Anno
Ezen a napon született Pesten Jámbor Lajos építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Eleinte Hauszmann Alajos irodájában működött, majd Alpár Ignác mellett a városligeti történelmi épületcsoportok művezetőjeként dolgozott. Később Lechner Ödön tervezőirodája alkalmazásába állt. 1897-ben Bálint Zoltánnal társulva építészeti irodát nyitott. Közösen alkotott főbb műveik: a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a volt Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium).
>>>tovább
Ezen a napon született Stomfán 1819-ben Klasz Márton -.): vízépítő mérnök, a XIX. század közepén megkezdett magyarországi folyamszabályozások és csatornaépítések egyik irányítója. Előbb a Tisza-szabályozásnál dolgozott, majd a pesti Duna-szakasz szabályozásának vezetője volt. 1863-ban Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel együtt készítette a Felső-Tisza-Érvölgy-Körös-csatorna tervét. Fennmaradt műszaki tartalmú írása a Főmérnöki jelentés a balparti Dunagátról és a Turján-Őrjeg vizének lecsapolásáról (Pest, 1859.), amely számos fontos információval szolgál a korabeli építési munkálatokról, a technikai jellegű problémák leküzdésének mikéntjéről. Budapesten hunyt el 1881. március 16-án.
Ezen a napon született 1839-ben Pesten Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a József Politechnikumban (Királyi József Műegyetem, illetve a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol Eduard van der Nüll, August von Siccardsburg és Friedrich von Schmidt tanítványa volt. 1869-től a budai műegyetemen tanított, 1870-től rendes tanárként.
>>>tovább
1976-ban ezen a napon került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka" vagy „Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.
Ezen a napon született 1890-ben tekepusztán Fehér Dániel erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója . A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán, majd a berlini egyetemen tanult. Itthon növényélettanból és kémiából tett doktori szigorlatot, Bécsben pedig a filozófia doktora lett. Amikor Trianon után a selmecbányai főiskola Sopronba költözött, 1923-ban itt lett a növénytani tanszék vezetője.
>>>tovább
Ezen a napon született 1866-ban Iváncsán Kenessey Béla Budapest, vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója. Mérnöki oklevelét 1889-ben szerezte meg, 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött (Budapest, Brassó, Szombathely, Székesfehérvár, Komárom). 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig a földművelésügyi minisztérium vízrajzi ügyosztályának vezetője volt.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1918-ban Bécsben Quittner Zsigmond magyar építész. Quittner Pesten született 1859. február 13-án. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Legismertebb munkája a Gresham-palota.
Ezen a napon hunyt el Budapesten Jendrassik Kornél gépészmérnök, szabadalmi bíró. Jendrassik Pesten született 1868. június 10-én. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Darmstadtban végezte. Hazatérése után egy évig műegyetemi tanársegéd, majd postatávirda mérnök. 1899-ben lépett a magyar szabadalmi hivatal (később szabadalmi bíróság) szolgálatába, s haláláig itt működött bírói és tanácselnöki munkakörben. A Magyar Mérnök- és Építészegyletnek titkára, majd könyvtárosa volt. Utolsó éveiben az Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályának elnöke.
Ezen a napon adták át 1930-ban első alkalommal a Corvin-lánc kitüntetést a díjazottaknak. A díjat 1930-ban alapította Horthy Miklós, bár az ötletgazda nem ő volt . Ferenc József még 1887-ben megalapította a "Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért" nevű kitüntetést, minek átadását - a kormányzó a Magyar Királyságban betöltött bizonytalan közjogi helyzete miatt - 1918-tól közel másfél évtizedig szüneteltették.
>>>tovább
Ezen a napon született 1867-ben Gerendáson Küzdényi Szilárd mérnök, a szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. A szolnok-csongrádi Tisza-balparti ármentesítő társulat mérnöke, majd igazgató mérnöke volt. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással és fizikai úton való javítása terén. A sekély termőrétegű szikes talajokon sikeresen alkalmazta találmányát, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gépet. Budakeszin hunyt el 1945. január 15-én.
