Anno
Mi történt anno április 25-én?
Ezen a napon született Érkeserűn 1872-ben Böszörményi Jenő gépészmérnök, az első magyar Diesel-motor tervezője és gyártója. Mérnöki tanulmányait Zürichben végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője (Diesel-motorszerkesztési osztályának vezetője) lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben.
A Fegyver- és Gépgyár Rt. vezérigazgatója ebben az időszakban Epperlein Oszkár gépészmérnök volt, akinek kezdeményezésére kezdték meg a motorgyártást. Bár Rudolf Diesel motorja akkor még kísérleti stádiumban volt, a gépben meglátta a jövő erőgépét.
1898-ban a Magyar Általános Hitelbank és a Fegyver- és Gépgyár Rt. megvette az augsburgi Diesel Rt.-től a dízelmotor szabadalmait és a gyártási jogot az egész Monarchia területére. Még ugyanebben az évben Böszörményi Jenő vezetésével létrehozták a dízelmotor tervező irodát. Az első magyar dízelmotor Böszörményiék tervei alapján 1899-ben készült el a Fegyver- és Gépgyárban.
Rudolf Diesel, aki két évvel korábban építette meg az első róla elnevezett motort, a továbbfejlesztett magyar változatot elismerése jeléül 'Ungarische Bauart'nak nevezte el. 1901-ben a gyárban folyó motorgyártás annyira megelőzte a többi országot, hogy annak berendezését angol gyáraknak mintaként ajánlotta az augsburgi Diesel Rt. A későbbi választék szerint az egyhengeres gépek 5-60 lóerős, a kéthengeresek 30-120 lóerős nagyságban készültek, de az egykori árjegyzékben 300 lóerős dízelmotorokat is ajánlottak.
1903-tól Böszörményit meghívták a Westinghouse autógyár főmérnökének, előbb Le Havre-i, majd a londoni telepre. Jelentős eredményeket ért el a cég automobiltípusainak kifejlesztésében.
Később megbízták a gyár aradi fióküzemének vezetésével, ahol benzin-elektromos motorvonatok tervezésével is foglalkozott. 1924-1931 között a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) gépkocsigyártását irányította, műszaki igazgatóként. Nevéhez fűződik a MAGOMOBIL és a MAGOSIX típusú autók sorozatgyártásának bevezetése. Budapesten hunyt el 1957. augusztus 8-án.
Ezen a napon született Budapesten 1886-ban Györgyi Dénes magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. Az Iparművészeti Főiskola rektora 1943-ban.Györgyi a budapesti József Műegyetem építészkarárán már kapcsolatba került a nála néhány évvel idősebb Kós Károllyal, akinek szellemi köre egy évtizeden át meghatározta tevékenységét. Kóssal együtt tervezték a Városmajor utcai iskolát.
Önálló munkája a Hangya Szövetkezet irodaháza, 1920-ból. Több iskolát, középületet, tervezett vidéki városokba, egyik legjelentősebb a debreceni Déri Múzeum copf stílusú épülete. Tervei alapján épült fel több világkiállítás magyar nemzeti pavilonja, 1929-ban Barcelonában, 1935-ben Brüsszelben, 1937-ben Párizsban.
Számos épületet tervezett a Székesfővárosi Elektromos Művek számára. Az első, az 1926-ban tervezett art deco elemeket mutató Honvéd utcai bérház és üzemépület volt, míg az 1938-ban épült Attila úti épületegyüttes már modern stílusú volt. Utolsó munkája az akkori lakóhelye, Balatonalmádi számára 1948-ban tervezett általános iskola. 1950-ben még bekapcsolódott az állami tervezőirodák tevékenységébe is, betegsége azonban rövidesen megakadályozta a további munkát. Balatonalmádiban élte le utolsó éveit, ott is hunyt el 1961. november 25-én.