Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Innováció
Innováció
Felavatták a világ legnagyobb tudományos berendezését
A szeptember 10-i sikeres indítás után 2008. október 21-én ünnepélyesen is felavatták a világ legnagyobb és legkomplexebb tudományos műszerét, a Nagy Hadron Ütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC). Az ünnepségen a CERN szavazati és megfigyelési joggal rendelkező tagországok, valamint a CERN projektjeiben részt vevő országok kormányküldöttségei vettek részt. Magyarországot a Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter vezette delegáció képviselte.

A szeptember 10-i indítás után az LHC-t tíz nappal később műszaki okok miatt le kellett állítani. Az abszolút nulla fok közelében üzemelő berendezést először szobahőmérsékletre kell felmelegíteni, és csak ezután kezdődhet a problémák okainak részletes feltárása. A projekt irányítói ennek ellenére nem aggódnak; ahogy Robert Aymar, a CERN főigazgatója fogalmazott, mind a CERN személyzete, mind a CERN nemzetközi partnerei „a megszokott „professzionalizmussal és eltökéltséggel” reagáltak az újonnan előállt helyzetre.

A nyitóünnepségen beszédet tartott többek között Robert Aymar, a CERN főigazgatója, François Fillon francia miniszterelnök és Pascal Couchepin, Svájc elnöke. A résztvevők ezután egy audiovizuális koncertet tekinthettek meg, végül egy a fizika és a gasztronómia izgalmas találkozásából született "molekuláris vacsorán" vettek részt a delegációk tagjai.

Magyarország a CERN teljes jogú tagja, évi 1,2 milliárd forint tagdíjat fizet. A magyar kutatóknak így lehetőségük van arra, hogy – további kétoldali együttműködések vagy költségvállalás révén – elvégezhessék kutatásaikat a CERN-ben, illetve a szervezet infrastruktúráját is használhatják.

Molnár Károly hangsúlyozta: bár a tagdíj viszonylag jelentősnek számít az állami K+F kiadások között, meggyőződése, hogy az elmúlt időszak szakmai eredményei, illetve a fiatal kutatók eredményei bebizonyították: ez egy jó befektetés. A CERN-ben végzett kutatások, az ott elért eredmények fontosak a hazai fizikustársadalom számára, tehát továbbra is támogatjuk az ott folyó magyar kutatásokat – mondta a k+f miniszter.

Az avatási ünnepélyen a magyar delegáció tagjai (képünkön) voltak Molnár Károly K+F Miniszter, Csopaki Gyula, az NKTH elnöke, Sziklai Katalin MCB titkár, Takács István (KÜM), Székely Levente (rendkívüli követ/első beosztott, Genfi ENSZ-Képviselet), valamint a CERN-ben dolgozó és a kísérletben érintett magyar fizikusok: Szőkefalvi-Nagy Zoltán (az MTA KFKI RMKI igazgató), Vesztergombi György (MTA KFKI RMKI), Horváth Dezső (MTA KFKI RMKI), Horváth Zalán (ELTE), Trócsányi Zoltán (Debreceni Egyetem). A delegáció megtekintette a CMS detektort – a magyar részvétellel zajló kutatások többek között ehhez a műszerhez is kötődnek.