Anno
Ezen a napon tartjuk az Építészeti Világnapot. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége nyilvánította ezt a napot világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először. Az Építészet (i nélkül) Világnapját viszont október első hétfőjén tartják. Az egy „i" különbség pedig már eddig is sok galibát okozott...
Ezen a napon hunyt el 1963-ban szülőhelyén, Tápióságon Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Papp Károly 1873. november 4-én született. 1893-tól a Budapesti Műegyetem ásvány-földtani tanszékén Lóczy Lajos tanársegédje volt. 1898 nyarán geológusként részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában. 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Intézetben dolgozott. A Földtani Intézet geológusaként elsősorban Erdélyben végzett úttörő munkát.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1882-ben Budapesten Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1858-ban, rendes tag 1868-tól). Vész Ármin 1826. április 7-én született Szegeden. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte. 1848-ban nyert oklevelet s a szabadságharc idején kormánymegbízásból a debrecen-szatmári vasút kitűzésén dolgozott. 1849-től a Pesti Tudományegyetem és a Mérnöki Intézet tanársegéde, majd tanára.
>>>tovább
Ezen a napon (az anyakönyvi bejegyzés szerint 28-án, Tittel 1830-ban kelt latin nyelvű önéletrajza szerint viszont 29-én, egyes források szerint január 5-én) született Pásztón 1784-ben Tittel Péter Pál bölcseleti doktor, egyetemi tanár, csillagász, az MTA rendes tagja. A gymnasiumot Gyöngyösön és Kecskeméten végezte és 1801-ben egri megyebeli pap lett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1984-ben Budapesten Hédervári Péter (Bp., 1931. ápr. 29. - Bp., 1984. jún. 27.): geológus, amatőrcsillagász, újságíró, író. Hédervári 1931. április 29-én született Budapesten, ahol 1950-ben érettségizett, majd a Pajtás című gyermeklap munkatársa lett. 1952-1963-ig a Geofizikai Intézetben dolgozott először technikusként, majd miután az ELTE-n (Eötvös Loránd Tudományegyetem) diplomát szerzett tudományos főmunkatársként.
>>>tovább
Ezen a napon született 1887-ben Szászvárosban Zalányi Béla paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1952). 1905-ben Kolozsvárott beiratkozott a tudományegyetemre, majd Budapesten folytatta tanulmányait (1906-1910), itt szerzett természetrajz-földrajz szakon tanári oklevelet. Őslénytani kutatásait a Földtani Intézet munkatársaként 1912-ben kezdte, egy évre rá doktori szigorlatot tett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1887-ben Ceglédbercelen Hajnik János agrárközgazdász. Hajnik 1811. június 22-én születt Vácott. A pesti egyetemen végezte a jogot és 1831-ben ügyvédi vizsgát tett. 1832-től a Károlyi gróf tótmegyeri uradalomában dolgozott, főleg a juhtenyésztés körében. 1839-ben a Rohoncon megnyílt gazdasági tanintézetben a juhtenyésztést és gyapjúismeretet adta elő.
>>>tovább
Ezen a napon avatta fel 1883-ban Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti (ma Rákóczi u. 5. épületben) a Technológiai Iparmúzeumot, amelynek szakkönyvtárából lett később az Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ (OMIKK). A múzeum alapfeladata a gyűjtemények kialakítása mellett egy szakkönyvtár fenntartása, mely az "iparra vonatkozó hazai és külföldi szakmunkákból" állt.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1952-ben Gyurkó János mérnök, politikus. 1976-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Később doktorált. 1976 és 1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1986-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műszaki ellenőr lett. 1987-től a Városépítési Tudományos és tervező Intézet műemlékvédelmi osztályán tervezőként dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1784-ben (egyes források szerint 1799-ben) Kerekes Ferenc az Arad megyei Erdőhegyen. A debreceni kollégiumban töltött diákévek után pár évig külföldön tanult. Itt érte egykori iskolájának meghívása az 1819-ben létesített kémiai és technológiai tanszékre. Ő tanított felsőfokon először magyarul és adatta ki először (1815) - Fazekas Mihály tudta nélkül - Bécsben a Lúdas Matyit.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten KISS TIBOR építész, egyetemi tanár, számos jelentős budapesti középület tervezője. 1923-ban végezte tanulmányait a budapesti műegyetemen, 1929-ben avatták műszaki doktorrá. 1934-ben állami ösztöndíjjal többhónapos tanulmányutat tett Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban. 1935-ben a budapesti Cukor utcába tervezett bérházat, majd 1940-ben pályanyertes terve alapján Hidasi Lajossal megbízást kapott a pannonhalmi bencés gimnázium épületének megépítésére.
