Mi történt anno október 23-án?
Ezen a napon adták át 1930-ban első alkalommal a Corvin-lánc kitüntetést a díjazottaknak. A díjat 1930-ban alapította Horthy Miklós, bár az ötletgazda nem ő volt . Ferenc József még 1887-ben megalapította a "Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért" nevű kitüntetést, minek átadását - a kormányzó a Magyar Királyságban betöltött bizonytalan közjogi helyzete miatt - 1918-tól közel másfél évtizedig szüneteltették.
Ezért Horthy Miklós ennek egyféle pótlásaként hozta létre 1920-ban a Corvin-díjat, de tíz évet várt arra, hogy a kitüntetés-adományozás jogával is élni tudjon. A díj kategóriáit meghatározó lánc, koszorú és díszjelvény alapító okiratát 1930. október 11-én, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter ellenjegyzésével írták alá, s tíz nappal később már a Budapesti Közlöny is megjelentette a kitüntetettek névsorát. Láncból az elsőt épp maga a kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno kapta, aki szigorú feltételekhez kötötte a lehetséges díjazottak személyét.
A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma. További kitüntetéseket is alapítottak: Corvin-díszjelvényt, amelyet szintén 12 fő viselhetett, és a Corvin-koszorút, amelyet 60 fő hordhatott.
A Corvin-lánc "élő" viselőinek száma nem lehetett több tizenkettőnél, a koszorút pedig összesen hatvanan viselhették. Ebbe az igen szűk körbe már csak az addig kitüntetettek elhalálozása után lehetett bekerülni, amit sokan próbáltak is, annak ellenére, hogy nem járt hozzá se pénz, se kiváltság, csak a dicsőség. Maguk az ékszerek sem kerültek magántulajdonba, a viselőjük elhalálozásakor a családtagoknak vissza kellett küldeni Horthy kabinetirodájához, mert az új viselők már vártak rájuk. A kitüntetés szabályairól - tehát, hogy ki miért kaphatta meg a láncot, és ki miért nem - már csak találgatni lehet, hiszen az eredeti iratanyag megsemmisült. A kitüntetés megalapításával egyszerre létrehozták a "Corvin-rend" nevű testületet is, amely a - kultuszminiszter előterjesztésére - titkos szavazással döntött a megüresedett helyek betöltéséről. Tíz évvel az alapítás után Horthy Miklós megemelt a kiadható Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúkét pedig hússzal, s az így megnyílt helyeket újabb adományozásokkal rögtön be is töltötte. A háború után még több mint tíz esztendeig élt a rendszeres kitüntetés, ám a történet hamarosan feledésbe merült 2001-ig:
„2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról.
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc kitüntetést (a továbbiakban: kitüntetés) alapítok.
2. § A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és működésének alapvető szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről 2002. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik."
A láncon függő medál egy 15. századi olasz reneszánsz művész által készített, 35 milliméter vastagságú érem kópiája lett. Rajta Mátyás király jobboldali profil mellképe, körülötte a latin „Mathias Rex Hungariae" (Mátyás, Magyarország királya) szöveggel. A díszes érem fölött arany koszorúban látható Mátyás zománcozott címere. Az egész egy aranybevonatú 510 milliméter hosszú, bogyós díszítésű ezüst nyakláncon függ. Az érem gyümölcskosárral és Mátyás király aranykoszorúban levő zománcos címerével kapcsolódik a lánchoz. Az ezüst és zománc függőrész teljes hossza 100 milliméter.
Az újraalapított kitüntetés megegyezik az eredeti 1930-assal, kivéve, hogy felirata a következő: „Pro scientia - litteris - et artibus" (A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért).
A Magyar Corvin-lánc adományozására és viselésére, továbbá az adományozott kiesésére vonatkozó szabályok:A Magyar Corvin-láncot nemzeti ünnepek alkalmával a miniszterelnök adományozza, olyan magyar illetve külföldi állampolgároknak, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetést ugyanazon személy részére csak egy ízben lehet adományozni.
A kitüntetést viselők száma egyszerre nem haladhatja meg a tizenkettőt. Amint az adományozottak száma eléri a tizenkettőt, további kitüntetés adományozására csak akkor van lehetőség, ha az adományozottak száma legalább egy fővel csökken.
A kitüntetés feljogosítja viselőjét, hogy meghívottként részt vegyen a Magyar Köztársaság nemzeti- és állami ünnepein rendezett központi állami ünnepségeken, valamint nemzeti- és állami ünnepeknek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken. Továbbá jogosult élete végéig a kitüntetést birtokolni és magát a Magyar Corvin-lánc birtokosának nevezni.
A kitüntetés birtoklásának joga megszűnik, ha az adományozott meghal, az adományozottat a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat jogerőre emelkedik, továbbá, ha az adományozott lemond a kitüntetésről.
Az adományozást az adományozott nevének és az adományozás dátumának feltüntetésével a kitüntetés hátlapjára történő bevéséssel kell megörökíteni.
Amennyiben ugyanazon kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, akkor az adott kitüntetést több alkalommal átadni nem lehet, annak hátlapjára a „Lezárva" feliratot kell vésni és át kell adni a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mint a kitüntetés őrzésére és kiállítására jogosult intézménynek.