Vélemény
Tovább izzik a magyar lignit (körüli vita)
Hazai lignit a gázmizéria fényében
A gáz alternatíváit elemző cikkünk folytatásaként konkrét fejlesztést szeretnénk néhány - egymásnak alapvetően ellentmondó - értékrend mentén megvizsgálni. Nem titkolt szándékunk, hogy megismerjük olvasóink, látogatóink véleményét ebben a kérdésben. Mint az a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVMT) szeptember 30-i sajtóközleménye hírül adta „A mai napon Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt . vezérigazgatója, és Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a szükséges testületi döntéseket követően aláírták az új, 400 MW kapacitású lignittüzelésű blokkot megvalósító projekttársaság, a Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. vegyesvállalati szerződését. A Visontán a mátrai és a bükki lignitvagyonra alapozott új erőművet létesítő társaságban az MVM Zrt. 74,9 %, míg a Mátrai Erőmű Zrt. 25,1 % tulajdoni aránnyal rendelkezik."
Az indoklási részben kifejtik, hogy „A növekvő villamosenergia-igények és az elavult erőművek kényszerű leállítása szükségessé teszi új erőművek építését hazánkban. A közép-kelet európai régió egészét is villamosenergia-forráshiány jellemzi, kevés a versenyképes áron termelő korszerű erőmű, emiatt az importlehetőségek is korlátozottak. Magyarországon a lignit az egyetlen, számottevő mennyiségben rendelkezésre álló, hazai kitermelésű energiahordozó, amelynek felhasználása ezért az energiaellátás biztonsága szempontjából is fontos, hiszen hazánk közismerten magas energiahordozó-importfüggőségét csökkenti. Az új blokk építése ezért összhangban van Magyarország energiapolitikai célkitűzéseivel. A hazai energiahordozóval megtermelt villamos energia ára alapvetően nem a világpiaci árak mozgásától, hanem a kitermelés költségeitől függ, így hosszú távon is kiszámítható, stabil tüzelőanyag ár, ebből fakadóan stabil villamosenergia-termelési önköltség biztosítható. Az új blokk méretére jellemző, hogy önmagában Magyarország háztartási villamosenergia-felhasználásának mintegy ötödét biztosítja.
Az új erőmű létesítése egyben összhangban van hazánk klímapolitikai célkitűzéseivel és része Magyarországnak a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében teendő intézkedéseinek. Az új, nagy hatásfokú, nagy egységteljesítményű blokk működésével javul a teljes hazai erőműpark összhatásfoka, ezáltal a mindenkori villamosenergia-igény kielégítése mellett csökken a környezet terhelése és csökken az ország primer energiahordozó-felhasználása. Az erőmű üzembe lépése jelentősen javítja Magyarország jelenlegi környezeti állapotát. Az új blokk belépésével a jelenlegi Mátrai Erőmű fajlagos CO2-kibocsátása (1 kWh megtermelt energiához tartozó kibocsátás) több mint 20 %-kal csökken. A 42%-os hatásfokú új blokk a nem bocsát ki több széndioxidot, mint az üzembe állásakor a Mátrában leálló és jelenleg még üzemelő két darab 100 MW-os blokk, melyek 40 évesek, és csupán 26%-os hatásfokúak.
Az új létesítmény kedvező környezeti hatásainak egyik további fontos eleme, hogy az alkalmazott világszínvonalú technológiai megoldásoknak köszönhetően képes mintegy 10 %-ban egyéb módon nem hasznosítható biomassza eltüzelésére is. Az új blokk úgy létesül, hogy a későbbiekben alkalmas lesz CO2-elnyelő technológiával történő kiegészítésre. Az új erőműblokkban termelt villamos energia ennek megvalósulásáig is versenyképes, annak ellenére, hogy költségei között a CO2 kvóta beszerzés ráfordításaival is számolni kell.
Az aláírt Vegyesvállalati Szerződés a felek együttműködését szabályozza a létesítés előkészítés kapcsolatrendszerének kialakítása, a beruházás, majd a működtetés és üzemeltetés folyamatában. Ennek megfelelően a megállapodás mintegy 40 évre szóló együttműködés kereteit teremti meg az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. és a német RWE-EnBW konzorcium többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. között. A két alapító cég közötti feladatok megosztása során a létesítés és az áram piacra vitele az MVM felelőssége, míg a Mátrai Erőmű feladata a tüzelőanyag-ellátás biztosítása és az erőmű üzemeltetése. A beruházás értéke mintegy 200 Mrd Ft. A projekt finanszírozása várhatóan 20 %-ban saját forrásból, míg 80 %-ban bankhitelből történik. A beruházás a tulajdonosok üzleti kockázatára épül, nem igényel állami garanciavállalást és egyéb állami forrást.
