Anno
1944-ben ezen a napon robbantották föl a visszavonuló németek az Esztergomot és Párkányt összekötő I. Ferenc József lányáról elnevezett Mária Valéria híd három középső nyílását. A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1846-ban Balassagyarmaton Kurlaender Ignác meteorológus, földmágnesesség-kutató, Magyarország első földmágnesességi felmérésének elkészítője. Bécsi tanulmányai után az 1870-es években a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben kezdett el dolgozni. 1888-90 között megbízott igazgató, ezt követően kinevezett aligazgató. 1877-ig egymaga, ezután Gruber Lajossal együtt szerkesztették az Intézet Évkönyveit. Közben folytatta és teljessé tette Magyarország földmágnesességi felmérését. Fő műve a Földmágnesesség mérések a Magyar korona országaiban, emellett több csillagászati cikket is írt. Budapesten hunyt el 1916. szeptember 2-án.
Ezen a napon született Balatonbozsokon 1916-ban Peregi (szül: Schricker) Sándor kertész, a gyümölcsszüret gépesítési lehetőségeinek magyarországi kidolgozója. Apja, Schricker Sándor az ország egyik legszínvonalasabb faiskoláját teremtette meg Alsótekeresen, melyet hiába próbált szövetkezetesíteni, azt államosították, őt magát internálták. Fia tanulmányait 1935-38 között a Kertészeti Tanintézetben, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán folytatta, 1943-ban az oxfordi egyetem agrárközgazdasági diplomát szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1872-ben Budapesten Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár. A Műegyetem elvégzése után ösztöndíjjal fél évet Berlinben töltött. Hazatérte után repetitor volt a Műegyetem matematikai és a mechanikai tanszékén. Rövid idő múlva a Magyar Fegyver és Gépgyár, utána a Ganz és Társa Danubius Művek mérnöke lett, később a Ganz főmérnöke.
>>>tovább
Ezen a napon született 1846-ban Andrásfalván Pauer János jogász, bányamérnök, a selmecbányai akadémia kiemelkedő oktatója, könyvtárosa. Középiskoláit Késmárkon és Rozsnyón végezte, 1865-ben tett érettségi vizsgát a késmárki líceumban. Jogi tanulmányainak az eperjesi jogakadémián történt elvégzése után 1868-ban a selmecbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémiára ment, ahol a bányászati szakot 1871-ben fejezte be.
>>>tovább
>>>tovább
1991 óta ez a nap A Magyar Közoktatás Napja. A Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák meg a Magyar Közoktatás Napját.
Ezen a napon hunyt el 1916-ban Budapesten Pártos Gyula, a magyar építészet egyik kiemelkedő alakja, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Pártos (eredetileg Puntzman) Apatinban született 1845-ben. Kezdetben Szkalnitzky Antalnál tanult. Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként 1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet.
>>>tovább
Ezen a napon született 1851-ben Seelovitz (Csehország) Kogutowicz Manó, és ezen a napon hunyt el 57 évesen 1908-ban Budapesten. kogutowicz lengyel eredetű családból származott, anyanyelve német volt - végül ő is, Károly fia is a magyar térképészet jeles alakja lett. Katonai műszaki főiskolát végzett Bécsben, ahol magas színvonalon oktatták a térképezést. Egy kalandos leányszöktetés kapcsán került leendő felesége rokonai révén Sopronba, ahol szabadkézi rajzot, matematikát és francia nyelvet oktatott.
>>>tovább
Ezen a napon (bár az időpont kissé bizonytalan) hunyt el 1944-ben Mühldorfban Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű lámpa feltalálója. Bródy Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és szerzett középiskolai tanári képesítést (1915). Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott.
>>>tovább
Ezen a napon született Kalocsán 1802-ben az első magyar mezőgazdasági gépgyár alapítója, Vidats István. Lakatosként kezdte pályafutását Pesten és Bécsben. Közben képezte magát, rajzot és géptant tanult. Először a bánátkomlósi uradalom gépésze lett, majd 1842-ben Pesten létesített lakatosműhelyet. Az úgynevezett hohenheimi ekét továbbfejlesztve megalkotta a XIX. században Magyarországon általánosan használatossá vált Vidats-ekét.
