Anno
Ezen a napon született 1889-ben Torzsán Fröhlich Pál fizikus, egyetemi tanár, a polarizációs színkép felfedezője. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mint ötödéves egyetemi hallgató, Eötvös Loránd meghívására részt vett a balatoni és erdélyi geofizikai kutatásokban. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, megsebesült és tanulmányait csak hosszabb megszakítás után folytatta.
>>>tovább
Ezen a napon született Sopronban 1851-ben Petrik Lajos vegyész, természetjáró, a turizmus magyarországi kialakulásának egyik szereplője. Tanulmányait a grazi műegyetemen végezte, 1874-től 1889-ig ugyanott tanársegéd volt. 1880-ban a budapesti állami felső ipariskolán a kémiai technológia tanára, 1907-től az iskola igazgatója volt. Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi porcelánföldekről írt összefoglaló ismertetést.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Detroitban (USA) 1955-ben Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója. Galamb Makón született 1881. február 3-án. Elemi iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte, amelynek költségeit az addigra befutott ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte, mert a családfenntartó édesapa korán meghalt.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Miskolcon 2000-ben dr. Zambó János (Hegykő, 1916. május 2. -bányamérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Zambó 1926. május 2-án született Hegykőn. Középiskoláit a Sopronban, a Bencés Gimnáziumban végezte 1928-1936 között. 1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán kitüntetéssel bányamérnöki oklevelet szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon adták át 1933-ban Lakihegyi Rádióadót. Az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére az igény már a húszas évek végén felmerült, és 1933. július 1-jén a MÁVAG szerelői Massányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, Blaw-Knox-rendszerű, szivar alakú torony építését. Elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Ezzel az új 120 kW teljesítményű adóval a magyar rádiózás műszaki tartalmát tekintve a világ élvonalába lépett elő. Maga a torony pedig Európa akkori legmagasabb építménye volt.
Ezen a napon született 1862-ben Kepa Bogulovickában (Lengyelország) Bartel János gépészmérnök, hazai szerkezeti anyagvizsgálat egyik megalapozója. Krakkóban érettségizett, 1885-ban szerzett mérnöki oklevelet Lembergben (Lvov), és tanársegéd lett ugyanott a mechanika tanszéken.
>>>tovább
1900. november 30-án Budapesten megalakult a Magyar Automobil Club, amely a vezetői vizsgákat is szervezte. 1901-ben három kocsinak adtak rendszámot és 49 vezetőnek igazolványt. Magyarországon akkoriban 60 gépkocsi üzemelhetett. 1911-től Királyi Magyar Automobil Club néven működött a szervezet. Fő célkitűzése az autózás népszerűsítése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása volt. Ennek érdekében rendeztek versenyeket, kiállításokat. A közutakon jelzőtáblákat, benzintöltő állomásokat helyeztek el. 1920-tól motorkerékpár szakosztálya is működött. A mai Magyar Autóklub elődjének tekinthető.
Ezen a napon született 1896-ban Körmöcbányán Szele Mihály kohómérnök, egyetemi tanár. Tanulmányait Selmecbányán és Sopronban végezte (1922). Pályáját a Diósgyőri Vasgyárnál kezdte, ahol 1944-ig dolgozott. 1945-ben az ideiglenes kormány iparügyi tanácsosa, utóbb az Iparügyi Minisztérium küldöttje volt.
>>>tovább
Ezen a napon indult meg 1887-ben a pesti villamos próbajárata. Európában ez volt az első, városon belüli közúti villamos vasút. A Teréz körúton a Nyugati pályaudvar - Király utca útvonalon járt. Baross Gábor miniszter 1887. október 1-én írta alá az építési engedélyt, és a vállalkozó (Balázs Mór és tsa) nem egész két hónap alatt! készítette el a pályát. A Közúti Villamos Vasúti Társaságit október 22-én jegyezték be a budapesti cégbíróságon.