Az építés időszakában - 2010-2015. között - 2000 új munkahely jön létre Észak-Magyarországon, a munkanélküliséggel egyik leginkább sújtott térségben. A blokk a tervek szerint 2015. év második felében kezdi meg kereskedelmi üzemét. Ezt követően a lignit bázisú villamosenergia-termelés megtartja az energiapolitika elvárásainak megfelelően a jelenlegi 15%-os piaci részarányát - garantálva a munkahelyek megtartását.
Az MVM és a Mátrai Erőmű egyaránt bízik abban, hogy a világszínvonalú, részben még kísérleti stádiumban lévő környezetkímélő technológiák alkalmazásával megvalósuló létesítmény megteremti az alapját a nemzeti kincset jelentő magyar energetikai lignitvagyon hasznosításának és hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez valamint ahhoz, hogy a magyar fogyasztók kedvező áron jussanak környezetbarát módon termelt villamos energiához."
WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), magyarországi szervezete ezért online aláírásgyűjtést kezdek egy petícióhoz, mely az projekt megakadályozására irányult. Érveik az következőek: (kérjük a politikai felhangoktól tekintsenek el)
A WWF megdöbbenve értesült arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ZRt. (MVM) múlt csütörtöki rendkívüli közgyűlése kiállt a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokon történő lignit alapú bővítése mellett. Elfogadhatatlan az is, hogy a közgyűlésről szóló közlemény immár nem 400 megawattos, hanem 400-600 megawattos új lignit alapú blokkról szól . A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását, és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.
A WWF korábban több fórumon kifejtette súlyos aggályait a tervezett új ligniterőmű környezeti hatásaival kapcsolatban. A Mátrai Erőmű már ma is hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, évente több mint 6 millió tonna szén-dioxidot enged a légkörbe. Az új lignitblokk önmagában évente körülbelül 2,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátással járulna hozzá a klímaváltozáshoz.
A környezetvédelmi aggályok mellett a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokból történő bővítése gazdasági kérdéseket is felvet:
1. Az MVM Közgyűlésének döntése értelmében az állam mintegy 75%-os részesedéssel venne részt az új, több mint 200 milliárd forintba kerülő lignitblokk felépítésében. Az állam - a mai makrogazdasági helyzetben - egy olyan nagyberuházásban kíván részt venni, amely az MVM vezérigazgatója szerint „legalább 25 év alatt térül meg" . Összehasonlításként a Magyar Energia Hivatal - állami támogatások nélkül - megújuló energiaforrást hasznosító erőműegységeknél 7-15 év közötti megtérüléseket kalkulál .
2. Az új lignitblokkra vonatkozó megtérülési számítások még nem vehették figyelembe a felveendő hitelek megdrágulását. Az állami tulajdonú MVM a lignitblokk felépítéséhez hatalmas összegű és - a hitelpiaci világválság és a magyar államadósság leminősítése miatt - rendkívül drága hitelek felvételére kényszerül. Ahelyett, hogy az MVM ZRt. tavalyi 33 milliárdos profitjából hozzájárulna Magyarország makrogazdasági stabilizálásához (a 2007-es nyereség után 1 milliárd forint osztalékot fizetett az államnak ), újabb jelentős kötelezettségvállalásokkal terheli tovább az állam pénzügyi pozícióit.
3. 2008 januárjában a Mátrai Erőmű többségi német tulajdonosai (RWE és EnBW) - a jövőben az erőmű szennyezései után fizetendő szén-dioxid-kvóták sok tízmilliárdos várható összege miatt - lemondtak a lignitblokk felépítéséről. Ez a lépés összhangban volt azzal is, hogy az RWE 2020-ra a mai 56%-ról 35%-ra kívánja csökkenteni áramtermelő portfolióján belül a szén és lignit kapacitások arányát.
4. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) októberi döntése értelmében javasolja, hogy 2015-től ne épülhessen olyan 300 megawattnál nagyobb erőmű, ahol a szén-dioxid kibocsátás 500 gramm CO2/kWh felett van. Ez az érték a tervezett mátrai lignitblokknál 780 gramm CO2/kWh. Az új blokk megépülésekor várhatóan érvényben levő EU szabályok alapján - ha egyáltalán üzembe állhat az új blokk - az erőműnek az összes kibocsátott szén-dioxid után fizetnie kell. Ha tavaly az összes szén-dioxid kibocsátása után fizetett volna az erőmű - mint ahogy 2012 után ez várható - akkor 10 milliárdos profit helyett 20 milliárd körüli veszteséggel zárta volna az évet.
5. A többségi német magántulajdonban levő Mátrai Erőmű ZRt. már ma is kivételes állami kedvezményekben részesül, miközben az elmúlt évtized során évente jellemzően 10 milliárd forint körüli profitot ért el. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számításai alapján az erőmű rendkívül alacsony bányajáradékot, kevesebb, mint évi fél milliárd forintot fizet az általa kibányászott és elégetett lignit után. Összehasonlításként 2007-ben a kétszer akkora fűtőértékű, Magyarországon kitermelt szénhidrogének (döntően földgáz) után kétszázszor nagyobb összeget, 98 milliárd forint bányajáradékot fizettek .
6. Az állam más módon is kívánja támogatni a Mátrai Erőmű szennyező lignitberuházását. A Mátrai Erőmű ugyanis még az Európai Bizottság áldását is kiharcolta ahhoz, hogy a magyar állam az új lignitblokk felépítéséhez mintegy 13 milliárd forint regionális beruházási támogatást nyújthasson számára 2013 és 2020 közötti adókedvezmények formájában .
7. 1999-ben az államnak 26 millió dollárt kellett kamatostul visszafizetnie a Mátrai Erőművet privatizáló RWE-nek és EnBW-nek, mert kiderült, hogy teljesíthetetlenek az 1995-ben az erőmű privatizációjáról kötött szerződésben ígért feltételek. Ezek közül a legfontosabb két új lignitblokk felépítése volt 2005-ig . Figyelembe véve a jelenlegi makrogazdasági környezetet és az Európai Unióban a klímaváltozással kapcsolatban szigorodó szabályokat, a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésével kapcsolatban is fennáll a kockázat, hogy az állami tulajdonú MVM ZRt. nem lesz képes teljesíteni a lignitbővítéssel kapcsolatos vállalásokat.
A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.
Vitaindítóul szeretné leszögezni, nehéz elfogulatlanul állást foglalni olyan kérdésben, amiben vérre menően érintett minden fél. Nyilván a tiltakozók is használják az elektromos infrastruktúrát, a „vissza a természethez" mozgalomnak is vannak határai. Nem jó, ha az üzleti eredmény elemzését a műszaki-gazdasági lehetőségekkel mossuk egybe. Rengeteg más pro és kontra érvet lehet és kellene még megvitatni, kezdve azon, hogy a mátrai és bükkaljai lignit csapja nem zárható el, folytatva azon, hogy a CO2 már nem tudja orosz gáz volt e a mamája, vagy magyar lignit a papája. Bízom benne, hogy a hozzászólásokban ilyen képtelenség nem lesz...
Adminisztrátor
Az új erőmű létesítése egyben összhangban van hazánk klímapolitikai célkitűzéseivel és része Magyarországnak a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében teendő intézkedéseinek. Az új, nagy hatásfokú, nagy egységteljesítményű blokk működésével javul a teljes hazai erőműpark összhatásfoka, ezáltal a mindenkori villamosenergia-igény kielégítése mellett csökken a környezet terhelése és csökken az ország primer energiahordozó-felhasználása. Az erőmű üzembe lépése jelentősen javítja Magyarország jelenlegi környezeti állapotát. Az új blokk belépésével a jelenlegi Mátrai Erőmű fajlagos CO2-kibocsátása (1 kWh megtermelt energiához tartozó kibocsátás) több mint 20 %-kal csökken. A 42%-os hatásfokú új blokk a nem bocsát ki több széndioxidot, mint az üzembe állásakor a Mátrában leálló és jelenleg még üzemelő két darab 100 MW-os blokk, melyek 40 évesek, és csupán 26%-os hatásfokúak.
Az új létesítmény kedvező környezeti hatásainak egyik további fontos eleme, hogy az alkalmazott világszínvonalú technológiai megoldásoknak köszönhetően képes mintegy 10 %-ban egyéb módon nem hasznosítható biomassza eltüzelésére is. Az új blokk úgy létesül, hogy a későbbiekben alkalmas lesz CO2-elnyelő technológiával történő kiegészítésre. Az új erőműblokkban termelt villamos energia ennek megvalósulásáig is versenyképes, annak ellenére, hogy költségei között a CO2 kvóta beszerzés ráfordításaival is számolni kell. Az aláírt Vegyesvállalati Szerződés a felek együttműködését szabályozza a létesítés előkészítés kapcsolatrendszerének kialakítása, a beruházás, majd a működtetés és üzemeltetés folyamatában. Ennek megfelelően a megállapodás mintegy 40 évre szóló együttműködés kereteit teremti meg az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. és a német RWE-EnBW konzorcium többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. között. A két alapító cég közötti feladatok megosztása során a létesítés és az áram piacra vitele az MVM felelőssége, míg a Mátrai Erőmű feladata a tüzelőanyag-ellátás biztosítása és az erőmű üzemeltetése. A beruházás értéke mintegy 200 Mrd Ft. A projekt finanszírozása várhatóan 20 %-ban saját forrásból, míg 80 %-ban bankhitelből történik. A beruházás a tulajdonosok üzleti kockázatára épül, nem igényel állami garanciavállalást és egyéb állami forrást.
Az építés időszakában - 2010-2015. között - 2000 új munkahely jön létre Észak-Magyarországon, a munkanélküliséggel egyik leginkább sújtott térségben. A blokk a tervek szerint 2015. év második felében kezdi meg kereskedelmi üzemét. Ezt követően a lignit bázisú villamosenergia-termelés megtartja az energiapolitika elvárásainak megfelelően a jelenlegi 15%-os piaci részarányát - garantálva a munkahelyek megtartását.
Az MVM és a Mátrai Erőmű egyaránt bízik abban, hogy a világszínvonalú, részben még kísérleti stádiumban lévő környezetkímélő technológiák alkalmazásával megvalósuló létesítmény megteremti az alapját a nemzeti kincset jelentő magyar energetikai lignitvagyon hasznosításának és hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez valamint ahhoz, hogy a magyar fogyasztók kedvező áron jussanak környezetbarát módon termelt villamos energiához."
WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), magyarországi szervezete ezért online aláírásgyűjtést kezdek egy petícióhoz, mely az projekt megakadályozására irányult. Érveik az következőek: (kérjük a politikai felhangoktól tekintsenek el)
A WWF megdöbbenve értesült arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ZRt. (MVM) múlt csütörtöki rendkívüli közgyűlése kiállt a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokon történő lignit alapú bővítése mellett. Elfogadhatatlan az is, hogy a közgyűlésről szóló közlemény immár nem 400 megawattos, hanem 400-600 megawattos új lignit alapú blokkról szól . A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását, és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.
A WWF korábban több fórumon kifejtette súlyos aggályait a tervezett új ligniterőmű környezeti hatásaival kapcsolatban. A Mátrai Erőmű már ma is hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, évente több mint 6 millió tonna szén-dioxidot enged a légkörbe. Az új lignitblokk önmagában évente körülbelül 2,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátással járulna hozzá a klímaváltozáshoz.
A környezetvédelmi aggályok mellett a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokból történő bővítése gazdasági kérdéseket is felvet:
1. Az MVM Közgyűlésének döntése értelmében az állam mintegy 75%-os részesedéssel venne részt az új, több mint 200 milliárd forintba kerülő lignitblokk felépítésében. Az állam - a mai makrogazdasági helyzetben - egy olyan nagyberuházásban kíván részt venni, amely az MVM vezérigazgatója szerint „legalább 25 év alatt térül meg" . Összehasonlításként a Magyar Energia Hivatal - állami támogatások nélkül - megújuló energiaforrást hasznosító erőműegységeknél 7-15 év közötti megtérüléseket kalkulál .
