A Magyar Közlöny 2009. évi 101-104. számaiból
2009. évi Magyar Közlöny 101. szám, megjelent: 2009. július 23.2009. évi LXXXVII. Törvény: Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról
149/2009. (VII. 23.) Kormány Rendelet: A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról
150/2009. (VII. 23.) Kormány Rendelet: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról
151/2009. (VII. 23.) Kormány Rendelet: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
152/2009. (VII. 23.) Kormány Rendelet: A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról
1114/2009. (VII. 23.) Kormány Határozat: Az épületek energetikai jellemzőinek javítását célzó kormányzati intézkedésekről szóló 2078/2008. (VI. 30.) Korm. határozat módosításáról
1116/2009. (VII. 23.) Kormány Határozat: A 2010-ben a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről
2009. évi Magyar Közlöny 102. szám megjelent: 2009. július 23.
22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet: A tűzvédelmi megfelelõségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról
2009. évi Magyar Közlöny 103. szám megjelent: 2009. július 24.
90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet: Az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről
1124/2009. (VII. 24.) Kormány Határozat: A Hosszú Távú Fejlesztések rangsorának elsõ három elemérõl szóló 1085/2008. (XII. 20.) Korm. határozat módosításáról
2009. évi Magyar Közlöny 104. szám megjelent: 2009. július 25.
2009. évi LXXXVIII. Törvény: nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről
150/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNV Zrt. a rábízott állami vagyonról, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételekről, költségekről és ráfordításokról (kiadásokról) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 22. §-ának (6) bekezdésében előírtaknak megfelelő, elkülönített nyilvántartási rendszert köteles kialakítani. A rábízott állami vagyon nyilvántartásaiban biztosítani kell a Vtv. 4. §-a szerinti elkülönítést is."
2. § Az R. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MNV Zrt. a zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák bevételeiről és kiadásairól jogcímenként adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszternek."
3. § Az R. 4. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A mérlegben az eszközöket
a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő eszközök,
b) az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközök,
c) közvetlenül kezelt eszközök
tagolás szerint kell részletezni.
(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó tételeket nem szükséges részletezni.
(5) A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél és az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközöknek, illetve azok forrásainak a vagyonkezelők adatszolgáltatása által módosított értékeit kell a mérlegben szerepeltetni, az ezen értékadatokat alátámasztó leltárt az adatokat szolgáltató vagyonkezelő készíti el és őrzi meg."
4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A közvetlenül kezelt eszközöknél a befektetett eszközökön belül el kell különíteni a bérbe, haszonbérbe, koncesszióba adott, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket.
(2) A közvetlenül kezelt eszközöknél az ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok között a termőföldek és az egyéb ingatlanok értékét külön be kell mutatni.
(3) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések és a járművek értékét.
(4) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tárgyi eszközökön belül külön kell bemutatni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől a vagyonkezelési szerződés megszüntetésekor átvett állami készletek értékét.
(5) A közvetlenül kezelt eszközöknél a tartós állami tulajdonú részesedések között tájékoztató adatként be kell mutatni a tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését, illetve a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésénél a tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítését.
(6) A közvetlenül kezelt eszközöknél a készleteket átsorolt készletek, központi költségvetési szervtől, illetve egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek, hagyatékból származó készletek, valamint egyéb készletek tagolásban kell kimutatni.
(7) Az átsorolt készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt immateriális javakat és tárgyi eszközöket, így különösen az elvont, a végelszámolási, a felszámolási eljárásból állami tulajdonba került, az átvett vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, valamint mindazon eszközöket, amelyek a rábízott állami vagyonba tartozó immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorolásra kerülnek az üzleti év folyamán.
(8) A közvetlenül kezelt eszközöknél a követeléseket
a) követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők),
b) egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések,
c) központi költségvetési szervtől átvett követelések,
d) rövid lejáratú kölcsönök,
e) egyéb követelések
tagolásban kell kimutatni.
