Anno
Ezen a napon nyílt meg 2001-ben az újonnan épített Zalaegerszeg-Muraszombat vasútvonal. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kimondta a kisforgalmú vasútvonalak bezárását, forgalmuk közútra terelését. A megszüntetendő vonalak listáján rajta volt a Zalalövő-Bajánsenye vonal is, melyen 1980. október 18-án szűnt meg a forgalom. Rövidesen a pályát is elbontották. A vonal a koncepció egyik utolsó áldozata volt.
>>>tovább
111 évvel ezelőtt, 1899-ben ezen a napon kelt az az „Ajándékozási szerződés", melyben Konkoly (ejtsd: Konkoli) Thege Miklós a magyar államkincstárnak ajándékozta az általa alapított és fejlesztett ógyallai csillagvizsgálót teljes felszereléssel, a családi kúriával és az ehhez tartozó parkkal együtt. Az ajándékozás idején a Konkoly-obszervatóriumot negyedmillió korona értékre becsülték.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Maros Imre geológus. Maros 1882. január 12-én született Budapesten. Tanársegéd a Műegyetem ásványföldtani tanszékén, majd a Földtani Intézetben működött, főleg hidrológiai és agrogeológiai kérdésekkel foglalkozott. A békásmegyeri Pünkösdforrás első ismertetője és elemzője, a főváros vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai szakvélemények kidolgozója volt.
>>>tovább
1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség Budapesten megtartott 47. kongresszusa május 13-át AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de valószínűleg valójában kétszerte többen halnak meg. Rájuk emlékezik ez a nap.
Ezen a napon születt 1909-ben Budapesten Preisich Gábor Ybl-díjas építészmérnök, akadémikus, címzetes egyetemi tanár. Preisich 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschule-n. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1881-ben Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett. Németországban tanult, majd 1912-ben visszatért Selmecbányára, de még abban az évben elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát.
>>>tovább
Ezen a napon született 1787-ben Berethalmon Bielz Mihály erdélyi szász természetkutató, nyomdász. 1822-ben Nagyszebenben megalapította az első erdélyi kőnyomdát, 1848-ban életre hívta az Erdélyi Természettudósok Társaságát. Nagyszebenben hunyt el 1866. október 27-én.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1915-ben az ausztriai Aspernben Wittmann Viktor gépészmérnök, kiváló magyar repülő és repülőgépszerkesztő. Wittman 1889-ban született. Ő volt a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd-gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt. - ahol eleinte osztrák tervezésű, Lohner felderítőgépeket gyártottak - műszaki igazgatója. Különböző hazai és nemzetközi versenyeken számos díjat nyert s 1914-ben magassági rekordot állított fel. Repülőszerencsétlenség áldozata lett.
Ezen a napon született 1931-ben Bozsokon Hofer Miklós építész. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1949 és 1954 között, majd 1955 és 1958 között mesteriskolát végzett. 1955-től a Középülettervező Vállalatnál tervezőként működött. 1973-tól a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt. 1964-től a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökhelyettese volt. Számos városrendezési tervet készített. 2001-ben vonult nyugállományba.
>>>tovább
Ezen a napon tartották a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér átadási ünnepségét 1950-ben. Az eddigre elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak. Az ide vezető út azonban nem volt sima.
>>>tovább
Ezen a napon született 1836-ban a Baranya megyei Lakon (ma Geresdlak) Szkalnitzky Antal építész. (Gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky néven). A pesti cisztercita gimnáziumban, a prágai főreáltanodában és a bécsi Polytechnikumban, majd a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. Számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Aachenben (Németország) 1963-ban Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Kármán Budapesten született 1881. május 11-én. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett.
>>>tovább
Ezen a napon fuzionált a Schlick Ignác budai vasöntő által alapított Vasöntőde és Gépgyár (Váci út és Gyár utca sarok) a Nicholson Gépgyárral. Az új cég neve Schlick - Nicholson Gép-, Hajó- és Vagongyár Rt. lett.
Ezen a napon hunyt el Budapesten Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, író. Balás 1840. szeptember 1-jén született Oravicabányán (Románia). Egyetemi tanulmányait Bécsben, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte mezőgazdasági szakon. Ezután Selmecbányán, Erdészeti Akadémián szerzett erdészeti képesítést.
>>>tovább
Ezen a napon kezdték bontani 1989-ben a vasfüggönynek nevezett műszaki zárat, mely Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a II. világháború uán kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban építettek ki a 1940-es évek második felétől.
>>>tovább
Ma van a munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritásának napja. Több helyen majálist tartanak. A mai napon tartják 1882-től a munkások nemzetközi ünnepét. A nyolc órás munkanapért folytatott küzdelem a XIX. század közepétől kezdődött nagyjából egy időben Európában és Észak-Amerikában. A tengerentúlon több helyen is sikeres volt a mozgalom, mely igazi lendületet az 1880-as évek után kapott.
>>>tovább
Ezen a napon szabadalmaztatta 1918-ban Mihály Dénes a hangosfilmet. (Ugyan ki kiváncsi a színészek hangjára? - volt az akkori közvélekedés). Projectophon elnevezésű eljárása 35 mm széles normálfilmre, optikai megoldással, jó hangrögzítést biztosított. Ő a mai értelembe vett hangosfilm feltalálója, az elfogadott és széleskörűen bevezetett technológia gazdája.
>>>tovább
Ezen a napon indult meg Szegeden 1979-ben a villamosüzemű tömegközlekedésében fontos szerepet játszó trolibuszok, melyeket a Szegedi Közlekedési Társaság üzemeltet. Az azt megelőző időkben az 'olcsó' üzemanyagárnak, és a buszok "pályafüggetlenségének" köszönhetően a robbanómotoros tömegközlekedési eszközöket preferálták, s elkezdték a villamos vonalak felszámolását is.
>>>tovább
Ezen a napon kezdték meg 1937-ben a kőolajtermelést a bükkszéki olajmezőben. A magyar kincstár szénhidrogén kutatásai az első világháború után, 1932-ig elsősorban az Alföld területén folytak Böckh Hugó és Pávai-Vajna Ferenc irányításával. Ifj. Lóczy Lajos nevéhez fűződik a kutatásoknak az Északi-Középhegység területére való áthelyezése.
>>>tovább
Ezen a napon született Mosonmagyaróváron 1943-ban Fritz József a matematikai tudományok kandidátusa, az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanára. Valószínűségszámítással, matematikai fizikával, ezeken belül nem-egyensúlyi statisztikus fizikával, statisztikus alakfelismeréssel foglalkozik. A nemlineáris hidrodinamikai egyenlet első általános érvényű levezetését adta.
>>>tovább