Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Ezen a napon született 1839-ben Pesten Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a József Politechnikumban (Királyi József Műegyetem, illetve a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol Eduard van der Nüll, August von Siccardsburg és Friedrich von Schmidt tanítványa volt. 1869-től a budai műegyetemen tanított, 1870-től rendes tanárként. >>>tovább
1976-ban ezen a napon került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka" vagy „Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.
Ezen a napon született 1890-ben tekepusztán Fehér Dániel erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója . A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán, majd a berlini egyetemen tanult. Itthon növényélettanból és kémiából tett doktori szigorlatot, Bécsben pedig a filozófia doktora lett. Amikor Trianon után a selmecbányai főiskola Sopronba költözött, 1923-ban itt lett a növénytani tanszék vezetője. >>>tovább
Ezen a napon született 1866-ban Iváncsán Kenessey Béla Budapest, vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója. Mérnöki oklevelét 1889-ben szerezte meg, 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött (Budapest, Brassó, Szombathely, Székesfehérvár, Komárom). 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig a földművelésügyi minisztérium vízrajzi ügyosztályának vezetője volt. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1918-ban Bécsben Quittner Zsigmond magyar építész. Quittner Pesten született 1859. február 13-án. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Legismertebb munkája a Gresham-palota.
Ezen a napon hunyt el Budapesten Jendrassik Kornél gépészmérnök, szabadalmi bíró. Jendrassik Pesten született 1868. június 10-én. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Darmstadtban végezte. Hazatérése után egy évig műegyetemi tanársegéd, majd postatávirda mérnök. 1899-ben lépett a magyar szabadalmi hivatal (később szabadalmi bíróság) szolgálatába, s haláláig itt működött bírói és tanácselnöki munkakörben. A Magyar Mérnök- és Építészegyletnek titkára, majd könyvtárosa volt. Utolsó éveiben az Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályának elnöke.
Ezen a napon adták át 1930-ban első alkalommal a Corvin-lánc kitüntetést a díjazottaknak. A díjat 1930-ban alapította Horthy Miklós, bár az ötletgazda nem ő volt . Ferenc József még 1887-ben megalapította a "Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért" nevű kitüntetést, minek átadását - a kormányzó a Magyar Királyságban betöltött bizonytalan közjogi helyzete miatt - 1918-tól közel másfél évtizedig szüneteltették. >>>tovább
Ezen a napon született 1867-ben Gerendáson Küzdényi Szilárd mérnök, a szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. A szolnok-csongrádi Tisza-balparti ármentesítő társulat mérnöke, majd igazgató mérnöke volt. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással és fizikai úton való javítása terén. A sekély termőrétegű szikes talajokon sikeresen alkalmazta találmányát, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gépet. Budakeszin hunyt el 1945. január 15-én. >>>tovább
Ezen a napon született 1861-ben Kassán Klupathy Jenő fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1908). Tanulmányait 1876-80 közt a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. Eötvös Lorándhoz került tanársegédnek. Bekapcsolódott a folyadékok felületi feszültségének Eötvös vezette vizsgálatába. Számos, Eötvös által patronált külföldi tanulmányútjáról hazatérve az egyetem gyakorlati fizika tanszékének élére került, mert elsősorban a fizika gyakorlati alkalmazásai érdekelték. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kézdi (született Kalcher) Árpád, építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét. >>>tovább
Ezen a napon született Aszódon 1929-ben Burger Kálmán Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fémkomplexek képződésének és szerkezetének alapkutatási vizsgálata biológiai hatású modellrendszereken. Új gyógyszerhatású fémkomplexek előállítása. Már egyetemi hallgató korában elsősorban a kémia iránt érdeklődött, felfigyelt erre Schulek Elemér, az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője. >>>tovább
