Anno
Ezen a napon hunyt el Budapesten Lechner Ödön magyar műépítész. Lechner 1845. augusztus 27-én született Pesten. Ügyvéd apjának téglagyára is volt. 1865-től a József Ipartanodában Skalnitzky Antal volt a mestere, majd a berlini építészeti akadémián tanult tovább. Itt kedvelte meg a klasszicizmust. 1875-78 közt Franciaországban reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta.
>>>tovább
Ezen a napon született 1820-ban a Szepes megyei Nagyszalókon Hunfalvy János geográfus professzor. Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben tanult. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében - részleteiben továbbfejlesztve azt - maga is egész életén át tevékenykedett.
>>>tovább
1992 óta tartjuk a mai napon az Óceánok Világnapját. Bolygónk felszínének több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték, de megjegyzendő, hogy a mostanában megdőlő rekordok az 1930-as évek közepéről származnak. Abból az időből, mikor a gazdaság, az ipar (üvegházhatást fokozó gázok kibocsátója) mélyponton volt. Kutatók egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat.
Ezen a napon született Pozsonyban 1862-ben Lénárd Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lénárd a bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban működött.
>>>tovább
Ezen a napon született 1862-ben Aknaszlatinán Csermely István kohómérnök. Ő építette Magyarországon az első elektrolitrézműveket (Nagybánya, Besztercebánya) és a korszerű amerikai rendszerű rézkohókat (Balánbánya). Elektrotechnikája és a nagybányai bányakerületről írt monográfiája elismertté tette nevét. Sopronban hunyt el 1928. július 22-én.
1972 óta ezen a napon tartják a nemzetközi környezetvédelmi világnapot. Az „Ember és bioszféra" címet viselő környezetvédelmi világkonferenciát az évben Stockholmban tartotta az ENSZ, a döntés ott született. Minden évben kiválasztanak egy országot, ahol a központi eseményeket rendezik. (2007-ben házigazdája: Norvégia volt, mottója: Olvadó jég - egy forró téma?) A világnap rendezvényeinek céljai:
>>>tovább
Ezen a napon születt 1899-ben Kisbéren Bárány Nándor gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Már 17 éves korában díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó pályamunkájával. Érettségi után 1917-ben katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után négy éven keresztül nem folytathatta tanulmányait, a Székesfővárosi Gázműveknél vállalt fizikai munkát.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1964-ben a kaliforniai (USA) La Jolla városában Szilárd Leó magyar származású fizikus. Szlárd Spitz Leó néven született Budapesten 1898. február 11-én. Ő volt az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció létrehozható. Mivel a láncreakció atombombában való felhasználását félelmetes lehetőségnek tartották, s hogy először annak kifejlesztésében a náci Németországot, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.
>>>tovább
Ezen a napon született Ozorán 1899-ben Cholnoky László vegyész és gyógyszerész, az MTA tagja. Leginkább az A vitaminnal kapcsolatos kutatásairól ismert, munkásságának középpontjában a karotinoidok tanulmányozása állt. Az ehhez és az A vitaminhoz kapcsolódó dolgozatainak száma hetvenöt. Munkásságát 1959-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 1967. június 12-én hunyt el Pécsett.
Ezen a napon nyílt meg 2008-ban a Than Károly (1834-1908) emlékkiállítás, a tudós halálának centenáriuma alkalmából. Az emlékkiállítást Várpalotán, az Országos Műszaki Múzeum Vegyészeti Múzeuma Nagytermében rendezték. A megnyitón prof. dr. Beck Mihály akadémikus méltatta a kiemelkedő tehetségű tudóst, oktatásszervezőt, egyetemi tanárt.
