Vélemény
„Boldogok a tudásban szegények" jut eszembe egy parafrázis a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közleményét olvasva, ami szerint „nem a fogyasztónak kell viselnie annak a következményét, ha a szolgáltató nincs felkészülve januárban a hóesés által okozott nehézségekre".
>>>tovább
Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter biztos, ami biztos alapon személyesen ellenőrizte a Földgáz Szállító Zrt. műszerein a gázszállítás elindulását - lehet, hogy a fotósok érkezése előtt kicsit meg is kocogtatta, hátha beragadt - majd büszkén kürtölte világgá, jól vizsgáztunk! Eddig azt hittük vizsgázni annyit tesz, hogy számot adunk valamilyen tudásból, esetleg fizikai, szellemi képességeinket latbavetve megoldunk egy próbát, elvégzünk egy feladatot. A közelmúltban a gáz kérdésben is csak bizonytalanul széttárt karok jelezték, hogy körülbelül annyira tudják az indítás időpontját, mint a következő nyerőszámokat a lottón. Ha nem tudtuk, akkor viszont szerencsék volt, nem tudásunk. Ha tudtuk, hogy bőven kitart a tárolt gáz az újraindulásig, akkor miért volt napokig II. fokozatú korlátozás?
>>>tovább
A műszaki szakmát régóta irritáló probléma a szabványokhoz való
legális hozzáférés anyagi terhe. Magyarul: iszonyú drágán lehet megvásárolni a
szabványokat. Ebben a cikkben a sarc jogosságának törvényi hátterét
kerestük; nem jogász, hanem műszaki, mérnöki szemmel. Túlléptünk a
„törvényességi aggály" általánosságán, konkrét - bár egymást ütő -
paragrafusokat találtunk, zömmel érveink alátámasztására. Lehet hogy
lényeges jogi anyag kimaradt, ezért örülnénk minden építő
visszajelzésnek, mert az alapján kezdeményezhetnénk a számunkra kedvező
elmozdulást.Címszavakban: A szabványosítás (nem túlzás) az emberi jogok érvényesülését szolgálják. (1995. évi XXVIII. tv.) >> Szabványügyi kérdésekkel az MSZT foglalkozik, jelentős díjakért, mert övé a szerzői jog (1999. évi LXXVI. Törvény) >> A szabvány általában önkéntes, de nem mindig. >> Ezeket a közérdekű adatokat hozzáférhetővé kell tenni, kivéve ha szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért! (1992. évi LXIII. Tv, 2001. évi LXXXI. törvény) >> A kör bezárult a felhasználó körül, kitörni a csak az Alkotmány szablyájával tud (A Magyar Köztársaság alkotmánya 1949. évi XX. Tv. 61. § (1)) >> Melyik az erősebb jogszabály? Ha a későbbi törvény kifejezetten nem módosítja az előzőt, lehet-e vele ellentmondásban?
>>>tovább