Anno
Ezen a napon született 1763-ban Wolfenbüttelben Wilkens Henrik Dávid, a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a híres selmeci Akadémia egyik alapítója, Németországból került hazánkba. Igazi polihisztor volt; orvosi és bányászati tanulmányai után a természettudományok számos ágával foglalkozott: matematikával, kémiával, fizikával, földrajzzal, tudománytörténettel.
>>>tovább
Ezen a napon született 1840-ben Dognácskán Herrmann Emil, a bányagéptan tudós professzora, a bányászat terén a magyar műszaki nyelv egyik megteremtője. A bécsi politechnikumból került a Műegyetemre, majd a Selmecbányai Akadémiára, ahol kohó- és bányamérnöki oklevelet szerzett. Rövid ideig a híres ausztriai bányászati akadémián, Leobenben volt tanársegéd, majd Selmecre visszatérve ábrázoló geometriát és erdészeti erőműtant adott elő.
>>>tovább
Ezen a napon született 1917-ben Pestszentlőrincen Bölcskei Elemér mérnök, egyetemi tanár, szilárdságtani és hídépítési szakember, az első hazai alumíniumhíd (Szabadszállás, 1951) tervezője.Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte (1940). 1945 előtt tervezőmérnökként dolgozott. >>>tovább
Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kozma László Kossuth-díjas villamosmérnök, a MTA rendes tagja. A távközléstechnika automatizálásának, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, s nevéhez köthető az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ-1 megtervezése és 1957-es üzembe állítása. Kozma 1902. november 28-án született Miskolcon. Szolnoki középiskola után a budapesti József Műegyetemre jelentkezett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1921-ben Nagy Virgil építészmérnök, egyetemi tanár. Temesváron született 1859. április 25-én. 1885-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Műegyetemen. Az általános művészettörténet tanársegédje volt. Később magántanári képesítést kapott. 1905-től az ókori építészet nyilvános.. rendes tanára volt. Tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Ő tervezte az egykori Ferenc József-híd (más néven Fővámtéri dunai híd, ma Szabadság híd) és az eredeti Erzsébet híd architektúráját.
Ezen a napon adták át 1950-ben Budapest leghosszabb Duna-hídját, a III. és XIII. kerületett összekötő, átadásakor Sztálin nevet, 1958-tól Árpád hídra visszakeresztelt (hisz tervezésekor is ezt a nevet szánták neki) közúti hidat. Az Árpád híd létesítését 1903-ban ötlötte ki a főváros, azonban tervpályázatot csak 1929-ben írtak ki. A Kossalka János tervezte gerinclemezes, felső pályás gerendahíd építése 1939-ben indult meg. Kossalka a hidat 928 méteresnek, 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el.
>>>tovább
Ezen a napon született a svájci Unter-Embrachban az öntőinasból lett gyáros, többszörös feltaláló, Ganz Ábrahám. Először az ácsmesterséget tanulta ki, majd Zürichben öntőinas lett. Húszéves korában vándorútra indult és Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria különböző gyáraiban dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Újpesten Radó Sándor geográfus, térképész, akadémikus, és Dóra fedőnéven a szovjetek legendás mesterkémeinek egyike. Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1919-ben politikai biztos volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Biharréven Jakab Dezső Budapest építész, a szecessziós stílusú nemzeti építészet követője, továbbá az első magyar toronyházépület társtervezője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Egy ideig a földművelésügyi minisztériumban dolgozott; tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai.
>>>tovább
1825-ben ezen a napon, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.
>>>tovább
Ezen a napon született Selmecbányán 1830-ban Divald Károly gyógyszerész, vegyész, fényképész. 1848-ban honvédtisztként harcolt. 1955-ben Bécsben szerzett mesterdiplomát gyógyszerészetből és kémiából. 1858-ban alapított gyógyszertárat. Utóbb teljesen a fényképészetre adta magát. 1863-ban Eperjesen műtermet nyitott, majd 1878-ban ugyanott felállította az első magyar fototípiai intézetet, melynek központját Budapestre tette át. Eperjesen hunyt el 1897. november 7-én.
>>>tovább
Ezen a napon született Késmárkon Bruckner Győző vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár.Bruckner a hazai szerveskémia kiemelkedő kutatója, aki a peptidkémiai területen ért el jelentős eredményeket. Munkásságáért Kossuth-díjban is részesült. 1952-ben jelent meg először Szerves kémia című könyve mely a képzés és kutatás alapművévé vált. Bruckner 1980-ban hunyt el.
Ezen a napon született Pesten Jámbor Lajos építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Eleinte Hauszmann Alajos irodájában működött, majd Alpár Ignác mellett a városligeti történelmi épületcsoportok művezetőjeként dolgozott. Később Lechner Ödön tervezőirodája alkalmazásába állt. 1897-ben Bálint Zoltánnal társulva építészeti irodát nyitott. Közösen alkotott főbb műveik: a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a volt Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium).
>>>tovább
Ezen a napon született Stomfán 1819-ben Klasz Márton -.): vízépítő mérnök, a XIX. század közepén megkezdett magyarországi folyamszabályozások és csatornaépítések egyik irányítója. Előbb a Tisza-szabályozásnál dolgozott, majd a pesti Duna-szakasz szabályozásának vezetője volt. 1863-ban Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel együtt készítette a Felső-Tisza-Érvölgy-Körös-csatorna tervét. Fennmaradt műszaki tartalmú írása a Főmérnöki jelentés a balparti Dunagátról és a Turján-Őrjeg vizének lecsapolásáról (Pest, 1859.), amely számos fontos információval szolgál a korabeli építési munkálatokról, a technikai jellegű problémák leküzdésének mikéntjéről. Budapesten hunyt el 1881. március 16-án.
Ezen a napon született 1839-ben Pesten Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a József Politechnikumban (Királyi József Műegyetem, illetve a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol Eduard van der Nüll, August von Siccardsburg és Friedrich von Schmidt tanítványa volt. 1869-től a budai műegyetemen tanított, 1870-től rendes tanárként.
>>>tovább
1976-ban ezen a napon került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka" vagy „Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.
Ezen a napon született 1890-ben tekepusztán Fehér Dániel erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója . A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán, majd a berlini egyetemen tanult. Itthon növényélettanból és kémiából tett doktori szigorlatot, Bécsben pedig a filozófia doktora lett. Amikor Trianon után a selmecbányai főiskola Sopronba költözött, 1923-ban itt lett a növénytani tanszék vezetője.
>>>tovább
Ezen a napon született 1866-ban Iváncsán Kenessey Béla Budapest, vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója. Mérnöki oklevelét 1889-ben szerezte meg, 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött (Budapest, Brassó, Szombathely, Székesfehérvár, Komárom). 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig a földművelésügyi minisztérium vízrajzi ügyosztályának vezetője volt.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1918-ban Bécsben Quittner Zsigmond magyar építész. Quittner Pesten született 1859. február 13-án. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Legismertebb munkája a Gresham-palota.