>>>tovább
Ezen a napon indult útjára Bajkonurból helyi idő szerint 18 óra 20 perckor a Szojuz-36 fedélzetén az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalan fedélzeti mérnökkel. Az Interkozmosz program keretében repültek Valerij Kubaszov parancsnoksága alatt a Szaljut-6 űrállomásra.Több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan programját 1976-1980 között. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1927-ben Budapesten Marx György fizikus, akadémikus, az MTA tagja, elismert ismeretterjesztő művek írója, Kossuth-díjas. Marx 1948 és 1970 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elméleti fizika, majd 1970 és 1998 az atomfizika tanszék oktatója volt. 1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszteletbeli professzora lett. 1970-től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék vezetője. Alapvetően részecskefizikai és asztrofizikai kutatásokkal foglalkozott.
>>>tovább
Díszes avatóünnepség nélkül 1859-ben ezen a napon adták át a Tiszai Pályaudvart Miskolcon. 100 évig a „miskolci" nevet viselte. Létesítésének igénye jóval korábban felmerült. Már az 1832. évi országgyűlés megállapította a Pest és Miskolc közötti vasúti kapcsolat létesítésének fontosságát. Az előkészületek azonban elhúzódtak, a forradalom is közbejött, és így csak jóval később került sor a szolnok-debreceni vasútvonal meghosszabbításaként a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc vonal kiépítésére.
>>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Répceszentgyörgyön Bozzay Dezső Bp., 1974. nov. 21.): ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike. Anyja Bozzay Margit írónő. A budapesti Iparművészeti Iskolában 1937-ben szerzett építő-iparművész oklevelet. Hallgató korában készítette első rádióterveit. Diplomája megszerzése után a híradástechnikai iparban, a Magyarországi Philipsnél helyezkedett el.
>>>tovább
Ezen a napon született 1927-ben Budapesten Oláh György (Amerikában: George Andrew Olah) kémikus, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". Ő a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Középiskolai tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, és 1949-ben doktorált.
>>>tovább
Ez a nap 'A Magyar Honvédelem Napja'. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során 1849-ben e napon foglalta vissza Görgey Artúr csapataival Budát háromhetes ostrom után. (A Honvédelem Napját korábban szeptember 29-én, a Pákozdi csata napján ünnepeltük, de 1992-ben az önálló Horvátország érzékenységére való tekintettel a magyar kormány e napra helyezte át).
Ezen a napon született Segesváron 1909-ben Imecs Márton építészmérnök.1949és 1958 között a kolozsvári Mechanikai Intézetben tanított, majd 1971-ig a Tehnofrig-Gépgyár (nem tévedés: 'c' nélkül!) főtervező építészmérnöke volt. Jelentősebb tervei: a Flacara Készruhagyár épülete s a Tehnofrig Gépgyár műhelyei, laboratóriumai és géptervező termei, darupályái és főbejárati épülete. Imecs Márton 1984-ben hunyt el.
Ma van a tömegtájékoztatás világnapja. Jelentős egyházi esemény is, a pápa (XVI. Benedek és II. János Pál is) rendszeresen emlékeztet a média felelősségére e napon. A mérnökök, természettudósok napjainkban fontos kérdésekben befolyásolhatják milliók véleményét, magatartását. A globális felmelegedés, az élelmiszervegyészet, a tisztítóanyagok, a mindennapi eszközeink használata során belélegzett, megérintett anyagok veszélyei mind-mind életmódbefolyásoló tényezők. Vigyázzunk a kimondott, a leírt szóval!
Ezen a napon született 1809-ben Pesten Vállas Antal csillagász, matematikus, mérnök, akadémikus, egyetemi tanár. 1841-ben adta ki röpiratát „Egy felállítandó magyar műegyetemről", mely a reformkor törekvéseinek nagy hatású megfogalmazása, s később a vonatkozó törvényjavaslat alapjául szolgált. 1851-ben kivándorolt az USA-ba. New Orleansban hajózási iskolát nyitott, majd egy tudományos akadémiát szervezett, melynek 1869-es haláláig titkára volt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1817-ben Nagylétán Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte).
>>>tovább