(9) Az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések között a vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott eszközöknél az eszközönként rögzített bekerülési (bruttó) érték és az egyes eszközök könyv szerinti (nettó) értéke különbözetében bekövetkezett változást évenként - a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján - a vagyonkezelővel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg azok a vagyonkezelési szerződés szerint nem kerülnek rendezésre.
(10) Központi költségvetési szervtől átvett követelésként kell szerepeltetni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 59. §-ának (4) bekezdése, illetve 86/I. §-ának (2) bekezdése, valamint külön jogszabály alapján központi költségvetési szervektől (így különösen az elkülönített állami alapok, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőitől) adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelések fejében átvett követeléseket.
(11) A közvetlenül kezelt eszközök között az értékpapírokat
a) értékesítési célú állami tulajdonú részesedések,
b) értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
c) egyéb értékpapírok
tagolásban kell kimutatni.
(12) Az értékesítési célú állami tulajdonú részesedéseknél tájékoztató adatként be kell mutatni a tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értékét és értékvesztését.
(13) A bankbetétek tétele csak a Vtv. 22. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti jogcímen hitelintézetnél vezetett számlák egyenlegét tartalmazhatja. A kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláknak év végén nem lehet egyenlege, ezek zárás előtti összevont egyenlegét a mérleg fordulónapjával az eredménnyel szemben kell elszámolni."
5. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A mérlegben forrásként a rábízott vagyon tőkéjét, a céltartalékokat, a rábízott vagyon kötelezettségeit és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.
(2) A Vtv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti állami vagyon forrását - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rábízott vagyon tőkéjeként kell kimutatni, amennyiben az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja.
(3) A rábízott vagyon tőkéje a rábízott vagyon induló tőkéjéből, a rábízott vagyon tőkeváltozásából, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékhelyesbítés értékelési tartalékából, a tárgyév mérleg szerinti eredményéből és a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékaiból tevődik össze. A rábízott vagyon tőkéje a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 39. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti valós értékelés értékelési tartalékát nem tartalmazhatja.
(4) A rábízott vagyon induló tőkéje a 2008. január 1-jei nyitómérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek különbözete. A rábízott vagyon induló tőkéje módosításaként kell figyelembe venni a 2008. január 1-je előtt már meglévő, de a jogelődök nyilvántartásában nem szereplő, a 2008. január 1-je után állományba vett, a rábízott vagyonba tartozó eszközök könyv szerinti (piaci) értékének megfelelő értéket.
(5) A rábízott vagyon tőkeváltozásaként a rábízott állami vagyonba tartozó, korábban ilyenként még állományba nem vett, piaci értékkel bíró eszközök állományba vételi értékének forrását kell kimutatni. Itt kell kimutatni a tárgyévben központi költségvetési forrásból, illetve európai uniós forrásból megvalósult, a rábízott vagyonba tartozó új eszközök állománybavételi értékével azonos értéket is.
(6) Eredménytartalékként kell kimutatni a rábízott vagyonnal való gazdálkodás előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét és annak változását, ide értve az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményének a módosítását is.
(7) A rábízott vagyon induló tőkéjét, a rábízott vagyon tőkeváltozását és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát el kell különíteni központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő, egyéb vagyonkezelőnél lévő, illetve közvetlenül kezelt vagyon forrása szerint.
(8) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal módosított tárgyévi működési mérleg szerinti eredményt, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatként kell kimutatni a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák zárás előtti összevont egyenlegét.
(9) A rábízott vagyon tőkéjén belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékait, illetve a rábízott vagyon kötelezettségein belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők kötelezettségei között a központi költségvetési szerv vagyonkezelő éves költségvetési beszámolója könyvviteli mérlegében ilyen jogcímeken kimutatott összegeket kell kimutatni.
(10) A rábízott vagyon rövid lejáratú kötelezettségeit rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség, egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség és egyéb rövid lejáratú kötelezettség tagolásban kell kimutatni."
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az eredménykimutatást a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni:
(2) A belföldi értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítve kell kimutatni
a) a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevételét,
b) a rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) nettó árbevételét,
c) az egyéb ki nem emelt árbevételt.
