Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Ezen a napon született 1763-ban Wolfenbüttelben Wilkens Henrik Dávid, a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtője, a híres selmeci Akadémia egyik alapítója, Németországból került hazánkba. Igazi polihisztor volt; orvosi és bányászati tanulmányai után a természettudományok számos ágával foglalkozott: matematikával, kémiával, fizikával, földrajzzal, tudománytörténettel. >>>tovább
Ezen a napon született 1840-ben Dognácskán Herrmann Emil, a bányagéptan tudós professzora, a bányászat terén a magyar műszaki nyelv egyik megteremtője. A bécsi politechnikumból került a Műegyetemre, majd a Selmecbányai Akadémiára, ahol kohó- és bányamérnöki oklevelet szerzett. Rövid ideig a híres ausztriai bányászati akadémián, Leobenben volt tanársegéd, majd Selmecre visszatérve ábrázoló geometriát és erdészeti erőműtant adott elő. >>>tovább
Ezen a napon született 1917-ben Pestszentlőrincen Bölcskei Elemér mérnök, egyetemi tanár, szilárdságtani és hídépítési szakember, az első hazai alumíniumhíd (Szabadszállás, 1951) tervezője.
Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte (1940). 1945 előtt tervezőmérnökként dolgozott.
>>>tovább
Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kozma László Kossuth-díjas villamosmérnök, a MTA rendes tagja. A távközléstechnika automatizálásának, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, s nevéhez köthető az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ-1 megtervezése és 1957-es üzembe állítása. Kozma 1902. november 28-án született Miskolcon. Szolnoki középiskola után a budapesti József Műegyetemre jelentkezett. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1921-ben Nagy Virgil építészmérnök, egyetemi tanár. Temesváron született 1859. április 25-én. 1885-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Műegyetemen. Az általános művészettörténet tanársegédje volt. Később magántanári képesítést kapott. 1905-től az ókori építészet nyilvános.. rendes tanára volt. Tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős. Ő tervezte az egykori Ferenc József-híd (más néven Fővámtéri dunai híd, ma Szabadság híd) és az eredeti Erzsébet híd architektúráját.
Ezen a napon adták át 1950-ben Budapest leghosszabb Duna-hídját, a III. és XIII. kerületett összekötő, átadásakor Sztálin nevet, 1958-tól Árpád hídra visszakeresztelt (hisz tervezésekor is ezt a nevet szánták neki) közúti hidat. Az Árpád híd létesítését 1903-ban ötlötte ki a főváros, azonban tervpályázatot csak 1929-ben írtak ki. A Kossalka János tervezte gerinclemezes, felső pályás gerendahíd építése 1939-ben indult meg. Kossalka a hidat 928 méteresnek, 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. >>>tovább
Ezen a napon született a svájci Unter-Embrachban az öntőinasból lett gyáros, többszörös feltaláló, Ganz Ábrahám. Először az ácsmesterséget tanulta ki, majd Zürichben öntőinas lett. Húszéves korában vándorútra indult és Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria különböző gyáraiban dolgozott. >>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Újpesten Radó Sándor geográfus, térképész, akadémikus, és Dóra fedőnéven a szovjetek legendás mesterkémeinek egyike. Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1919-ben politikai biztos volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. >>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Biharréven Jakab Dezső Budapest építész, a szecessziós stílusú nemzeti építészet követője, továbbá az első magyar toronyházépület társtervezője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Egy ideig a földművelésügyi minisztériumban dolgozott; tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai. >>>tovább
1825-ben ezen a napon, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. >>>tovább
Ezen a napon született Selmecbányán 1830-ban Divald Károly gyógyszerész, vegyész, fényképész. 1848-ban honvédtisztként harcolt. 1955-ben Bécsben szerzett mesterdiplomát gyógyszerészetből és kémiából. 1858-ban alapított gyógyszertárat. Utóbb teljesen a fényképészetre adta magát. 1863-ban Eperjesen műtermet nyitott, majd 1878-ban ugyanott felállította az első magyar fototípiai intézetet, melynek központját Budapestre tette át. Eperjesen hunyt el 1897. november 7-én. >>>tovább
Ezen a napon született Késmárkon Bruckner Győző vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár.Bruckner a hazai szerveskémia kiemelkedő kutatója, aki a peptidkémiai területen ért el jelentős eredményeket. Munkásságáért Kossuth-díjban is részesült. 1952-ben jelent meg először Szerves kémia című könyve mely a képzés és kutatás alapművévé vált. Bruckner 1980-ban hunyt el.
Ezen a napon született Pesten Jámbor Lajos építész, a magyar szecessziós építészet jeles alakja. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. Eleinte Hauszmann Alajos irodájában működött, majd Alpár Ignác mellett a városligeti történelmi épületcsoportok művezetőjeként dolgozott. Később Lechner Ödön tervezőirodája alkalmazásába állt. 1897-ben Bálint Zoltánnal társulva építészeti irodát nyitott. Közösen alkotott főbb műveik: a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a volt Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium). >>>tovább
Ezen a napon született Stomfán 1819-ben Klasz Márton -.): vízépítő mérnök, a XIX. század közepén megkezdett magyarországi folyamszabályozások és csatornaépítések egyik irányítója. Előbb a Tisza-szabályozásnál dolgozott, majd a pesti Duna-szakasz szabályozásának vezetője volt. 1863-ban Bodoki Károllyal és Boros Frigyessel együtt készítette a Felső-Tisza-Érvölgy-Körös-csatorna tervét. Fennmaradt műszaki tartalmú írása a Főmérnöki jelentés a balparti Dunagátról és a Turján-Őrjeg vizének lecsapolásáról (Pest, 1859.), amely számos fontos információval szolgál a korabeli építési munkálatokról, a technikai jellegű problémák leküzdésének mikéntjéről. Budapesten hunyt el 1881. március 16-án.
Ezen a napon született 1839-ben Pesten Steindl Imre építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a József Politechnikumban (Királyi József Műegyetem, illetve a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte, ahol Eduard van der Nüll, August von Siccardsburg és Friedrich von Schmidt tanítványa volt. 1869-től a budai műegyetemen tanított, 1870-től rendes tanárként. >>>tovább
1976-ban ezen a napon került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka" vagy „Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.
Ezen a napon született 1890-ben tekepusztán Fehér Dániel erdőmérnök, növényfiziológus, a modern talajbiológia egyik nemzetközileg elismert megalapozója . A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán, majd a berlini egyetemen tanult. Itthon növényélettanból és kémiából tett doktori szigorlatot, Bécsben pedig a filozófia doktora lett. Amikor Trianon után a selmecbányai főiskola Sopronba költözött, 1923-ban itt lett a növénytani tanszék vezetője. >>>tovább
Ezen a napon született 1866-ban Iváncsán Kenessey Béla Budapest, vízépítő mérnök, a lefolyási tényezők számítására alkalmazott Kenessey-táblázat névadója. Mérnöki oklevelét 1889-ben szerezte meg, 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött (Budapest, Brassó, Szombathely, Székesfehérvár, Komárom). 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig a földművelésügyi minisztérium vízrajzi ügyosztályának vezetője volt. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1918-ban Bécsben Quittner Zsigmond magyar építész. Quittner Pesten született 1859. február 13-án. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. Legismertebb munkája a Gresham-palota.
<< < 1 2 3 4 5 18 > >>