Anno
1937-ben ezen a napon lépett életbe a XXI. törvénycikk, mely alapján egyes iparágakban bevezették a 48 órás - tisztviselőknél a 44 órás - munkaidőt.
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Reichert Róbert tanár, mineralógus-petrográfus, tudományos ismeretterjesztő. Reicher 1901. szeptember 15-én született Budapesten. Kutatásai során Magyarország néhány érdekesebb zeolit-előfordulásával foglalkozott; ismertette a Rozsnyó és Sajóháza gazdag vasérceit kisérő szfaleritokat. 1935-ben ásványtanból és kőzettanból egyetemi magántanár lett. Mineralógiai, kőzettani és kristálytani értekezésein kívül a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg: „Ásványhatározó" című könyve Zeller Tibor és Koch Sándor szerzőtársakkal. (1931)
>>>tovább
Ezen a napon született 1894-ben Gödöllőn Mihály Dénes gépészmérnök, feltaláló, a televíziós képátvitel megalkotója. Tanulmányait Budapesten végezte. 1904-1912 között a mai Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója volt, majd a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már mint gimnazistát is elsősorban a távolbalátás kérdése foglalkoztatta, amely azután egész életét végigkísérte. Az egyetem után kísérleteit a budapesti Telefongyárban kezdte meg.
>>>tovább
Ezen a napon kezdte meg próbaüzemét a Pest - Vác vonalon a vasúti üzem. Hosszú volt az út idáig. A vasút szükségességét illetően nem volt vita, de az első útvonal kijelölésében már igen. Az érdekeltek közös álláspontot foglaltak el abban a kérdésben, hogy a fővárost kellene először is összekötni Béccsel, de hogy a Duna jobb, illetve bal partján fussanak a sínek, abban már nem tudtak megegyezni.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Freiburgban 1966-ban Hevesy György magyar kémikus, a radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.
>>>tovább
Ezen a napon született Nagybányán 1887-ben Molcsány Gábor erdőmérnök. Oklevelét 1911-ben a selmecbányai akadémián szerezte. Több erdőhivatalnál működött, majd a földművelésügyi minisztériumba rendelték, ahol 1935 - 44 között az erdészeti főosztály vezetője volt. Jelentős érdemeket szerzett a Kaán Károly által kezdeményezett Alföld-fásítás továbbfejlesztésében.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1612-ben Olmützben Szántó István jezsuita paptanár, aki 1540-ben született Devecserben. Az ő szorgalmazására alapította Rómában XIII. Gergely pápa 1578-ban a máig is fennálló Collegium Hungaricumot. (Ma Falconieri-palota néven. Hivatalos státusát tekintve a magyar nagykövetség kulturális osztálya. Címe: 00186 Róma, Via Giulia 1.
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1929-ben villamosított Fogaskerekű Vasutat. Az eredetileg gőzhajtású járművekkel a forgalom 1874. június 24-én indult meg a Városmajor (Ecce homo-rét) és a Sváb-hegy (Emich-féle nyaraló) között. Később a vasutat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. A Sváb-hegy és Széchenyi-hegy közötti szakaszt 1890. május 17-én nyitották meg, bár a vonatok többsége továbbra is csak a Sváb-hegyig közlekedett.
>>>tovább
Ezen a napon tartjuk az Építészeti Világnapot. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége nyilvánította ezt a napot világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először. Az Építészet (i nélkül) Világnapját viszont október első hétfőjén tartják. Az egy „i" különbség pedig már eddig is sok galibát okozott...
Ezen a napon hunyt el 1963-ban szülőhelyén, Tápióságon Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Papp Károly 1873. november 4-én született. 1893-tól a Budapesti Műegyetem ásvány-földtani tanszékén Lóczy Lajos tanársegédje volt. 1898 nyarán geológusként részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában. 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Intézetben dolgozott. A Földtani Intézet geológusaként elsősorban Erdélyben végzett úttörő munkát.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1882-ben Budapesten Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1858-ban, rendes tag 1868-tól). Vész Ármin 1826. április 7-én született Szegeden. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte. 1848-ban nyert oklevelet s a szabadságharc idején kormánymegbízásból a debrecen-szatmári vasút kitűzésén dolgozott. 1849-től a Pesti Tudományegyetem és a Mérnöki Intézet tanársegéde, majd tanára.
