Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno április 13-án?
Ezen a napon hunyt el Magyaróváron 1909-ben Cserháti Sándor mezőgazdász, az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást igazgatója, a „Mezőgazdasági Szemle" egyik alapítója. Győrben született 1852. szeptember 14-én egy Hachtl nevű családban. Reáliskolai tanulmányait Győrött, felsőbb osztályait Pozsonyban végezte. 1871 és 1873 között járt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe.

Okleveles gazdaként Halléban és Lipcsében tanult. 23 évesen lett a gazdasági akadémia tanársegéde Magyaróváron. Három év után már rendes tanárrá nevezték ki, 1878-ban megbízták a kísérleti telep vezetésével. 1884-től a növénytermesztési tanszék professzora, itt kezdődik az ő hivatásos pályája. A növénytermelés, a takarmányozás és főleg a műtrágyázás témakörében publikált. Az agrártudomány terén érdeklődése elsősorban a növénytermesztésre, a talajművelésre és a mindkettővel szorosan összefüggő talajerőpótlás kérdésére terjedt ki.
A tudományos és gyakorlati eredmények egyaránt foglalkoztatták. Az agrártermelés hathatósabb támogatása, fejlesztése, a mind sürgetőbb tennivalók érdekében igen következetesen szállt síkra egy országos hatáskörű növénytermesztési kísérleti állomás létrehozása mellett. Törekvéseit csakhamar siker koronázta: 1891-ben az ő vezetésével hozták létre az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást, melynek haláláig igazgatója volt. 1904-ben vonult nyugalomba, mint akadémiai tanár.

Élete arra a korszakra esett, amikor az évszázadokon át külterjes magyar mezőgazdaság a fejlődés, a belterjesedés útjára lépett. Cserháti nagy részt vállalt az ezzel kapcsolatos feladatokból. Szívósan küzdött az olyan avatag nézetek ellen, hogy "a gazdálkodást nem kell, nem is érdemes könyvből tanulni."

Elveihez tartozott, hogy a kísérletekből levonható következtetéseket tanítványain keresztül a termelésben érvényesítette.

Kutatásai sorában jelentős helyet foglalt el a gabonafélék hozamainak és a termékek minőségének a megjavítása. Különösen a búza- és az árpatermesztés kötötte le a figyelmét. Tapasztalatainak és tudományos vizsgálódásainak eredményeit foglalta össze az 1893-ban megjelent "A gabonafélék termesztése" című könyvében. Cserhátinak ez a könyve fordulópontot jelöl a gabonafélék termesztésével, nemesítésével, minősítésével és a fiziológiájával kapcsolatos kutatásokban. Vele egyidejűleg kezdte meg Kosutány Tamás a búza- és lisztminőség-vizsgálatokat kémiai szempontokból. Cserháti pedig, szorosan együttdolgozva Kosutánnyal, a fizikai jellegű vizsgálatok fontosságára irányította a kutatásokat. Végül is a kétféle módszer összehangolásából születtek meg azok a világhírű kutatási eredmények, amelyek lehetővé tették a búza- és lisztminőség korszerű meghatározását. 


Több önálló művet írt a talajművelés kérdésköréből. Korán felismerte, hogy a magyarországi talajok termőképessége az egyoldalú gabonatermelés kultiválása és erőltetése nyomán igen nagy mértékben leromlott. Ezért fordította figyelmét egyre fokozottabban az okszerű talajművelés kérdéseire. Tudta és hangoztatta, hogy a hozamok növelésének, a korszerű növénytermesztésnek - nemcsak az Alföldön, de országszerte is - egyik kulcskérdése a talaj erőpótlás: a szerves és műtrágyázás növelése.

Különböző tisztségeket viselt az OMGE-ban, melynek keretei között, de azokon kívül is számos előadás-sorozatot indított, szervezett és tartott. Az OMGE végül egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban Forster-díjjal tüntette ki, amit közvetlenül halála után ismételten megkapott.


Ezen a napon születt Nagytétényben 1886-ban Scherman Vilmos vegyész, egyetemi tanár. Vegyészmérnöki oklevelet a bécsi műszaki egyetemen 1908-ban, műszaki doktorátust Budapesten 1948-ban szerzett. 1908-ban Marasestiben (Románia) az enyv-, szuperfoszfát- és szappangyárban dolgozott. 1908-1919-ben a Klotild Vegyipar Rt. szabadkai, brassói, majd ismét szabadkai gyárában működött, 1919-től Szereden (Pozsony vm.) a vegyészeti gyárban műszaki igazgató, 1922-1948 között Budapesten a Hungária Vegyi- és Kohóművek, illetőleg jogutódja, a Hungária Vegyiművek műszaki igazgatója volt. 1948-ban több észak-amerikai gyárat tanulmányozott. 1949-ben a Vegyiműveket Építő Nemzeti Vállalat vezérigazgatójává nevezték ki. 1951-ben az ELTE-én a kémiai technológia tanszékvezető tanára, a Kémiai Technológiai Intézet igazgatója, a budapesti műszaki egyetem magántanára. Budapesten hunyt el 1964. november 19-én. (forrás:kfki-tudósnaptár)