Név: Jelszó: Belépés

Ezen a napon született Budapesten 1906-ban Dr. Bolberitz Károly egészségügyi és vegyészmérnök, közgazdász, a vízhigénia szaktekintélye. Az 1920-as és '30-as években a Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki és közgazdasági oklevelet. Először az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársa volt, majd 1935-1938 között az Iparügyi Minisztérium, ezt követően a svájci Wander Gyógyszergyár magyarországi főmérnöke, vezérigazgatója volt. 1948-tól nyugdíjazásáig az OKI-ban folytatott kutatómunkát a vízegészségügy, az ipari üzemek vízgazdálkodása, a vízkezelési technológiák kidolgozása és a szennyvíztisztítás területén. Jelentős szerepe volt számos szabvány és egészségügyi rendelet megalkotásában, több egyetemi jegyzet szerkesztésében, megírásában. Hetvenkét évet élt.

Ezen a napon hunyt el Budapesten 1962-ben Buzágh Aladár kémikus, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth díjas (1949, 1954) akadémikus. Buzágh Aladár 1895. július 6-án Derencsényben született. Budapesten a Műegyetemen 1918-ban vegyészmérnöki, 1921-ben a tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A II. sz. Kémiai Intézetben 1919-től tanársegéd, majd adjunktus. 1926-tól német egyetemeken tanít, 1946-tól az ELTE Kolloidkémiai és Kolloidtechnológiai Intézetének igazgatója, az iskola hazai továbbfejlesztője, illetve a fizikai kémia ezen új ágának egyik megteremtője. Főképp a szolok stabilitásának és az elektromos kettősréteg szerkezetének vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik az Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály és a szolstabilitás kontinuitás-elméletének megállapítása, továbbá az adhézió mérésére vonatkozó kvantitatív módszer kidolgozása.

Ezen a napon hunyt el szülővárosában, Budapesten 1962-ben Maucha Rezső kémikus, hidrobiológus, limnológus (a tavakkal és folyóvizekkel, különösen ezek élővilágával foglalkozó tudós), Kossuth díjas akadémikus. Maucha Rezső 1884. szeptember 19-én született, 1907-ben az akkori Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomásra (később: Haltenyésztési Kutató Intézet) került, amelynek 1933-ban igazgatója lett. Részt vett a Nemzetközi Limnológiai Társaság munkájában, amelynek 1956-től alelnöke is volt.

Nevezhetnénk a hidak napjának. Jutott rá egy rombolás 1945-ben, és egy átadás 1946-ban. Az előbbi az Erzsébet híd volt, melyet a reggeli órákban robbantott fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába.

1868-ban ezen a napon hunyt el Kecskeméten, szülővárosában Gyenes Mihály ügyvéd, városi mérnök, az első kecskeméti közpark megálmodója. Gyenes Mihály 1800. május 28-án született Kecskeméten, és itt hirdették ki ügyvédi oklevelét 1829. szeptember 26-án, a mérnökit 1829. november 2-án a város tanácsülésén. 1831-ben lépett a város szolgálatába. 1831-től 1836-ig aljegyző, 1836-37-ben tanácsnok volt, majd 1838. november 1-től 1848. június 15-ig a város erdőfelügyelője. A Kecskemét közepén éktelenkedő és betegségeket terjesztő ún. Déllő-tót lecsapolta és városi sétatérré alakította 1834-ben. Munkálkodásának eredményeként a Kecskemét környéki homokot főként akác, kanadai jegenye, néhol szil és tölgyfákkal kezdték beültetni.

2002-ben ezen a napon hunyt el Terplán Zénó gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus Terplán Zénó 1921. május 25-én született Hegyeshalmon. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztályán volt egyetemi hallgató 1939-1943 között asszisztensként dolgozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi, majd a BME Szállítóberendezések és Hidrogépek Tanszékén Pattantyús-Ábrahám Géza professzor mellett: 1943 márciusa és novembere között gyakornokként, 1943 decembere és 1945 augusztusa között tanársegédként, 1945 szeptembere és 1949 szeptembere között adjunktusként.

1887-ben ezen a napon hunyt el Kolozsvárott Herbich Ferenc bányamérnök, geológus. 1822. március 16-án született Pozsonyban. A selmeci bányászati akadémia elvégzése után Bukovinában, majd Erdélyben dolgozott bányamérnökként. 1869-től Kolozsvárott, az Erdélyi Múzeum földtani-őslénytani tárának őre (vezetője), és közben tanított a kolozsvári egyetemen. Fontos munkát végzett Erdély földjének korszerű geológiai és őslénytani feltárásának területén. Fő művei: „Északkelet Erdély földtani viszonyai" (1871) és „A Székelyföld földtani és őslénytani leírása" (1878).

1887-ben ezen a napon jött létre az alakuló közgyűlés határozatával a Magyar Pamutipari Rt. Az 1882. július 24-én bejegyzett, majd később tönkrement „Hungarian Cotton Spinning and Weaving Mill of Roger Tatham" céget vették át.

1897-ben ezen a napon hunyt el Bécsben szívelégtelenségben Schwarz Dávid magyar kereskedő, a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Schwarz Keszthelyen született 1850. december7-én, azonban élete nagy részét Zágrábban töltötte, ahol fakereskedelemmel foglalkozott. Technika iránti vonzalma szakmájában is megmutatkozott: gépeket szerkesztett fakitermeléshez.

1945-ben ezen a napon vált bombatámadás áldozatává Molnár Farkas, magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.
Molnár (Ferenc) Farkas 1897. június 21-én született Pécsett. Tanulmányait 1915 és 1917 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta, majd 1917-től a József Nádor Műszaki Egyetemen tanult. Az egyetemen a „Megfagyott muzsikus"[2] című lapot szerkesztette. Baloldali nézetei miatt azonban kizárták az egyetemről.