Ezen a napon született 1889-ben Sárospatakon Finkey József, a bányászat mind elméleti, mind gyakorlati területén sikeres alkotó. Finkey a selmecbányai Akadémián kapott bányamérnöki diplomát. Először a Drenkovai Bányaüzemnél szerzett ipari gyakorlatot, majd tanársegédként, a selmeci intézmény Trianont követő Sopronba telepítése után pedig tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1948-ban Budapesten Kozma Lajos (Kiskorpád, 1884. június 8. - Budapest, 1948. november 26.) Kossuth-díjas építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár. Kozma Kiskorpádon született 1884. június 8-án. 1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetemen tanult. 1909 - 1910 között ösztöníjasként Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni.
>>>tovább
Ezen a napon született Szolnokon 1894-ben Lányi Béla kémikus, egyetemi tanár, a magyar timföld- és alumínium-gyártás elektrotechnikai kérdéseinek kutatója. A budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán elkezdett tanulmányait az I. világháború miatt megszakította, így 1921-ben szerezte meg oklevelét. Tanársegéd volt a műegyetem kísérleti fizika tanszékén, 1925-ben ösztöndíjjal Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon születte Kolozsvárott 1890-ben a sokoldalú tervezőmérnök Lechner Egon. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után rövid ideig tanársegédként, majd szabadalmi bíróként működött. Később a Fejes Gépgyár tervezési irodáját vezette, ahol iskolai repülőgépek és MÁV sínautók motorjainak tervezésével foglalkozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1790-ben Debrecenben a város építészeti felügyelője, a Kollégium kiváló rajz- és építészettanára, Beregszászi Nagy Pál. A pesti Mérnöki Intézetben szerzett oklevelet, majd Bécsben tanult. Debrecenben több állást is betöltött: hites városi földmérőként, építészeti felügyelőként tevékenykedett és 39 éven át tanított a Kollégiumban, valamint a Rajz Oskolában, ahol kőműves- és ácsmestereket képeztek.
>>>tovább
1940-ben a Magyar Bauxitbánya Rt. új, korszerű timföldgyár és alumíniumkohó létesítését határozta el. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött Ajkán, a bauxit lelőhelyek közelében és 1942. november 20-án a hidrátszűrés megindításával megkezdődött a termelés az új létesítményben és még abban az évben 1100 tonna hidrátot szűrtek a körfolyamatban. A kalcináló kemencét december 18-án kezdték felfűteni. A háborús nehézségek miatt a termelés felfutása akadozott, a gyár 1944-ben is csak timföldgyártó kapacitásának 40%-át érte el.
>>>tovább
Ezen a napon született Pécsett 1891-ben Németh Endre mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1913). 1918-1922 között a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű ózdi bányaigazgatóságán üzemi berendezések, épületek, vasutak terveit készítette, továbbá geodéziai és bányamérési munkákat végzett. 1923-ban vízügyi szolgálatba lépett, a Földművelésügyi Minisztérium Országos Halászati Felügyelőségénél dolgozott 1932-ig.>>>tovább
Ez a nap a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezése napja. Egy 1895. november 18-án kiadott királyi rendelet tette lehetővé nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot. Ez a képzési forma a gyakorlatban akkor vált kivitelezhetővé, amikor december 31-én megjelent az a rendelet, mely szerint a lányok, mint magántanulók a fiúgimnáziumokban magánvizsgát, illetve magánérettségit tehetnek. >>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1902-ben az egyik legismertebb magyar származású Nobel-díjas tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, Wigner Jenő. Apja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen. Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira.
>>>tovább
Ezen a napon született 1812-ben Felsődrietómán ( az akkori Trencsén vármegye) Pettkó János bányamérnök, főiskolai tanár, akadémikus. A selmecbányai bányászati akadémián szerzett mérnöki oklevelet 1839-ben, majd Bécsben folytatta tanulmányait. 1843-ban helyettes tanárnak, 1847-ben rendes tanárnak nevezték ki a selmecbányai akadémián a mineralógiai, geológiai és paleontológiai tanszékre. Ő volt az 1843-ban létesített tanszék első tanára.
>>>tovább
Ezen a napon született Szilvásváradon 1894-ben Péczely Antal bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került, majd szaktudása alapján a szovjet rendszer Népgazdasági Tanácsába került, mérnökként vett részt az oroszországi új gazdasági irányításban.
>>>tovább