(3) A rábízott vagyon hasznosításának nettó árbevételét el kell különíteni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől, illetve az egyéb vagyonkezelőtől származó árbevétel tagolás szerint is.
(4) A rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása között kell kimutatni többek között a rábízott vagyonba tartozó értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek kivezetett könyv szerinti értékét is.
(5) A rábízott vagyon működtetésének ráfordításai között elkülönítve kell kimutatni a rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ráfordításait és a rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításait. A rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai között ki kell emelni az állami tulajdonú társaságok támogatása címén nyújtott összegeket.
(6) A rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai között az állami vagyon korábbi értékesítéséhez kapcsolódó jótállási, garanciális, szavatossági jogok (igények) érvényesítésének, kártérítési kötelezettségeinek ráfordításait kell kimutatni.
(7) A pénzügyi műveletek ráfordításai között elkülönítetten kell bemutatni a részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét és az egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét. A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéséhez kapcsolódóan tájékoztató adatként be kell mutatni a részesedések értékvesztését.
(8) A működés mérleg szerinti eredménye a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege, amely a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal összegezve adja a mérleg szerinti eredményt."
7. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni
a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél,
b) az egyéb vagyonkezelőnél
vagyonkezelésben lévő eszközök bekerülési értékének változását (nyitó érték, értéknövekedés, értékcsökkenés, záró érték), a növekedést és a csökkenést jogcímek szerint mérlegtételkénti megbontásban."
8. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
9. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Az R. e rendelettel megállapított rendelkezéseit első ízben a 2008. üzleti évről szóló 2009. évben készítendő beszámolóra is alkalmazni lehet.
(2) A 2008. január 1-jei nyitó mérlegben a részesedések bekerülési értéke a jogelőd szervezetek 2007. december 31-e zárómérlegében kimutatott érték. Amennyiben az így kimutatott bekerülési érték eltér a tényleges, a számviteli törvény szerinti bekerülési értéktől, a nyitómérlegben kimutatott bekerülési értéket 2009. december 31-ig a tényleges bekerülési értékre kell helyesbíteni a részesedések értékvesztése, illetve a részesedések értékhelyesbítése tételekkel szemben.
(3) E rendelet 1-8. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(4) E rendelet 2010. augusztus 16-án hatályát veszti.
1. melléklet a 150/2009. (VII. 23.) Korm. rendelethez
„1. melléklet az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez
A mérleg előírt tagolása
Eszközök (aktívák)
1. rész KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. IMMATERIÁLIS JAVAK
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
IV. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK
B. FORGÓESZKÖZÖK
I. KÉSZLETEK
II. KÖVETELÉSEK
III. ÉRTÉKPAPÍROK
IV. PÉNZESZKÖZÖK
V. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
1. rész KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
2. rész EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK
C. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. IMMATERIÁLIS JAVAK
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
D. FORGÓESZKÖZÖK
I. KÉSZLETEK
II. KÖVETELÉSEK
III. ÉRTÉKPAPÍROK
IV. PÉNZESZKÖZÖK
2. rész EGYÉB VAGYONKEZELŐNÉL LÉVŐ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
3. rész KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK
E. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. IMMATERIÁLIS JAVAK
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
5. Üzleti vagy cégérték
6. Immateriális javakra adott előlegek
7. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
ebből: - Termőföldek
- Egyéb ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Gépek, berendezések, felszerelések
3. Járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Állami készletek
8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
1. Tartós állami tulajdonú részesedések
Tájékoztató adat:
- Tartós állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken
- Tartós állami tulajdonú részesedések értékvesztése
2. Tartósan adott kölcsönök
3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
4. Egyéb hosszú lejáratú követelések
5. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
ebből: - Tartós állami tulajdonú részesedések értékhelyesbítése
IV. BÉRBE, HASZONBÉRBE, KONCESSZIÓBA ADOTT, ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK
F. FORGÓESZKÖZÖK
I. KÉSZLETEK
1. Átsorolt készletek
- Értékesítési célú immateriális javak
- Értékesítési célú ingatlanok
ebből: - Értékesítési célú földterületek
- Értékesítési célú egyéb eszközök
2. Központi költségvetési szervtől visszavett készletek
3. Egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek
4. Hagyatékból származó készletek
5. Egyéb készletek
II. KÖVETELÉSEK
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők)
2. Egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések
3. Központi költségvetési szervtől átvett követelés
4. Rövid lejáratú kölcsönök
5. Egyéb követelés
