Oktatás-továbbképzés
Borúlátóak a végzős egyetemisták
Legborúsabban a gazdasági, a művészeti és az agrárhallgatók látják az elhelyezkedési esélyeiket. Az a kevés százalék, akik pozitívan gondolnak az álláskeresésre a válság idején főként a nemzetvédelmi és katonai, az informatikai és a jogi-igazgatási szakterületen tanulnak - derült ki az Educatio Nonprofit Kht. legfrissebb kutatásából.
Az Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) szakmai koordinálásával lezajlott kutatás május-júniusban vizsgálta az egyetemisták, főiskolások munkaerő-piaci várakozásait összesen 7837 fő részvételével. A megkérdezettek fele (50,5 százaléka) gondolja úgy, hogy rosszabb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, mint a gazdasági válság előtt diplomázó társai. "A legpesszimistábbak az agrárhallgatók, akiknek több mint kétharmada (68,2 százaléka) úgy vélekedik, hogy elhelyezkedési kilátásaik kifejezetten romlottak az utóbbi egy évben" - olvasható a Felvi honlapján. Utánuk említésre méltó a gazdasági képzés hallgatóinak elkeseredettsége, ami a közvélekedés ellen szól, miszerint a pénzügyi pályára menni okos döntés.
A borúlátók után következő másik nagy csoport (40,9 százalék) tagjai szerint a válság nem fogja érdemben befolyásolni az elhelyezkedési esélyeiket. Pozitívan mindössze 5,1 százalék látja a jövőjét. Közöttük szerepelnek a Rendőrtiszti Főiskola bizakodó hallgatói és az informatikus képzésben részt vevők egyharmada (29,2 százalék). A jövőt szintén virágosan látók között szerepelnek több szakértő véleményével ellentétben a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi szakokon tanulók.
A kutatásban szereplő másik kérdés - amely arra vonatkozott, hogyan képzelik el a hallgatók elhelyezkedési esélyeiket 1-2 éven belül - szinte megegyező eredményeket mutat a 2006-ban, szintén az Educatio által végzett kutatás hasonló kérdésére adott válaszokkal.
"Ezek szerint a leendő diplomások döntő többsége (83,9 százalék) úgy véli, hogy jó esélye van arra, hogy a végzés után 1-2 éven belül a szakterületén, számára megfelelő munkakörben tud majd elhelyezkedni, és mindössze 13,7 százalék azok aránya, akik pesszimisták e téren" - idézi a www.felvi.hu-t az Edupress. A szakértők szerint e mögött nem a válság tényleges hatása áll, hanem csak a válság megítélésével kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés.