Anno
Ezen a napon hunyt el Budapesten Jendrassik Kornél gépészmérnök, szabadalmi bíró. Jendrassik Pesten született 1868. június 10-én. Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Darmstadtban végezte. Hazatérése után egy évig műegyetemi tanársegéd, majd postatávirda mérnök. 1899-ben lépett a magyar szabadalmi hivatal (később szabadalmi bíróság) szolgálatába, s haláláig itt működött bírói és tanácselnöki munkakörben. A Magyar Mérnök- és Építészegyletnek titkára, majd könyvtárosa volt. Utolsó éveiben az Egylet gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai szakosztályának elnöke.
Ezen a napon adták át 1930-ban első alkalommal a Corvin-lánc kitüntetést a díjazottaknak. A díjat 1930-ban alapította Horthy Miklós, bár az ötletgazda nem ő volt . Ferenc József még 1887-ben megalapította a "Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért" nevű kitüntetést, minek átadását - a kormányzó a Magyar Királyságban betöltött bizonytalan közjogi helyzete miatt - 1918-tól közel másfél évtizedig szüneteltették.
>>>tovább
Ezen a napon született 1867-ben Gerendáson Küzdényi Szilárd mérnök, a szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. A szolnok-csongrádi Tisza-balparti ármentesítő társulat mérnöke, majd igazgató mérnöke volt. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással és fizikai úton való javítása terén. A sekély termőrétegű szikes talajokon sikeresen alkalmazta találmányát, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gépet. Budakeszin hunyt el 1945. január 15-én.
>>>tovább
Ezen a napon született 1861-ben Kassán Klupathy Jenő fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1908). Tanulmányait 1876-80 közt a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. Eötvös Lorándhoz került tanársegédnek. Bekapcsolódott a folyadékok felületi feszültségének Eötvös vezette vizsgálatába. Számos, Eötvös által patronált külföldi tanulmányútjáról hazatérve az egyetem gyakorlati fizika tanszékének élére került, mert elsősorban a fizika gyakorlati alkalmazásai érdekelték.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1983-ban Kézdi (született Kalcher) Árpád, építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét.
>>>tovább
Ezen a napon született Aszódon 1929-ben Burger Kálmán Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fémkomplexek képződésének és szerkezetének alapkutatási vizsgálata biológiai hatású modellrendszereken. Új gyógyszerhatású fémkomplexek előállítása. Már egyetemi hallgató korában elsősorban a kémia iránt érdeklődött, felfigyelt erre Schulek Elemér, az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője.
>>>tovább
Ezen a napon született Egyházasfalun 1916-ban Simonyi Károly mérnök, fizikus, tudós-tanár. Noha ő maga szegény családba született, tanulmányi eredményeire felfigyelve tehetősebb rokonai támogatásával (közéjük tartozott Mayer Miksa , a Ganz gyár mérnöke, Kandó Kálmán Munkatársa is), el tudta végezni a gimnáziumot, majd érettségi után két egyetemet végzett el párhuzamosan - anélkül, hogy erről bármelyik helyen tudtak volna: Pécsett jogi diplomát szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1879-ben Nagykanizsán Zemplén Győző fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elemi és középiskolába Fiuméban járt. Egyetemi tanulmányait 1896-1900 között a budapesti Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként végezte. 1902-ben avatták doktorrá, Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek 1904-ben Göttingenbe ment tanulmányútra, később Párizsban végzett kutatást. 1905-től a budapesti Tudományegyetem magántanára, 1907-től pedig a Műegyetem tanára, 1908-tól az MTA tagja.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1877-ben Preysz Móric vegyészmérnök. Preysz 1829. július 23-án született Sopronban. Vegyészeti tanulmányait 1844-ben Pesten kezdte, majd 1845-ben a bécsi műegyetemen folytatta. 1853-ban Bécsben Anton Schrötter professzor (a vörösfoszfor felfedezője; 1845) mellett tanársegéd volt. Két év múlva hazajött, és az újonnan megnyíló, legelső magyar nyelvű pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium jogelődje, Reáltanoda u. 7.) kémiatanára lett (1855).
>>>tovább
Ezen a napon született 1881-ben Nagyváradon Egressy Zoltán gépészmérnök. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1913-ban. Az első moagyarországi elektromedikai vállalat, az Asklepios megalapítója volt, amely 1918-tól a bécsi Odelga, rövidesen a Reiniger, Veifa, később a Siemens Művek képviselője lett. 1930-33-ban a Magyar. Siemens Művek igazgatója és 1933-tól 1946-ig, nyugdíjazásáig a vállalat tudományos tanácsadója volt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1877-ben Temesrékáson Mihailich Győző építőmérnök. Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott.