III. ÉRTÉKPAPÍROK
1. Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések
Tájékoztató adat:
- Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések bekerülési értéken
- Értékesítési célú állami tulajdonú részesedések értékvesztése
2. Értékesítési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3. Egyéb értékpapírok
IV. PÉNZESZKÖZÖK
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek
G. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
3. rész KÖZVETLENÜL KEZELT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+C+E)
FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN (B+D+F)
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN
Források (passzívák)
H. RÁBÍZOTT VAGYON TŐKÉJE
I. RÁBÍZOTT VAGYON INDULÓ TŐKÉJE
1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje
2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon induló tőkéje
3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon induló tőkéje
II. RÁBÍZOTT VAGYON TŐKEVÁLTOZÁSA
1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása
2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon tőkeváltozása
3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon tőkeváltozása
III. EREDMÉNYTARTALÉK
IV. LEKÖTÖTT TARTALÉK
V. ÉRTÉKHELYESBÍTÉS ÉRTÉKELÉSI TARTALÉKA
1. Központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka
2. Egyéb vagyonkezelőnél lévő rábízott vagyon értékelési tartaléka
3. Közvetlenül kezelt rábízott vagyon értékelési tartaléka
VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
VII. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐK TARTALÉKAI
1. Költségvetési tartalékok
2. Vállalkozási tartalékok
I. CÉLTARTALÉKOK
1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
3. Egyéb céltartalékok
J. RÁBÍZOTT VAGYON KÖTELEZETTSÉGEI
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2. Átváltoztatható kötvények
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és fejlesztési hitelek
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
1. Rövid lejáratú kölcsönök
ebből: - Átváltoztatható kötvények
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Vevőktől kapott előlegek
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
5. Központi költségvetési szerv vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség
6. Egyéb vagyonkezelővel kapcsolatos kötelezettség
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
IV. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VAGYONKEZELŐK KÖTELEZETTSÉGEI
1. Hosszú lejáratú kötelezettségek
2. Rövid lejáratú kötelezettségek
3. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
K. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (H+...+K)"
2. melléklet a 150/2009. (VII. 23.) Korm. rendelethez
„2. melléklet az 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás előírt tagolása
001. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) nettó árbevétele
ebből: - központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől származó bevételek
- egyéb vagyonkezelőtől származó bevételek
002. Rábízott vagyon értékesítésének (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) nettó árbevétele
003. Egyéb ki nem emelt árbevétel
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (001+002+003)
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Saját termelésű készletek állományváltozása
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)
III. Egyéb bevételek
ebből: visszaírt értékvesztés
IV. Rábízott vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítésének ráfordítása
V. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
05. Rábízott vagyon hasznosításának (vagyonkezelés, bérbeadás, haszonbérlet) ráfordításai
06. Rábízott vagyon működtetésének egyéb ráfordításai
ebből: - állami tulajdonú társaságok támogatása
VI. Rábízott vagyon működtetésének ráfordításai (05+06)
VII. Rábízott vagyon korábbi értékesítésének ráfordításai
VIII. Értékcsökkenési leírás
IX. Egyéb ráfordítások
ebből: - értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII-VIII-IX)
07. Kapott (járó) osztalék és részesedés
08. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
09. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
10. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
11. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
X. Pénzügyi műveletek bevételei (07+...+11)
12. Részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége
13. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
14. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
15. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
ebből: részesedések értékvesztése
16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
XI. Pénzügyi műveletek ráfordításai (12+...+16)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI)
C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)
XII. Rendkívüli bevételek
XIII. Rendkívüli ráfordítások
D. Rendkívüli eredmény (XII-XIII)
F. Működés mérleg szerinti eredménye (±C±D)
17. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatok (±)
G. Mérleg szerinti eredmény (±F±17)"
151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 3., 12. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:
1. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvkr.) 1. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés b) és ea) pontjai szerinti esetekben az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelme szerint összevontan vagy összekapcsoltan folytatja le.
