Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Ezen a napon született Budapesten 1912-ben Kertai György Bp., 1968. máj. 11.): geológus, Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-vegytan szakos tanári oklevelet szerzett 1935-ben, majd még ugyanabban az évben doktori szigorlatot tett. Az ásvány- és kőzettan témakörben a kristályoptika, ércgenetika területén végzett kutatómunkát. 1937-ben a Standard Oil magyarországi koncessziós vállalatánál, a későbbi Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT)-nál alkalmazták. >>>tovább
Ezen a napon született 1908-ban Szombathelyen Jánossy Andor (Szombathely, 1908. augusztus 20. agrármérnök, agrobotanikus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1956) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő volt a tápiószelei Agrobotanikai Intézet alapítója és haláláig igazgatója. 1926 őszén felvették a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karára, ahol 1930 júniusában végzett. >>>tovább
Ezen a napon született 1891-ben Pusztakovácsiban Györki József vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője. Oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1914-1918 között tanársegéd volt a kémiai technológiai tanszéken, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályát vezette. A második világháború végéig önálló tervező és tanácsadó mérnökként tevékenykedett, közben 1933-ban a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki doktora lett. >>>tovább
Ezen a napon született 1834-ben Andermattban (Svájc) Cathry Szaléz Ferenc mérnök, a Budapest-svábhegyi (ma Szabadsághegy) fogaskerekű vasút építője. A bázeli Internationale Gesellschaft für Bergbahnen cég megbízásából jött hazánkba. A Riggenbach-rendszerű gőzvontatású vasutat - harmadikként a világon - 1874. júl. 24-én helyezték üzembe, Svábhegy végállomásig. >>>tovább
Ezen a napon (egyes források szerint egy-két nappal korábban) adták át a forgalomnak 1884-ben a Keleti Pályaudvart. A pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte. Az ötrészes, monumentális, reneszánsz mintázatú kapuzat és az épület valamennyi kovácsoltvas díszítése Jungfer Gyula európai hírű műlakatos keze munkája, a csarnokot Lotz Károly festményei, valamint Than Mór freskói ékesítik. >>>tovább
Ezen a napon született Szilágycsehen 1887-ben Gerencséry Béla élelmiszervegyész, egyetemi tanár 1931 és 1948 között ő szerkesztettea Kísérletügyi Közleményeket. Technikumok számára több tankönyvet írt. 1960. szeptember 25-én hunyt el Budapesten.
Ezen a napon született Nyíregyházán Farbaky István bányamérnök, akadémiai tanár, feltaláló. A selmeci bányászati akadémián tanult, és élete végéig a bányavárosban tanított, dolgozott. 1876 és 1892 között egymás után hatszor választották meg hároméves ciklusokra az akadémia igazgatójának. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egyik alapítója, alelnöke és első tiszteletbeli tagja. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Szegeden Szojka Gusztáv (Szécsény, 1835. február 22.), a múlt század második felének jeles vízmérnöke, az árvédekezés kiváló szakembere, akinek új eljárási módjait és tapasztalatait Péch József „Gátvédelem" című művében adta közre.
Ezen a napon született 1860-ban Tatán Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, az MTA tagja. Iskoláit Tatán és Bécsben végezte, 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi Műegyetemen, majd 1883. július 1-től elektrotechnikai kutatásokat végzett a Ganz-gyárban, ahol egyébként gépszerkesztő volt. >>>tovább
1867-ben ezen a napon tartotta alakuló ülését a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT). Budán mindössze két lóvasúti vonal épült: a zugligeti (1868) és az óbudai (1869), mindkettőt BKVT építette. A társaság "vezénylő igazgatója" - ahogy a cégjegyzési címpéldányban szerepel - Rechnitz Henrik lett. A lóvasút volt az első, tömegszállítási igényeket is kielégíteni képes, a maga idejében korszerűnek tekinthető közlekedési eszköz. A lóvasút a maga viszonylag gyors és rendszeres közlekedésével közelebb hozta egymáshoz a kiterjedt város egyes részeit és ezáltal a következő években a városfejlődés fontos tényezőjévé vált.
