebességéhez köti. Életművéért számos kitüntetésben részesült, az Edinburgh-i Egyetem 1978-ban a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lorand Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választotta, a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést kapta 1990-ben. A 90-es évek elején a magyar kormány által alapított alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézethálózat és alapítvány Bay Zoltán nevét viseli. 1992. október 4-én hunyt el Washingtonban.