(5) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást - az 5/A. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1. vagy a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. számú mellékletben szereplő új tevékenységeknél előzetes vizsgálati eljárás előzi meg."
2. § A Khvkr. 5. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyelőség a határozatában)
„c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;"
3. § A Khvkr. a következő 5/A-5/B. §-sal és azt megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„ELŐZETES KONZULTÁCIÓ
5/A. § (1) A felügyelőség a környezethasználó kezdeményezésére a 3-5. § szerinti előzetes vizsgálat helyett előzetes konzultációt folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely
a) az 1. számú mellékletben szerepel;
b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel; vagy
c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.
(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon.
(3) Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez a 4. számú melléklet szerinti tartalommal készített dokumentációt kell csatolni (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem). A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.
(4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.
(5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:
a) a felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;
b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;
c) a közlemény közzétételének időpontját;
d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;
e) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni;
f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.
(6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.
(7) A felügyelőség - az (5)-(6) bekezdéstől eltérően - katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.
5/B. § (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően - a vélemény tartalmának kialakítása érdekében - szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.
(2) A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést - a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő öt munkanapon belül - lehetővé teszi.
(3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében
a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;
b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;
c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;
d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan - megfelelő körülmények között - a létesítést lehetségesnek tartja;
e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;
f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.
(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.
(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.
(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.
(7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.
(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt."
4. § A Khvkr. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont eljárást a (2)-(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani."
5. § A Khvkr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összekapcsolt eljárás két szakaszból áll, amelyet a (2)-(11) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni."
6. § A Khvkr. 2. § (1) bekezdésének b) pontjában „a Kvt. 4. §-ának i) pontjára figyelemmel" szövegrész helyébe „a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel" szöveg, 7. § (1) bekezdésében „az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott véleményre figyelemmel" szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „előzetes vizsgálati eljárása során" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során" szöveg, 13. § (2) bekezdésének a) pontjában „az előzetes vizsgálati dokumentáció" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálati dokumentáció vagy az előzetes konzultációs kérelem" szöveg, 13. § (2) bekezdésének d) pontjában az „előzetes vizsgálati dokumentációnak" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek" szöveg, 13. § (3) bekezdésében az „előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz" szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez igazodó" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó" szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „előzetes vizsgálata" szövegrész helyébe „előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja" szöveg, az „előzetes vizsgálatot lezáró határozat" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény" szöveg, a „kérelmezőt" szövegrész helyébe „környezethasználót" szöveg, 15. § (2) bekezdésének b) pontjában az „előzetes vizsgálatot" szövegrész helyébe „előzetes vizsgálatot vagy az előzetes konzultációt" szöveg, 15. § (3) bekezdésében az „eljárást" szövegrész helyébe az „eljárást vagy előzetes konzultációt" szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „előzetes vizsgálatot" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt" szöveg, 18. §-ában „az előzetes vizsgálat végén a felügyelőség által kiadott határozat szerint" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálat végén kiadott határozat vagy előzetes konzultáció végén adott vélemény szerint" szöveg, 24. § (2) bekezdésében „az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálatban kiadott határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény szerint" szöveg, 25. § (2) bekezdésében „az előzetes vizsgálatban kiadott határozat szerint" szövegrész helyébe „az előzetes vizsgálatban kiadott határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény szerint" szöveg lép.