Ezen a napon született Egyházasfalun 1916-ban Simonyi Károly mérnök, fizikus, tudós-tanár. Noha ő maga szegény családba született, tanulmányi eredményeire felfigyelve tehetősebb rokonai támogatásával (közéjük tartozott Mayer Miksa , a Ganz gyár mérnöke, Kandó Kálmán Munkatársa is), el tudta végezni a gimnáziumot, majd érettségi után két egyetemet végzett el párhuzamosan - anélkül, hogy erről bármelyik helyen tudtak volna: Pécsett jogi diplomát szerzett. >>>tovább
Ezen a napon született 1879-ben Nagykanizsán Zemplén Győző fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elemi és középiskolába Fiuméban járt. Egyetemi tanulmányait 1896-1900 között a budapesti Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként végezte. 1902-ben avatták doktorrá, Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek 1904-ben Göttingenbe ment tanulmányútra, később Párizsban végzett kutatást. 1905-től a budapesti Tudományegyetem magántanára, 1907-től pedig a Műegyetem tanára, 1908-tól az MTA tagja. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1877-ben Preysz Móric vegyészmérnök. Preysz 1829. július 23-án született Sopronban. Vegyészeti tanulmányait 1844-ben Pesten kezdte, majd 1845-ben a bécsi műegyetemen folytatta. 1853-ban Bécsben Anton Schrötter professzor (a vörösfoszfor felfedezője; 1845) mellett tanársegéd volt. Két év múlva hazajött, és az újonnan megnyíló, legelső magyar nyelvű pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium jogelődje, Reáltanoda u. 7.) kémiatanára lett (1855). >>>tovább
Ezen a napon született 1881-ben Nagyváradon Egressy Zoltán gépészmérnök. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1913-ban. Az első moagyarországi elektromedikai vállalat, az Asklepios megalapítója volt, amely 1918-tól a bécsi Odelga, rövidesen a Reiniger, Veifa, később a Siemens Művek képviselője lett. 1930-33-ban a Magyar. Siemens Művek igazgatója és 1933-tól 1946-ig, nyugdíjazásáig a vállalat tudományos tanácsadója volt. >>>tovább
Ezen a napon született 1877-ben Temesrékáson Mihailich Győző építőmérnök. Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott. >>>tovább
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1877-ben a Déli összekötő vasúti hidat (akkoriban még csak Összekötő vasúti híd néven). A kétvágányú híd építése 1873-ban kezdődött, s ez a híd Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán. Ezt a hidat 1913-ban egy új híddal helyettesítették, amely azonban a II. világháborúban megsemmisült, helyette 1946-ban ideiglenes egyvágányú csavarozott szerkezetű híd (úgynevezett K-híd) létesült, majd 1953-ban készült el a mai hídszerkezet két vágánnyal. >>>tovább
Ezen a napo hunyt el 1996-ban Amerikában BARNÓTHY Jenő fizikus. a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanára. Barnóthy 1904. október 28-án született. Az 1930-as években jelentős munkát végzett a kozmikus sugárzás kutatásában, a tatai szénbányában végrehajtott mérése az akkori idők legnagyobb mélységében elvégzett (400 m) kísérlete volt. Feleségével, dr. Forró Magdolnával a kozmikus sugarak élettani hatásait is tanulmányozta. 1948-ban az USA-ba emigrált. Utóbb kozmológiával foglalkozott, az 1960-as évek elején kidolgozta a kozmikus "gravitációs lencsék" elméletét, melyet a modern eszközök igazoltak. Tanulmányai a Matematikai és Fizikai Lapokban, a Zeitschrift für Physikben, a Nature-ben jelentek meg.
Ezen a napon született 1702-ben Kenézlőn Kéry Borgia Ferenc Jezsuita fizikus, csillagász, a nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsgálójának másodcsillagásza. Bécsi és nagyszombati tanulmányok után több Jézus-társasági iskolában is tanított, 1736-tól végleg Nagyszombaton tanár, két ízben rektor. Megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst, ekkor kezdett tükrös távcsövekkel foglalkozni. Sikerült 3-8 láb (kb. 1-2,5 m) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. (Fémöntési kísérletei közben egyik kezét nyomorékká égette!) >>>tovább
Ezen a napon született 1859-ben Sanpierdarenaban (Olaszország) Bodola Lajos mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor. >>>tovább
<< < 1 2 3 4 5 18 > >>