2. Az új lignitblokkra vonatkozó megtérülési számítások még nem vehették figyelembe a felveendő hitelek megdrágulását. Az állami tulajdonú MVM a lignitblokk felépítéséhez hatalmas összegű és - a hitelpiaci világválság és a magyar államadósság leminősítése miatt - rendkívül drága hitelek felvételére kényszerül. Ahelyett, hogy az MVM ZRt. tavalyi 33 milliárdos profitjából hozzájárulna Magyarország makrogazdasági stabilizálásához (a 2007-es nyereség után 1 milliárd forint osztalékot fizetett az államnak ), újabb jelentős kötelezettségvállalásokkal terheli tovább az állam pénzügyi pozícióit.
3. 2008 januárjában a Mátrai Erőmű többségi német tulajdonosai (RWE és EnBW) - a jövőben az erőmű szennyezései után fizetendő szén-dioxid-kvóták sok tízmilliárdos várható összege miatt - lemondtak a lignitblokk felépítéséről. Ez a lépés összhangban volt azzal is, hogy az RWE 2020-ra a mai 56%-ról 35%-ra kívánja csökkenteni áramtermelő portfolióján belül a szén és lignit kapacitások arányát.
4. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) októberi döntése értelmében javasolja, hogy 2015-től ne épülhessen olyan 300 megawattnál nagyobb erőmű, ahol a szén-dioxid kibocsátás 500 gramm CO2/kWh felett van. Ez az érték a tervezett mátrai lignitblokknál 780 gramm CO2/kWh. Az új blokk megépülésekor várhatóan érvényben levő EU szabályok alapján - ha egyáltalán üzembe állhat az új blokk - az erőműnek az összes kibocsátott szén-dioxid után fizetnie kell. Ha tavaly az összes szén-dioxid kibocsátása után fizetett volna az erőmű - mint ahogy 2012 után ez várható - akkor 10 milliárdos profit helyett 20 milliárd körüli veszteséggel zárta volna az évet.
5. A többségi német magántulajdonban levő Mátrai Erőmű ZRt. már ma is kivételes állami kedvezményekben részesül, miközben az elmúlt évtized során évente jellemzően 10 milliárd forint körüli profitot ért el. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számításai alapján az erőmű rendkívül alacsony bányajáradékot, kevesebb, mint évi fél milliárd forintot fizet az általa kibányászott és elégetett lignit után. Összehasonlításként 2007-ben a kétszer akkora fűtőértékű, Magyarországon kitermelt szénhidrogének (döntően földgáz) után kétszázszor nagyobb összeget, 98 milliárd forint bányajáradékot fizettek .
6. Az állam más módon is kívánja támogatni a Mátrai Erőmű szennyező lignitberuházását. A Mátrai Erőmű ugyanis még az Európai Bizottság áldását is kiharcolta ahhoz, hogy a magyar állam az új lignitblokk felépítéséhez mintegy 13 milliárd forint regionális beruházási támogatást nyújthasson számára 2013 és 2020 közötti adókedvezmények formájában .
7. 1999-ben az államnak 26 millió dollárt kellett kamatostul visszafizetnie a Mátrai Erőművet privatizáló RWE-nek és EnBW-nek, mert kiderült, hogy teljesíthetetlenek az 1995-ben az erőmű privatizációjáról kötött szerződésben ígért feltételek. Ezek közül a legfontosabb két új lignitblokk felépítése volt 2005-ig . Figyelembe véve a jelenlegi makrogazdasági környezetet és az Európai Unióban a klímaváltozással kapcsolatban szigorodó szabályokat, a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésével kapcsolatban is fennáll a kockázat, hogy az állami tulajdonú MVM ZRt. nem lesz képes teljesíteni a lignitbővítéssel kapcsolatos vállalásokat.
A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.
Vitaindítóul szeretné leszögezni, nehéz elfogulatlanul állást foglalni olyan kérdésben, amiben vérre menően érintett minden fél. Nyilván a tiltakozók is használják az elektromos infrastruktúrát, a „vissza a természethez" mozgalomnak is vannak határai. Nem jó, ha az üzleti eredmény elemzését a műszaki-gazdasági lehetőségekkel mossuk egybe. Rengeteg más pro és kontra érvet lehet és kellene még megvitatni, kezdve azon, hogy a mátrai és bükkaljai lignit csapja nem zárható el, folytatva azon, hogy a CO2 már nem tudja orosz gáz volt e a mamája, vagy magyar lignit a papája. Bízom benne, hogy a hozzászólásokban ilyen képtelenség nem lesz...
Adminisztrátor