7. § (1) A Khvkr. 3. számú mellékletének 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) szennyvíztisztító telep 2 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az 1. mellékletbe); felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
b) szennyvíz gyűjtőhálózat 2 ezer lakosegyenérték kapacitástól, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül"
(2) A Khvkr. 3. számú mellékletének 142. pontjában a „109-136." szövegrész helyébe „109. a), 110-136." szöveg, 143. pontjában a „108. pontjaiban" szövegrész helyébe a „108. 109. b) pontjaiban" szöveg lép.
8. § (1) A Khvkr. 6. számú mellékletének a címet követő felvezető szövege, valamint 1. pontjának címe és a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - a következőket kell tartalmaznia:
1. Az előzmények összefoglalása, különösen
a) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a felügyelőség véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;"
(2) A Khvkr. 6. számú melléklete 2. pontjának a) alpontjában az „előzetes vizsgálati dokumentáció" szövegrész helyébe az „előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció" szöveg lép.
9. § A Khvkr. az e rendelet melléklete szerinti 12. számú melléklettel egészül ki.
10. § (1) E rendelet 2009. augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott eljárás kivételével - a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A Khvkr. 3. számú melléklet 109. pontjának hatálya alá tartozó tevékenység esetében külön jogszabály szerinti vízjogi létesítési engedély akkor adható, ha a környezethasználó környezetvédelmi engedéllyel vagy a Khvkr. 5. § (2) bekezdés dc) pontja szerinti határozattal rendelkezik.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Khvkr. 5. § (3) bekezdése, valamint 4. számú melléklete 3. pontjának e) alpontja.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 4. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„
4. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel. érintett települési önkormányzat jegyzője a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
"
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Kr. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„
9. Bevonásra nem kerül sor. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja Az egységes környezethasz-
nálati engedély megszerzésére irányuló eljárás települési önkormányzatokhoz tartozó építésügyet érint. Az építési előírásokkal való összhang tekintetében. tevékenység végzésének helye szerinti építésügyi hatóság a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
"
(6) E rendelet 1-9. §-a, továbbá e § (3)-(5) bekezdése és ez a bekezdése az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Melléklet a 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelethez
[12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez]
Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek
A közreműködés feltétele Szakkérdés Közigazgatási szerv
1. Minden esetben. A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek (ideértve az ásvány-, illetve gyógyvíz minősítéssel nem rendelkező termálvizek) minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, a lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete
2. Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága
3. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja. Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve
4. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja. A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel. érintett települési önkormányzat jegyzője
5. Ha az előzetes konzultáció termőföld, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg. A termőföld minőségére, a talajvédő gazdálkodás feltételeire, valamint az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve
6. Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor. A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. körzeti földhivatal, több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal, a fővárosban a Fővárosi Földhivatal
7. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag
és a földtani közeg védelme szempontjából. Bányakapitányság
8. Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. Országos Atomenergia Hivatal
9. Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. állami főépítész
22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet
a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a tűzoltó technikai terméket, illetve
b) a tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést (a továbbiakban együtt: termék) gyártó, forgalmazó magánszemélyekre, jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire.
2. § A termék tanúsítását külön jogszabályban foglaltak szerint kijelölt tanúsító szervezet végezheti, jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásai szerint. Ezek hiányában a tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelményeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) állapítja meg.
3. § (1) A tanúsítvány kiadásához szükséges vizsgálat elvégeztetéséről, valamint a tanúsítvány beszerzéséről a gyártó vagy forgalmazó köteles gondoskodni.
(2) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. Az emberi egészség és élet védelmének érdekében az egyenértékűség vizsgálatára az OKF jogosult.
4. § (1) A hazai vizsgálat és tanúsítás elvégzésére vonatkozó megrendelésnek tartalmaznia kell
a) a termék, technológia megnevezését;
b) a termék típusát, azonosító jelét vagy jelzetét;
c) a gyártó nevét, címét, cégkivonatát;
d) a tanúsítványt megrendelő nevét, címét, cégkivonatát;
e) a megrendelő képviseletére felhatalmazott személy(ek) nevét.
(2) A tanúsító szervezet részére az eljáráshoz szükséges mintát, műszaki dokumentációt, illetőleg a helyszíni vizsgálat lehetőségét biztosítani kell.