>>>tovább
Ezen a napon született 1861-ben Kassán Klupathy Jenő fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1908). Tanulmányait 1876-80 közt a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. Eötvös Lorándhoz került tanársegédnek. Bekapcsolódott a folyadékok felületi feszültségének Eötvös vezette vizsgálatába. Számos, Eötvös által patronált külföldi tanulmányútjáról hazatérve az egyetem gyakorlati fizika tanszékének élére került, mert elsősorban a fizika gyakorlati alkalmazásai érdekelték.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kézdi (született Kalcher) Árpád, építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét.
>>>tovább
Ezen a napon született Aszódon 1929-ben Burger Kálmán Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fémkomplexek képződésének és szerkezetének alapkutatási vizsgálata biológiai hatású modellrendszereken. Új gyógyszerhatású fémkomplexek előállítása. Már egyetemi hallgató korában elsősorban a kémia iránt érdeklődött, felfigyelt erre Schulek Elemér, az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője.
>>>tovább
Ezen a napon született Egyházasfalun 1916-ban Simonyi Károly mérnök, fizikus, tudós-tanár. Noha ő maga szegény családba született, tanulmányi eredményeire felfigyelve tehetősebb rokonai támogatásával (közéjük tartozott Mayer Miksa , a Ganz gyár mérnöke, Kandó Kálmán Munkatársa is), el tudta végezni a gimnáziumot, majd érettségi után két egyetemet végzett el párhuzamosan - anélkül, hogy erről bármelyik helyen tudtak volna: Pécsett jogi diplomát szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1879-ben Nagykanizsán Zemplén Győző fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elemi és középiskolába Fiuméban járt. Egyetemi tanulmányait 1896-1900 között a budapesti Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként végezte. 1902-ben avatták doktorrá, Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek 1904-ben Göttingenbe ment tanulmányútra, később Párizsban végzett kutatást. 1905-től a budapesti Tudományegyetem magántanára, 1907-től pedig a Műegyetem tanára, 1908-tól az MTA tagja.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1877-ben Preysz Móric vegyészmérnök. Preysz 1829. július 23-án született Sopronban. Vegyészeti tanulmányait 1844-ben Pesten kezdte, majd 1845-ben a bécsi műegyetemen folytatta. 1853-ban Bécsben Anton Schrötter professzor (a vörösfoszfor felfedezője; 1845) mellett tanársegéd volt. Két év múlva hazajött, és az újonnan megnyíló, legelső magyar nyelvű pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium jogelődje, Reáltanoda u. 7.) kémiatanára lett (1855).
>>>tovább
Ezen a napon született 1881-ben Nagyváradon Egressy Zoltán gépészmérnök. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1913-ban. Az első moagyarországi elektromedikai vállalat, az Asklepios megalapítója volt, amely 1918-tól a bécsi Odelga, rövidesen a Reiniger, Veifa, később a Siemens Művek képviselője lett. 1930-33-ban a Magyar. Siemens Művek igazgatója és 1933-tól 1946-ig, nyugdíjazásáig a vállalat tudományos tanácsadója volt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1877-ben Temesrékáson Mihailich Győző építőmérnök. Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott.
>>>tovább
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1877-ben a Déli összekötő vasúti hidat (akkoriban még csak Összekötő vasúti híd néven). A kétvágányú híd építése 1873-ban kezdődött, s ez a híd Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán. Ezt a hidat 1913-ban egy új híddal helyettesítették, amely azonban a II. világháborúban megsemmisült, helyette 1946-ban ideiglenes egyvágányú csavarozott szerkezetű híd (úgynevezett K-híd) létesült, majd 1953-ban készült el a mai hídszerkezet két vágánnyal.
>>>tovább
Ezen a napo hunyt el 1996-ban Amerikában BARNÓTHY Jenő fizikus. a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanára. Barnóthy 1904. október 28-án született. Az 1930-as években jelentős munkát végzett a kozmikus sugárzás kutatásában, a tatai szénbányában végrehajtott mérése az akkori idők legnagyobb mélységében elvégzett (400 m) kísérlete volt. Feleségével, dr. Forró Magdolnával a kozmikus sugarak élettani hatásait is tanulmányozta. 1948-ban az USA-ba emigrált. Utóbb kozmológiával foglalkozott, az 1960-as évek elején kidolgozta a kozmikus "gravitációs lencsék" elméletét, melyet a modern eszközök igazoltak. Tanulmányai a Matematikai és Fizikai Lapokban, a Zeitschrift für Physikben, a Nature-ben jelentek meg.