A Magyar Közlöny 2009. évi 116 és 118. számaiból
2009. évi Magyar Közlöny 116. szám, megjelent: 2009. augusztus 19.12/2009. (VIII. 19.) HM rendelet: Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2.) HM rendelet módosításáról
14/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet: Az egyes környezetvédelmi és vízügyi elõirányzatok felhasználásának és ellenõrzésének szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet módosításáról
28/2009. (VIII. 19.) OKM rendelet: A szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól
24/2009. (VIII. 19.) ÖM rendelet: Egyes miniszteri rendeleteknek a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos módosításáról
2009. évi Magyar Közlöny 118. szám, megjelent: 2009. augusztus 24.
21/2009. (VIII. 24.) MNB rendelet: A jegybanki alapkamat mértékérõl
14/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet
az egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet módosításáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § Az egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 1. számú mellékletében a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok közül a
a) Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok 10. cím, 2. alcím, 37. jogcímcsoport,
b) Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában 10. cím, 2. alcím, 41. jogcímcsoport, valamint
c) Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai 10. cím, 2. alcím, 44. jogcímcsoport
előirányzatokra (a továbbiakban együtt: Kövi) terjed ki."
2. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az 1. § a) pontjában szereplő előirányzatot terhelik az előirányzat céljával összhangban álló, a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat terhére a korábbi években a 2009. évre vállalt kötelezettségek.
(2) Az 1. § a) és b) pontjában megjelölt előirányzatra rendelkezésre álló Kövi források felhasználásáról a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott módon vagy pályázati felhívás nélkül, szakmai programok alapján - dönt.
(3) Az 1. § c) pontjában megjelölt előirányzatra rendelkezésre álló Kövi források pályázati eljárás keretében e jogszabály rendelkezései, illetve - külön jogszabály előírása esetén - a közbeszerzési eljárás szabályai szerint használhatók fel."
3. § Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásként
a) csekély összegű (de minimis),
b) regionális beruházási, valamint
c) környezetvédelmi
támogatás nyújtható."
4. § Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Minisztérium a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát öt munkanappal a bizottság ülése előtt a tagok részére elektronikusan megküldi."
5. § Az R. 19. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Minisztérium a hozzá megküldött, a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet értékeli, és javaslatával együtt - az adatváltozás miatt szükséges szerződésmódosítás, illetve a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy elé terjeszti. A kérelemről a javaslat alapján a 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy dönt.
(4) Amennyiben a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem fejlesztési célú pályázat esetében a program műszaki tartalmát, kezdési és befejezési időpontját (ideértve a próbaüzem lefolytatását), a támogatás formáját, a visszatérítendő támogatás visszafizetésének időbeli ütemezését, valamint a támogatás folyósításának időbeli ütemezését érinti (ide nem értve az előző évben fel nem használt támogatás, illetve a támogatásnak a támogatási szerződésben rögzített halmozódásnak megfelelő folyósítását), úgy a támogatási szerződés módosítása iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a miniszter dönt."
6. § Az R. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:
„Környezetvédelmi támogatás
23/A. § (1) A 9. § (2) bekezdés c) pontja alapján nyújtott környezetvédelmi támogatás a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK rendelet) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(2) Az (1) bekezdés alapján az alábbi támogatások nyújthatók:
a) gazdálkodó szervezetek számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás,
b) közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás,
c) kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás,
d) energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás,
e) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás,
f) megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás, és
g) környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás.
(3) A környezetvédelmi támogatás nyújtásának részletes feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott mértékeket.
(5) E rendelet nem alkalmazható a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.
(6) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően a 800/2008/EK rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül:
a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,
b) kiszélesedik a tevékenység köre,
c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,
d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy
e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.
(7) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.
(8) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Minisztérium honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.
(9) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizniük."
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az R. 22. §-a hatályát veszti.
(3) Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
(4) Az R.
a) 18. § (1) bekezdésében a „90 nap" szövegrész helyébe a „60 nap", az „estében 270 nap" szövegrész helyébe az „esetében 180 nap",
b) 19. § (6) bekezdésében a „30. nap" szövegrész helyébe a „15. nap",
c) 23. § (1) bekezdésében a „c) pontja" szövegrész helyébe a „b) pontja",
d) 24. § (5) bekezdésében a „támogatások felhasználását" szövegrész helyébe a „fejlesztési támogatások felhasználását"
szöveg lép.
