Anno
Mi történt anno szeptember 5-én?
Ezen a napon hunyt el 1919-ben Balatonlellén Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Frigyes Pesten született 1841. november 19-én, felvidéki, szepességi családból származott. Diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreál iskolában fejezte be tanulmányait. Az iskolai szünidőkben kőműves-segédként dolgozott, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét.
Felkészültségéről bizonyítványt is kapott 1861-ben, a budai Polytechnikumban.
Akadémiai tanulmányait Bécsben Eduard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neogótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte. Schmidt professzor ültette el benne a középkori építőművészet ismeretét, és szeretetét. 1866-ban tanulmányútra indult. Párizsban, majd Itália-szerte, később ismét Bécsben tanulmányozta az építőművészet remekeit. Bécsből, barátja Steindl Imre hívására érkezett Pestre, aki az akkori Lipót utcai új városháza tervezési munkáihoz vette maga mellé Schuleket, s végleg letelepedett Pesten 1870-ben. Az ulmi székesegyház restaurációs munkáira szóló felkérést már visszautasította, mert tudását a hazai műemlékek megőrzésére kívánta fordítani.
1871-ben a Mintarajziskola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola, un. Ékítményes és Építészeti tanszék rajztanára lett. Ott ahol Kelety Gusztáv, Székely Bertalan, és Lotz Károly festőművészek, valamint Izsó Miklós szobrászművész tanártársaként oktathatta a művésznövendékeket. Restaurátori munkájaként az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a visegrádi Salamon-tornyot, amelynek tervrajzait Bécsben is kiállították, és a nemzetközi zsűri művészeti érmével tüntettek ki. Számos vidéki templom helyreállítási terveit, vizsgálatát készítette el. Ilyetén tevékenységének egyik legkimagaslóbb alkotása, az 1893-ban befejeződő, budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatai voltak.1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1917-ben rendes tagjává választották. Steindl Imre halála után nevezték ki a Műegyetem professzorának. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen. 1913-ban nyugdíjazták, de kinevezett utód híján továbbra is tanított a Műegyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel. Testi - szellemi frissességét élete végéig megőrizte.Az utolsó éveinek javát Balatonlellén töltötte, ott nyugszik a maga tervezte síremlék alatt.
Ezen a napon született 1900-ban Budapesten Karácsonyi László vegyészmérnök, aki oktatott a Műegyetemen, a Gazdasági és Műszaki Akadémián és az Agrártudományi Egyetemen. 1936-1959 között az Országos gabona és Lisztkisérleti Intézetben dolgozott osztályvezetőként, majd a Szabványügyi Hivatal főmérnöke lett.