>>>tovább
A kivándorlók napján az emberiség sokszínűségét ünneplik. Az elmúlt száz évben egyre többen hagyták el szülőföldjüket, köztük számtalan tudósunk, művészünk, iprosunk, hogy aztán más országokban éljenek. A Föld lakosságának 2 százaléka, több mint 150 millió ember él szülőföldjétől távol. Az Emigránsok Nemzetközi NAPJA (International Migrants Day) december 18., ugyanis 1990-ben ezen a napon fogadta el az ENSZ a bevándorlók jogairól szóló határozatot. Első alkalommal 2000-ben ünnepelték ezt az eseményt.
Ezen a napon született 1890-ben Munkácson Halász András, az alumíniumtermelés második világháború utáni újjászervezője. Selmecbányán, majd Sopronban végezte bányamérnöki tanulmányait. Munkásságának főbb területei az úrkúti mangánérc-dúsítómű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója, a fehérvárcsurgói üveghomok előkészítőmű, a sárisápi kaolin-iszapolómű és a pátkai ólom-cinkérc- és fluorit-flotálómű voltak. A magyar alumíniumipar fejlesztésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjat kapott. Budapesten hunyt el 1975. március 7-én.
Az Üllői út és a Nagykörút sarkán eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt. Az üzemet a Nagykörút rendezésének keretében 1906-ban lebontották, az épületek helyére azonban sportpályák kerültek, megbontva ezzel a városképet. A telkek újraparcellázása és a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a Főváros 1921-ben elfogadta.
>>>tovább
Ezen a napon született 1802-ben Kolozsvárott a matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, Bolyai János. Apja, Bolyai Farkas segítségével sajátította el a matematika alapjait és ismerte meg a később életét meghatározó, a párhuzamosokra vonatkozó problémát. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta, ahol korán kiemelkedett matematikai tudásával.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1900-ban Scheffer Viktor gépészmérnök, geofizikus, a hazai szénhidrogén kutatás jeles alakja, a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. 1933-ban kapcsolódott be a szénhidrogének torziós és gravitációs mérésekkel végzett kutatásába. Ennek alapján jelölték ki a Dunántúlon a bázakerettyei és a lovászi kutatófúrások helyét.
>>>tovább
Ezen a napon született 1885-ben Selmecbányán Pattantyús-Ábrahám Géza gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a budapesti műegyetemen 1907-ben végezte. 1912-ben műszaki doktori oklevelet, majd 1921-ben magántanári képesítést nyert. 1907-től a műegyetem tanársegédje, 1912-től adjunktusa, majd 1918-tól a gépelemek és emelőgépek c. tárgyak meghívott előadója, 1926-tól 1956-ig tanár a hidrogépek és szállítóberendezések tanszékén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1897-ben Budapesten Kondér István erdőmérnök, a kettős szögprizma megkonstruálója. Főiskolai tanulmányait Selmecbányán kezdte, majd 1919-ben Sopronban folytatta, ahol 1923-ban a Bányászati és Erdészeti Főiskolán erdőmérnöki karán szerzett oklevelet. Földmérő pályafutását 1926-ban a pápai földmérési felügyelőségen kezdte.
>>>tovább
Ezen a napon született 1904-ben Pólában Horthy István kormányzó helyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy. Horthy Miklós idősebb fia 1928-ban szerzett gépészmérnök diplomát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. A következő évben amerikai útra indult, a Ford gyárban dolgozott, először egyszerű munkásként, később tervezőmérnökként.
>>>tovább
Ezen a napon született 1838-ban Rozsnyón Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus a bécsi politechnikumban tanult, majd Karlsruhéban szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1859-től 1863-ig Angliában és Párizsban dolgozott. Hazatérte után először a debreceni István-malomban hasznosította tapasztalatait, majd önállósította magát. 1876-ban adta be „a lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására" vonatkozó szabadalmát.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1907-ben Kovács Károly Pál Budapest, 1989. november 19.) Kossuth-díjas villamosmérnök, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a 20. századi magyarországi elektrotechnika kiemelkedő jelentőségű alakja. Kovács K. Pál a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet 1929-ben. 1930-tól1946-ig a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-ben dolgozott.
>>>tovább