(5) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott pályázatokra, valamint az odaítélt támogatásokra az egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2008. (II. 14.) KvVM rendeletnek a pályázat benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az 1-6. § és a (2)-(4) bekezdés, valamint a melléklet az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
Melléklet a 14/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelethez
[1. melléklet a 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelethez]
A környezetvédelmi támogatás részletes feltételei
Fogalommeghatározások:
1. biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
2. bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;
3. energiamegtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;
4. kapcsolt energiatermelés: az egyetlen folyamat során egy időben termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;
5. környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;
6. tárgyi eszközök: a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szennyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások;
7. közösségi minimum-adómérték: a közösségi jog által előírt minimum-adómérték; a közösségi minimum-adómérték az energiatermékek és a villamos energia esetében az a minimum-adómérték, amelyet a 2003/96/EK tanácsi irányelv I. melléklete rögzít;
8. közösségi szabvány: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;
9. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, közelebbről: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízerőművek, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;
10. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiaérték alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével.
A) A gazdálkodó szervezetek számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás
1. A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:
a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől;
b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.
2. Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a szervezet megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.
3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
4. A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.
5. A 4. pont alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:
a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség;
b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.
6. A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.
7. A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukba;
b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukba, a közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;
c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.
8. Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatást be kell jelenteni.
B) A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás
1. Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatás mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.
2. A támogatott beruházásnak eleget kell tennie az e melléklet A/1. pontjában rögzített feltételnek.
3. A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez nyújtott támogatás mentesül a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.
4. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át.
A támogatási intenzitás azonban növelhető kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal.
5. A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek.
A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
C) A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás
1. Ezen pont alapján KKV-k részére nyújtható támogatás annak érdekében, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, még nem hatályos közösségi szabványoknak. A közösségi szabvány elfogadása, valamint a beruházás végrehajtása és befejezése legalább egy évvel meg kell, hogy előzze a közösségi szabványok hatálybalépésének időpontját.
2. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.
3. A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.
A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
D) Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás
1. Energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást
a) a 2. pontban rögzített feltételek, vagy
b) a 3. pontban rögzített feltételek
alapján lehet nyújtani.
2. a) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
b) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.
3. a) A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni.
A támogatható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet.
A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.
b) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
4. A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
E) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás
1. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
2. A támogatható költségek a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termelő egység megvalósításához szükséges, a referencia-beruházáshoz viszonyított beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
3. Az új kapcsoltenergia-termelő egységnek összességében primerenergia-megtakarítást kell elérnie a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergiatermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 2007/74/EK bizottsági határozat által meghatározott külön energiatermeléshez viszonyítva. A meglévő kapcsoltenergia-termelő egység fejlesztésének vagy a meglévő kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.
F) A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás
1. A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.
2. A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest.
A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.
3. A bioüzemanyag előállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel.
4. A 3. pontban meghatározott fenntartható bioüzemanyagnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) A használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkező megtakarítás legalább 35%. A 2008 januárjában már üzemelő létesítményekben előállított fenntartható bioüzemanyagok esetében ezt a követelményt 2013. április 1-jétől kell alkalmazni.
b) Nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek 2008 januárjában vagy azt követően az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:
- jelentős emberi tevékenységtől mentes erdő, azaz olyan erdő, amelyben nem történt ismert jelentős emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentős emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak;
- természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag-termelés nem ellentétes a támogatásra való jogosultsággal;
- a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület. Az Európai Unió Bizottsága meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki e francia bekezdés alkalmazási területe.
c) Nem lehet jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:
- vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület, beleértve a tőzeges ősmocsarakat is;
- összefüggő erdőterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.
E pont rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglévő besorolással megegyező besorolású volt.
d) Az Európai Közösségben termesztett fenntartható bioüzemanyagok termelésére használt mezőgazdasági nyersanyagokat a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a „Környezetvédelem" cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelően, illetve az említett rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezőgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelően kell előállítani.
G) Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás
1. Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatás esetében, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az e melléklet A) pontjában meghatározott beruházásokhoz, a D) pontban meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történő beruházáshoz, illetve az F) pontban meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló beruházásokhoz, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át.
A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén.
2. A támogatható költségek a tanulmány költségei.