Ezen a napon született 1889-ben Mindszenten Vígh Gyula geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1953). A Budapesti Tudományegyetemen 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett földtanból és őslénytanból, ugyanakkor kinevezték az egyetemre tanársegédnek. 1914-ben a Földtani Intézethez került, és itt munkálkodott 1952-ig. >>>tovább
Ezen a napon adták át a forgalomnak 2007-ben a Kőröshegyi völgyhidat, az M7-es autópálya viaduktját, Magyarország leghosszabb hídját. A völgyhíd a Balaton déli partjával párhuzamosan fut, Zamárdi és Balatonszárszó között, a Kőröshegy déli szomszédságában. 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. >>>tovább
Ezen a napon indult meg a közlekedés 1887-ben a Budapesti Helyiérdekű Vasút első vonalán. A Budapest - Soroksár közötti 10 kilométer hosszú szakaszt adták át a forgalomnak., majd ugyanaz év november 24-én a Soroksár - Haraszti közötti, további öt kilométeres szakaszt.
Ezen a napon született 1907-ben Nagyváradon Heller László (1907. augusztus 6. Nagyvárad - 1980. november 8. Budapest) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1931-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule hallgatójaként gépészmérnöki oklevelet szerzett. Utána két évig a zürichi műegyetem egyik tanszékén a szilárdságtan speciális területeit tanulmányozta kutatóként. Hazatérve önálló mérnöki tervezői-tanácsadói tevékenységet folytatott. >>>tovább
1899-ben született ezen a napon Csombord községben Vásárhelyi Boldizsár. Erdélyben. A középiskolát Nagyenyeden végezte. 1922-ben szerzett mérnöki diplomát Budapesten, s 1923-tól 1933-ig tanársegéd volt Zelovich Kornél professzor mellett. 1935-től a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban teljesített szolgálatot. 1928-ban mérnök-közgazdász doktori címet szerzett, 1942-ben pedig műszaki doktor lett. 1945-ben az Út-, Vasútépítés és Közlekedési Tanszék vezetőjévé nevezték ki, ahol haláláig működött. >>>tovább
Ezen a napon született 1868-ban Pesten Frommer Róbert gépészmérnök, feltaláló, a magyar Frommer pisztoly feltalálója. 1896-ban a Fegyver és Gépgyár RT dolgozója lett. Ezelőtt a Kereskedelmi Akadémiát végezte el, ami után a Tőzsdére került, majd a Hitelbank tisztviselője lett. Banki munkája mellett bel- és külföldi lapokban szépirodalmi és szakcikkeket, 1896-ban magyar-német, illetve német-magyar tőzsdeszótárt írt, melyet az Akadémia részéről Simonyi Zsigmond hitelesített előszavában. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1937-ben Pompéry Elemér vízmérnök, számos folyószabályozási munka vezetője. Pompéry 1856. május 25-én született. Életének legfontosabb működési területe a szabadalmak és az iparjogvédelem kérdésköre; személyében a szabadalmi és iparjogvédelmi törvény (1920) egyik kidolgozóját tiszteljük.
Ezen a napon született 1902-ben Budapesten Orován Egon mérnök. metallurgus, fizikus. Orován érettségi után 1920 és 1922 között a Bécsi Egyetemen tanult fizikát, kémiát, matematikát és csillagászatot. 1928-ban a Berlini Műszaki Egyetemen folytatott mechanikai és elektromos mérnöki tanulmányokat, de hamarosan a fizika felé fordult és a kristályok töréséről írt doktorátust 1932-ben. >>>tovább
Ezen a napon született Győrben 1862-ben Krámszky Lajos borvegyész. Tanulmányait a bécsi műegyetem vegyészszakán végezte. 1885-ben Budapesten az Állami Vegykísérleti Állomás alkalmazásába lépett. Az Országos Kémiai Intézetben mint fővegyész, rendszeres borvizsgálatokat végzett haláláig. Borászati tanfolyamokon előadásokat tartott. A magyar borok vegyelemzéseiről és vizsgálatairól szóló eredményeit a szaklapokban, elsősorban a Kísérletügyi Közleményekben tette közzé. 1915. július 2-án hunyt el Budapesten. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1962-ben Budapesten Meczner Lajos építész. Meczner 1890. június 22-én született Sátoraljaújhelyen. A II. világháború után a budai várnegyed helyreállítását és újjáépítését irányította. 1954-ben Ybl-díjat kapott. Borsos Lászlóval közös tervük alapján restaurálták a Szentháromság utca 2. alatti régi budai városházát.
<< < 1 5 6 7 8 9 18 > >>