>>>tovább
Ezen a napon (az anyakönyvi bejegyzés szerint 28-án, Tittel 1830-ban kelt latin nyelvű önéletrajza szerint viszont 29-én, egyes források szerint január 5-én) született Pásztón 1784-ben Tittel Péter Pál bölcseleti doktor, egyetemi tanár, csillagász, az MTA rendes tagja. A gymnasiumot Gyöngyösön és Kecskeméten végezte és 1801-ben egri megyebeli pap lett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1984-ben Budapesten Hédervári Péter (Bp., 1931. ápr. 29. - Bp., 1984. jún. 27.): geológus, amatőrcsillagász, újságíró, író. Hédervári 1931. április 29-én született Budapesten, ahol 1950-ben érettségizett, majd a Pajtás című gyermeklap munkatársa lett. 1952-1963-ig a Geofizikai Intézetben dolgozott először technikusként, majd miután az ELTE-n (Eötvös Loránd Tudományegyetem) diplomát szerzett tudományos főmunkatársként.
>>>tovább
Ezen a napon született 1887-ben Szászvárosban Zalányi Béla paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1952). 1905-ben Kolozsvárott beiratkozott a tudományegyetemre, majd Budapesten folytatta tanulmányait (1906-1910), itt szerzett természetrajz-földrajz szakon tanári oklevelet. Őslénytani kutatásait a Földtani Intézet munkatársaként 1912-ben kezdte, egy évre rá doktori szigorlatot tett.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1887-ben Ceglédbercelen Hajnik János agrárközgazdász. Hajnik 1811. június 22-én születt Vácott. A pesti egyetemen végezte a jogot és 1831-ben ügyvédi vizsgát tett. 1832-től a Károlyi gróf tótmegyeri uradalomában dolgozott, főleg a juhtenyésztés körében. 1839-ben a Rohoncon megnyílt gazdasági tanintézetben a juhtenyésztést és gyapjúismeretet adta elő.
>>>tovább
Ezen a napon avatta fel 1883-ban Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti (ma Rákóczi u. 5. épületben) a Technológiai Iparmúzeumot, amelynek szakkönyvtárából lett később az Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ (OMIKK). A múzeum alapfeladata a gyűjtemények kialakítása mellett egy szakkönyvtár fenntartása, mely az "iparra vonatkozó hazai és külföldi szakmunkákból" állt.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1952-ben Gyurkó János mérnök, politikus. 1976-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Később doktorált. 1976 és 1985 között az Építéstudományi Intézet tudományos munkatársa, 1986-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műszaki ellenőr lett. 1987-től a Városépítési Tudományos és tervező Intézet műemlékvédelmi osztályán tervezőként dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1784-ben (egyes források szerint 1799-ben) Kerekes Ferenc az Arad megyei Erdőhegyen. A debreceni kollégiumban töltött diákévek után pár évig külföldön tanult. Itt érte egykori iskolájának meghívása az 1819-ben létesített kémiai és technológiai tanszékre. Ő tanított felsőfokon először magyarul és adatta ki először (1815) - Fazekas Mihály tudta nélkül - Bécsben a Lúdas Matyit.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten KISS TIBOR építész, egyetemi tanár, számos jelentős budapesti középület tervezője. 1923-ban végezte tanulmányait a budapesti műegyetemen, 1929-ben avatták műszaki doktorrá. 1934-ben állami ösztöndíjjal többhónapos tanulmányutat tett Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban. 1935-ben a budapesti Cukor utcába tervezett bérházat, majd 1940-ben pályanyertes terve alapján Hidasi Lajossal megbízást kapott a pannonhalmi bencés gimnázium épületének megépítésére.
>>>tovább
Ezen a napon nyílt meg a nemzetközi légiforgalom kiszolgálására 1937-ben a Budaörsi repülőtér. Ez volt Magyarország első igazán világszínvonalú, a korabeli európai példákkal egyenrangú légikikötője. Napjainkra fokozatosan elveszítette jelentőségét. A forgalom ősszel indult meg a Budapest - Prága útvonalon, majd 1938-ban a Budapest- Arad vonalon indították meg a közlekedést.
>>>tovább