(3) A tanúsító szervezet szükség esetén kiegészítő műszaki dokumentációt és az elbíráláshoz szükséges vizsgálati jegyzőkönyvet is kérhet.
(4) A tanúsító szervezet a rendelkezésére bocsátott dokumentációt köteles üzleti titokként kezelni.
5. § (1) A termék tűzvédelmi megfelelőségéről a tanúsító szervezet tanúsítványt ad ki.
(2) A tanúsítványnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a tanúsító szervezet nevét, címét, jelét, engedély számát;
b) a tanúsítvány azonosító jelét;
c) a tanúsító szervezet kijelölésére való utalást;
d) a tanúsítást megrendelő nevét, címét;
e) a tanúsított termék technológia megnevezését;
f) a tanúsított termék típusát, azonosító jelét vagy jelzetét;
g) a gyártó nevét, címét;
h) a vizsgálat során figyelembe vett jogszabály, szabvány, műszaki követelmények előírásait;
i) a vizsgálatot végző laboratórium(ok) nevét, címét;
j) a technológia leírását, műszaki adatait;
k) az ellenőrzések gyakoriságát;
l) a műszaki dokumentáció azonosító jelét;
m) a termék biztonságos alkalmazásának feltételeit;
n) a tanúsítvány kiadásának napját, érvényességének határidejét;
o) a tanúsító szervezet aláírásra jogosult képviselőjének nevét, beosztását.
6. § (1) A tanúsítvány csak akkor adható ki, ha a termék megfelel jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásainak.
(2) A tanúsítvány a kiállítása napjától számított öt évig érvényes.
(3) A tanúsítvány érvényét veszti, ha a termék a vizsgálati dokumentációtól vagy a vizsgálati mintadarabtól eltér.
(4) A tanúsítvány visszavonható, ha a műszaki fejlődés során olyan új adatok, tények válnak ismertté, amelyek konstrukciós változtatást, illetve a gyártás, forgalmazás, alkalmazás megszüntetését indokolttá teszik.
(5) A tanúsító szervezet köteles közölni a megrendelővel a tanúsítvány kiadása megtagadásának és visszavonásának indokát.
(6) Ha a tanúsító szervezet a tanúsítvány érvénytelenséget megállapítja, erről köteles tájékoztatni az OKF-et.
7. § A tanúsító szervezet köteles a tanúsítvány egy példányát az érvényességi ideje lejártát követő 10 évig megőrizni a hozzá tartozó dokumentációval együtt.
8. § A tanúsító szervezet a tanúsítást - az annak során felmerülő költségek figyelembevételével - díjazás ellenében végzi.
9. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 15/2004. (V. 21.) BM rendelet. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
2009. évi LXXXVIII. törvény
a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről
(Az Egyezmény 13. Függeléke 2006. november 23. napján, 9. Függeléke 2007. július 15. napján, 3. Függeléke 2007. november 7. napján, 1., 2., 4., 6/I., 6/II., 6/III., 10/I., 10/II., 10/III., 10/V., 11., 12., 15., 18. Függeléke 2007. november 22. napján, 10/IV. Függeléke 2007. november 28. napján lépett nemzetközi jogi értelemben hatályba.)
1. § Az Országgyűlés a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 1., 2., 3., 4., 6/I., 6/II., 6/III., 9., 10/I., 10/II., 10/III., 10/IV.,10/V., 11., 12., 13., 15. és 18. Függelékeit e törvénnyel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény 1., 2., 3., 4., 6/I., 6/II., 6/III., 9., 10/I., 10/II., 10/III., 10/IV., 10/V., 11., 12., 13., 15. és 18. Függelékeinek hiteles angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását a törvény melléklete tartalmazza.
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 3., 6/III., 10/III., 10/IV. Függelék.
(4) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek a módosítással egységes szerkezetbe foglalt, hiteles szövegét és annak magyar nyelvű hivatalos fordítását a Magyar Közlönyben közzétegye.
Melléklet a 2009. évi LXXXVIII. törvényhez