Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Ezen a napon született 1909-ben Nyíregyházán Szalay Sándor akadémikus, a magyar fizika egyik nagy iskolateremtő alakja. Az egyetem elvégzése után Szent-Györgyi Albert hívta maga mellé kutatni, majd rövid lipcsei kitérő után Rutherfordot kérte Szalay Sándor, hogy mellette dolgozhasson a Cavendish Laboratóriumban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki a féléves ösztöndíjra. Itt megtanulta a nukleáris technika mellett azt, hogyan kell saját kezűleg műszereket készíteni. >>>tovább
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor.
A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Bíró László József, a golyóstoll feltalálója. Szabadalmat eszközére 1943-ban Argentínában kapott, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik. 1985-ben hunyt el. Emlékére az MNB 1000 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Orsován (ma Románia) Walland Ernő vízimérnök. Walland 1845. augusztus 10-én született Máriaradnán, s a Vaskapu szabályozásának végleges tervezésében és annak kivitelezésében volt vezető szerepe.
1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) meghirdette a takarítási világnapot, jelszava "Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!". A kezdeményezés Ausztráliából indult el, ahol 1985-tõl szerveznek országos nagytakarítási napot. Praktikus szervezési megfontolásokból a legtöbb országban a tömeges akciókat a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégén hirdetik meg. >>>tovább
Ezen a napon született 1925-ben Budapesten Abai György építészmérnök. 1953-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1955-től a Fővárosi Tanács munkatársa, 1972-től az építészeti osztályt vezette. Része volt a budapesti főútvonalak egységes kialakításának koncepciójában, a fővárosi közvilágítás korszerűsítésének (neonosítás) és díszkivilágításának előkészítő munkájában, a nagy forgalmú csomópontok (Erzsébet-híd, Déli pályaudvar környéke, Baross tér) városépítészeti kialakításában. Közel félszáz szakcikk szerzője. Budapesten hunyt el 1974. december 25-án.
Ezen a napon hunyt el 1973-ban Miskolcon egy - máig is sok találgatásra okot adó üzemlátogatás közbeni balesetben dr. Vályi Péter vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes. Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1942-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyetem után a bőriparban, majd a gyógyszeriparban dolgozott. >>>tovább
Időskori végelgyengülésben ezen a napon hunyt el Bécsben 1891-ben Petzvál József Miksa mérnök-matematikus, Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja, akinek kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést. Szepesbélán született 1807. január 6-án német család gyermekeként született, de mindig magyarnak vallotta magát. >>>tovább
Ezen a napon született 1893-ban Budapesten Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. >>>tovább
Ezen a napon született 1737-ben Széken (Erdély) Aranka György író, tudományszervező. Javaslatára és tervei szerint alakult meg az első erdélyi magyar tudós társaság, a Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely az anyanyelv művelésén túl a természettudományok népszerűsítésével is foglalkozott. Aranka György 1837. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen. >>>tovább
Ezen a napon adták át 1994-ben a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített Központi Vásárcsarnokot (Nagyvásárcsarnok). A Fővám tér 1-3. alatt található Nagycsarnok Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. Építtetése Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. >>>tovább
1931-ben ezen a napon 0 óra 15 perckor hozta működésbe a biatorbágyi viaduktra szerelt robbanó szerkezetét az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter. Korábban egy németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. A mélybe zuhanó mozdony és az első hat kocsi 22 ember halálát, 17 sebesülését okozta. Az életfogytig tartó büntetésből a háborús zűrzavarban a tettes megszökött. Ma már nincs a viadukton vasúti forgalom.
Ezen a napon zajlott 1988-ban Budapesten az a békés tüntetés - mintegy 70 ezer résztvevővel, - melynek inkább politikai mint szakmai nyomása miatt Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette. >>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Élesden Tellyesniczky János mérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1887-ben. Pályáját a földművelésügyi minisztérium vízügyi osztályán kezdte, majd különböző folyammérnöki hivataloknál működött. 1908-tól a Morva-szabályozási kirendeltség vezető főmérnöke. 1919-ben a tiszai ügyosztály élére került. 1924-ben szerepe volt a magyar-román állandó műszaki bizottság megalakításában. >>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Hódoscsépányban Korbély József vízépítő mérnök. 1887-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1888-ban lépett a Berettyói Ármentesítő Társulat (Ivánfenék-Mezőtúr-Mesterszállás) szolgálatába, 1890-ben szakaszmérnök, 1891-ben a Berettyó-öblözet helyettes osztálymérnöke, 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke előbb Nagyváradon, majd Debrecenben. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Ózdon Ferjentsik Miklós vaskohómérnök. Ferjentsik Jolsván, 1859. november 19-én. Műszaki tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte, majd Selmecbányán fejezte be, s itt vaskohász diplomát szerzett (1887). Zólyombrézón volt gyakornok, 1886-tól a selmecbányai akadémián Farbaky István mellett tanársegéd. 1890-ben Resicabányán, 1892-ben Zólyomban a martinművek üzemmérnöke volt. 1896-ban meghívták az akkor kiépült ózdi martinacélmű vezetésére. >>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész, területtartó vetület kidolgozója. Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett 1924-ben. Kezdetben a magániparban dolgozott, 1942-45-ben a Honvéd Térképészeti Intézetben, majd munkáját a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, 1958-60-ban a Kartográfiai Vállalatnál folytatta. 1958-60-ban az ELTE-n megbízott előadó volt a térképtudományi tanszéken. >>>tovább
Ezen a napon született Kolozsváron 1867-ben Ruzitska Béla kémikus, élelmiszervegyészeti szakember, természetjáró, az erdélyi tudományos igényű természetjárás szervezője. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett, majd 1890-ben a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett vegytani és természetrajzi diplomát. >>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1877-ben Medgyaszay (eredetileg.. Benkó) István építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a távol-kelet építészete is, és előfutára volt az organikus építészetnek is. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanul. Majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott. >>>tovább
Ezen a napon született 1867-ben Pápán Beke (Beck) József mérnök, számos magyar folyami híd tervezője,Beke Manó matematikus öccse. Oklevelét a Budapesti Műszqaki Egyetemen szerezte 1889-ben. 1890-1892-ben műegyetemi tanársegéd volt, 1892-től a kereskedelemügyi minisztérium szerkesztési osztályának, majd a Duna-hídépítési osztályának munkatársaként részt vett a Ferenc József-híd (mai nevén Szabadság-híd) és az Erzsébet-híd tervezésében. >>>tovább
<< < 1 4 5 6 7 8 18 > >>