Anno
Ezen a napon fuzionált a Schlick Ignác budai vasöntő által alapított Vasöntőde és Gépgyár (Váci út és Gyár utca sarok) a Nicholson Gépgyárral. Az új cég neve Schlick - Nicholson Gép-, Hajó- és Vagongyár Rt. lett.
Ezen a napon hunyt el Budapesten Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, író. Balás 1840. szeptember 1-jén született Oravicabányán (Románia). Egyetemi tanulmányait Bécsben, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte mezőgazdasági szakon. Ezután Selmecbányán, Erdészeti Akadémián szerzett erdészeti képesítést.
>>>tovább
Ezen a napon kezdték bontani 1989-ben a vasfüggönynek nevezett műszaki zárat, mely Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a II. világháború uán kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban építettek ki a 1940-es évek második felétől.
>>>tovább
Ma van a munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritásának napja. Több helyen majálist tartanak. A mai napon tartják 1882-től a munkások nemzetközi ünnepét. A nyolc órás munkanapért folytatott küzdelem a XIX. század közepétől kezdődött nagyjából egy időben Európában és Észak-Amerikában. A tengerentúlon több helyen is sikeres volt a mozgalom, mely igazi lendületet az 1880-as évek után kapott.
>>>tovább
Ezen a napon szabadalmaztatta 1918-ban Mihály Dénes a hangosfilmet. (Ugyan ki kiváncsi a színészek hangjára? - volt az akkori közvélekedés). Projectophon elnevezésű eljárása 35 mm széles normálfilmre, optikai megoldással, jó hangrögzítést biztosított. Ő a mai értelembe vett hangosfilm feltalálója, az elfogadott és széleskörűen bevezetett technológia gazdája.
>>>tovább
Ezen a napon indult meg Szegeden 1979-ben a villamosüzemű tömegközlekedésében fontos szerepet játszó trolibuszok, melyeket a Szegedi Közlekedési Társaság üzemeltet. Az azt megelőző időkben az 'olcsó' üzemanyagárnak, és a buszok "pályafüggetlenségének" köszönhetően a robbanómotoros tömegközlekedési eszközöket preferálták, s elkezdték a villamos vonalak felszámolását is.
>>>tovább
Ezen a napon kezdték meg 1937-ben a kőolajtermelést a bükkszéki olajmezőben. A magyar kincstár szénhidrogén kutatásai az első világháború után, 1932-ig elsősorban az Alföld területén folytak Böckh Hugó és Pávai-Vajna Ferenc irányításával. Ifj. Lóczy Lajos nevéhez fűződik a kutatásoknak az Északi-Középhegység területére való áthelyezése.
>>>tovább
Ezen a napon született Mosonmagyaróváron 1943-ban Fritz József a matematikai tudományok kandidátusa, az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanára. Valószínűségszámítással, matematikai fizikával, ezeken belül nem-egyensúlyi statisztikus fizikával, statisztikus alakfelismeréssel foglalkozik. A nemlineáris hidrodinamikai egyenlet első általános érvényű levezetését adta.
>>>tovább
Ezen a napon született 1877-ben Székesfehérvárott Terkán Lajos, magyar csillagász. Budapesten szerzett diplomát 1900-ban. Az ógyallai Csillagdában 1900-1904 között második adjunktus, 1904-1913 első adjunktus, 1913-19 obszervátor. A Csillagda Budapestre történt áthelyezését követően 1921-től a Svábhegyen obszervátor. 1912-től másodállásban a KMTE Kozmográfiai Intézetének docense.
>>>tovább
Ezen a napon született Érkeserűn 1872-ben Böszörményi Jenő gépészmérnök, az első magyar Diesel-motor tervezője és gyártója. Mérnöki tanulmányait Zürichben végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője (Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője) lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben.
>>>tovább
Ezen a napon született 1884-ben az Arad megyei Borosjenõn Balló Rudolf. 1906-ban kitűnõ eredménnyel tette le a tanári szakvizsgáját és 'summa cum laude' minõsítéssel szerezte meg vegyészdoktori oklevelét. Kutató munkája során a dolomit és szilikát ásványok keletkezési feltételeit vizsgálta, részben a Magyarhoni Földtani Intézet támogatásával, részben ösztöndíjjal a bécsi Tudományegyetem ásványtani intézetében.
>>>tovább
1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
Ezen a napon indult útjára 1970-ben a 'Föld napja' mozgalom. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató indított, aki azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. A mozgalom támogatóinak célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Munkácson 1912-ben Siegmeth Károly gépészmérnök, MÁV igazgató, barlangkutató, turistaíró. Siegmeth 1845. szeptember 11-én született Znaimban (Morvaország). A Magyarországi Kárpát Egyesület Keleti Kárpátok Osztályának megalapítója.
>>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Győrött Katona János gépészmérnök, villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetben dolgozott (1953-74). Számos új elektroncső konstrukcióját és technológiáját dolgozta ki - több szabadalommal. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségének tagja volt.
>>>tovább
'Damjanich győz Nagysallónál április 19-én' írja Görgey Artúr "Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben" című könyvének hatodik fejezetében. Görgey mérnöki precizitással számol be művében a hadjáratokról, csatákról, eseményeket elemez (tényszerűen, nem elfogultan), és nem sajátítja ki a dicsőséget önmagának. Példamutató.
Ezen a napon született Kolozsváron 1909-ben Penyigey Dénes agrármérnök, agrártörténész, egyetemi tanár. Több mint kétszáz szakdolgozatban, számos cikkében főleg a növénytermesztés, a mezőgazdaság történetével foglalkozott. 1974-ben hunyt el.
Ezen a napon született 1887-ben Versecen Milleker Rezső földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Létrehozta a debreceni egyetem meteorológiai szolgálatát, s megindította a Földgömb című népszerű folyóiratot. Megszervezte az egyetemi ifjúság testnevelését, s 1925-ben ugyanitt létrehozta az ország első nyári egyetemét. Szerkesztette a Földrajzi Közleményeket is. Budapesten hunyt el 1945. május 8-án.
Ezen a napon született Debrecenben 1891-ben Egerváry Jenő matematikus. A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1914-1917-ben az egyetem földrengési obszervatóriumban tanársegéd, 1918-tól a Budapesten a felső ipariskola tanára.
>>>tovább
Ezen a napon született 1901-ben Hazay István, a XX. század kiemelkedő magyar geodétája, az Állami Földmérés vezetője, a magyarországi önálló egyetemi földmérőmérnök-képzés kiváló tanáregyénisége. Mérnöki oklevelet 1922-ben szerzett a Műegyetemen. Ifjú mérnökként 1923-ban az Állami Földmérés szolgálatába állt, ahol Budapest Főváros háromszögelésében és részletes felmérésében, majd 1938-tól a Pénzügyminisztériumban, az Állami Földmérés központi felügyeleti tevékenységében kapott vezetői feladatot, 1942-től pedig az egész Állami Földmérés vezetésével bízták meg.
>>>tovább
>>>tovább