>>>tovább
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1877-ben a Déli összekötő vasúti hidat (akkoriban még csak Összekötő vasúti híd néven). A kétvágányú híd építése 1873-ban kezdődött, s ez a híd Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán. Ezt a hidat 1913-ban egy új híddal helyettesítették, amely azonban a II. világháborúban megsemmisült, helyette 1946-ban ideiglenes egyvágányú csavarozott szerkezetű híd (úgynevezett K-híd) létesült, majd 1953-ban készült el a mai hídszerkezet két vágánnyal.
>>>tovább
Ezen a napo hunyt el 1996-ban Amerikában BARNÓTHY Jenő fizikus. a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanára. Barnóthy 1904. október 28-án született. Az 1930-as években jelentős munkát végzett a kozmikus sugárzás kutatásában, a tatai szénbányában végrehajtott mérése az akkori idők legnagyobb mélységében elvégzett (400 m) kísérlete volt. Feleségével, dr. Forró Magdolnával a kozmikus sugarak élettani hatásait is tanulmányozta. 1948-ban az USA-ba emigrált. Utóbb kozmológiával foglalkozott, az 1960-as évek elején kidolgozta a kozmikus "gravitációs lencsék" elméletét, melyet a modern eszközök igazoltak. Tanulmányai a Matematikai és Fizikai Lapokban, a Zeitschrift für Physikben, a Nature-ben jelentek meg.
Ezen a napon született 1702-ben Kenézlőn Kéry Borgia Ferenc Jezsuita fizikus, csillagász, a nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsgálójának másodcsillagásza. Bécsi és nagyszombati tanulmányok után több Jézus-társasági iskolában is tanított, 1736-tól végleg Nagyszombaton tanár, két ízben rektor. Megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst, ekkor kezdett tükrös távcsövekkel foglalkozni. Sikerült 3-8 láb (kb. 1-2,5 m) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. (Fémöntési kísérletei közben egyik kezét nyomorékká égette!)
>>>tovább
Ezen a napon született 1859-ben Sanpierdarenaban (Olaszország) Bodola Lajos mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1872-ben Tordán Kagerbauer Antal, a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze. Kagerbauer 1814. június 5-én született Abrudbányán. A 19. század elején Kolozsváron Winkler György építőmester tanítványa, később munkatársa volt. Winkler halála után ő fejezte be a Winkler által elkezdett között a Szent György-laktanya építését (1834-1836), illetve a "kétágú református templom" építését.
>>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Budapesten Gillemot László gépészmérnök, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus. A modern magyar fémipar és kohászati kutatás egyik kiemelkedő személyisége volt. Másodi Kossuth-díját a titán előállítási technológia kidolgozásáért kapta. Budapesten hunyt el 1977. augusztus 20-án.
Ezen a napon hunyt el 1977-ben Budapesten Bárány Nándor magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Bárány 1899. május 31-én született Kisbéren. 17 éves korában egy pályázaton díjat nyert a színképelemzéssel foglalkozó munkájával. Érettségi után katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság bukása után éveken át nem vehetett részt egyetemi képzésben, mert a Vörös Hadsereg tagja volt, ezért fizikai munkásként a Székesfővárosi Gázműveknél dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Kistétényben (akkoriban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)1886-ban Korizmics László agrármérnök, agrárpolitikus, az MTA tiszteleti tagja (1858). Korizmics 1816. március 29-én született Aggszentpéteren. Felső iskoláit a pesti műegyetemen Faliczky által előadott mezőgazdaság-tant is hallgatta. 1835-ben a gróf Zichy család adonyi uradalmában mérnöki gyakorlaton vett részt Uhlarik János uradalmi mérnök mellett, majd letette a szigorlatokat, és 1837-ben oklevelet szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1889-ben Budapesten Muttnyánszky Ádám gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1952). Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1911-ben. Tanulmányainak befejezése után a műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén volt tanársegéd, később adjunktus 1920-ig. 1920-tól 1938-ig a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén mérnök, majd üzemvezető főmérnök. 1938-tól a budapesti műszaki egyetemen adjunktus, majd meghívott előadó és tanár.
>>>tovább