>>>tovább
Ezen a napon nyílt meg a nemzetközi légiforgalom kiszolgálására 1937-ben a Budaörsi repülőtér. Ez volt Magyarország első igazán világszínvonalú, a korabeli európai példákkal egyenrangú légikikötője. Napjainkra fokozatosan elveszítette jelentőségét. A forgalom ősszel indult meg a Budapest - Prága útvonalon, majd 1938-ban a Budapest- Arad vonalon indították meg a közlekedést.
>>>tovább
Ma ünnepeljük a Nap napját. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.
Ezen a napon születt 1837-ben Tordán a magyar erdészet, erdőgazdálkodás, és más erdei tudományok egyik legnagyobb XIX. századi művelője, oktatója és szakírója Fekete Lajos. Mint a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatója, saját szaktárgyai mellett az akadémia bányászati osztályán ásványtant is tanult, majd 1862-ben Kolozsváron erdészeti államvizsgát tett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 2000-ben Budapesten Gulyás Zoltán (Budapest, 1930. április 10. - 2000. június 16.) Ybl-díjas magyar építész. Gulyás 1930. április 10-én született Budapesten. Érettségi után beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki karára. 1952-ben szerzett építész diplomát. A Középülettervező Intézetben kezdte pályáját. Részt vett a budai királyi vár rekonstrukciójában és a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében.
>>>tovább
Ezen a napon adták át hivatalosan Magyarország pillanatnyilag legmodernebb motoros járművek versenyére alkalmas pályáját, a Hungaroringet. Noha a legtöbb versenyző forrónak és porosnak tartja, - ami nem csoda, hiszen a környező mogyoródi földek talaja zömmel homokos - mindamellett nehéz, technikás pálya. Forróságát részben a hangulat, részben az augusztusi hőség okozza, hiszen a Forma 1 hazai futamait ekkor tartják.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten Mechwart András, a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb képviselője. Mechwart 1834-ben született a bajorországi Schweinfurtban. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. 1859-ben Ganz Ábrahám Magyarországra hívta, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékenységének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet.
>>>tovább
Ezen a napon született Pozsonyban 1837-ben Láng László gyáriparos, a magyar gőzgépgyártás fejlesztője. 1868-ban nyitotta meg műhelyét, amelyből kifejlődött a Láng Gépgyár. Hazánkban az elsők között - még Láng László életében - itt kezdték a gőzturbinák és dízelmotorok gyártását. Láng 1914. január 1-én hunyt el Budapesten.
Ezen a napon született 1850-ben Douaiban (Franciaország) egy magyar eredetű családban Demény György (Georges Demeny) magyar-francia fizikus, a film egyik úttörője. Szülővárosában járt gimnáziumba, ahol kitűnt matematikában, fizikában és mechanikában. Tanulmányait Lille-ben, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta. Fiatal éveitől sportszerűen tornázott, de foglalkozott e sportág mozgáselméleti kérdéseivel is.
>>>tovább
Ezen a napon született Kassán Sváiczer Gábor bányamérnök. Tanulmányait 1804-től a selmecbányai akadémián, majd külföldi bánya- és kohóvállalatoknál folytatta. Működését Szomolnokon kezdte, majd újból üzembe helyezte a felhagyott aranyidai nemesfémbányákat. Sikeres működése alapján bízták meg a válságos helyzetbe jutott Nagybánya környéki állami bányák, kohók és pénzverő vezetésével. Miután a bányászatot itt is újjáteremtette, 1834-ben a selmecbányai kamaragrófság vezetésével bízták meg.
>>>tovább