Anno
Mi történt anno május 24-én?
Díszes avatóünnepség nélkül 1859-ben ezen a napon adták át a Tiszai Pályaudvart Miskolcon. 100 évig a „miskolci" nevet viselte. Létesítésének igénye jóval korábban felmerült. Már az 1832. évi országgyűlés megállapította a Pest és Miskolc közötti vasúti kapcsolat létesítésének fontosságát. Az előkészületek azonban elhúzódtak, a forradalom is közbejött, és így csak jóval később került sor a szolnok-debreceni vasútvonal meghosszabbításaként a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc vonal kiépítésére.
A miskolci szakasz építése 1857-ben kezdődött meg. A munkálatokat hátráltatta az egyet nem értés a városvezetés és a vasútépítő társaság között: a város szerette volna, ha a pályaudvar a Széchenyi és a Bajcsy-Zsilinszky utca találkozásánál épül meg (nagyjából ott, ahol ma a Szinvapark bevásárlóközpont áll), mert a társaság által kijelölt helyet a várostól túl távol esőnek tartotta. Az elmérgesedő vita következtében a városvezetés nem támogatta az építkezést, sem ingyenes telket, sem építőanyagot nem adott.
1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal, 1870-ben megnyílt a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani, majd az 1871-ben átadott gömöri vasútvonal (lásd Gömöri pályaudvar), ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt.
1944. június 2-án amerikai gépek bombázták a rendezőpályaudvart.
A Pályaudvar fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti hangulatot.
A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze.
A homlokzatán látható évszámok az állomás létrejöttére (1859), az épület elkészültére (1901), és az utolsó felújításra (2003) utalnak. A Fogadóteremben az épület makettje, valamint érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.