A Környe közelében már régóta működő sertéstelepet uniós támogatással ki szeretnék bővíteni a holland tulajdonosok. A húszmillió eurós beruházás Irtáspusztán negyedmillió sertést szeretnének felnevelni évente, ez pedig a tizenkét hónap alatt hetvenezer köbméter hígtrágyát eredményezne. A probléma abból fakad, hogy a trágyatároló működési engedélye már lejárt, és a polgármesteri hivatal kezdeményezte, hogy a hatóságok ne engedélyezzék annak használatát.
A hetvenezer köbméter hígtrágya valós veszélyt jelent, akár ökológiai katasztrófához is vezethet. A térség ugyanis nitrát érzékeny, mivel az Által-ér vízgyűjtőterületéhez tartozik. Ha a hatóságok betiltják a tározó használatát, mivel az nem biztonságos, akkor a sertésnevelde csődbe mehet. A holland cég ráadásul egy hízlaldára is nyújtott be kérelmet, azonban ezt környezethasználati engedély hiányában felfüggesztették.
Egyes vélemények szerint az éves szinten keletkező trágya mennyiségének elvezetéséhez másfélezer hektárnyi területre volna szükség, ám a cégnek mindösszesen kétszázötven hektárja van. A cég megbízottja elmondta, hogy a tároló működési engedélyének meghosszabbítására már beadták a kérelmet, méghozzá határidőn belül. Álláspontjuk szerint a tározó jelenlegi használata nem ütközik törvénybe, ugyanis a hosszadalmas, folyamatban lévő eljárás alatt az üzemeltetés teljesen jogszerű, ráadásul a tározó teljesen kifogástalan állapotban van a szakértők szerint.
Az Által-ér a Kisalföld keleti peremén halad keresztül, lényegében a Vértes hegység ÉNY-i oldalának vizeit gyűjti össze. Rengeteg tavon halad keresztül, többek között a tatai Öreg tavon is. Több patakot is táplál, többek között a Gesztesi, valamint a Galla patakot. A kisebb vízfolyásokkal egyesülve a Dunába ömlik Dunaalmásnál.