Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Mi történt anno október 3-án?
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor.
A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten.


Középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. 1916 őszén megkezdhette gépészmérnöki tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen. Később, az 1919/20-as tanévre a műegyetem javaslatára az illetékes minisztériumban akkor dolgozó Kármán Tódor támogatásával ösztöndíjat nyert a neves berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol tanulmányai mellett látogatta a Physikalische Gesellschaft üléseit. Berlini tanulmányútjáról hazatérve Budapesten folytatta és fejezte be 1922-ben gépészmérnöki tanulmányait. 1922. augusztus 1-én lépett az akkor neves Ganz-gyár kötelékébe, pontosabban annak tanulmányi osztályára, amely a vállalat központjához tartozott, és a Kőbányai út 31. szám alatti Vagongyárban működött.

Első munkája a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére szállított, önhordó, acélvázás szekrényű kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése volt. A kocsikat a gyár 1923-ban szállította le.

Jendrassik György kidolgozta az egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű, gyorsjáratú dízelmotorok terveit, majd ezeket kisebb bonyodalmak után szabadalmaztatta 1924. szeptember 9-i bejelentési nappal "Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás" címen. A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el.
A Ganz-Jendrassik motorokkal indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Az első, 1928-ra megépült sínautóba hathengeres Ganz-Jendrassik-motort építettek be. 1934-ben próbaszerelvényt állítottak elő, amely a később fogalommá váló Árpád sínautóbusz nevet kapta.

A sikerek hatására 1927 nyarán a gyáron belül megalakult a "Jendrassik Motorszerkesztési Osztály", amely érdekes módon Jendrassik György 1947 évi külföldre távozása, sőt 1954-ben bekövetkezett halála után is működött 1958-ig. Ennek az osztálynak Jendrassik György lett a vezetője főmérnöki rangban, amely tisztség az évek során mind magasabb szintre emelkedett. 1930-ban felügyelő, 1931-ben főfelügyelő, 1936-ban igazgató, 1939. december 29-től vezérigazgató-helyettes, 1942. július 30-tól vezérigazgató lett.

1939-ben lett vezérigazgató helyettes, 1942-ben vezérigazgató. Olyan időpontban, amikor már megkezdődött a II. világháború, amelybe 1941-től Magyarország is belekeveredett. A gyárnak át kellett állnia kényszerű haditermelésre. Jendrassik nagyszerű motorfejlesztési programja háttérbe szorult, az export is beszűkült, másik világraszóló találmányával, a gázturbinával kapcsolatos kísérletei is abbamaradtak, harmadik találmányának, a nyomáscserélőnek kísérletei pedig még meg sem kezdődtek. A Ganz-gyárat szinte az elsők között, 1946-ban államosították. Ő változatlanul a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. május 4-én esedékes hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza.

A nyomáscserélő gondolatával már 1944. október 3-i magyar szabadalmi bejelentésében (nem jutott el az engedélyezésig) foglalkozott Jendrassik György, a háború miatt azonban csak londoni működése során került megvalósításra sor. Erre vonatkozó angol szabadalmát 1953. szeptember 14-én jelentette be a Jendrassik Development Ltd., lajstromszáma US 2 848 871. Londoni munkássága főleg a nyomáscserélő mint motortöltő megvalósítására irányult, ehhez a segítséget a Power Jets Research and Development Ltd. állami vállalat biztosította, amelynek 1948-tól külső tanácsadója lett. A nyomáscserélő ugyancsak áramlástechnikai hőerőgép, akár a gázturbina. Zárt házban, egyenletes fordulatszámmal forgó rotorból áll, amelynek kerületén - csatornaszerű, végükön nyitott - cellák helyezkednek el. A házat két végén lezáró fedelek nyílásain felváltva friss levegő és meleg gázok (égéstermékek) áramolhatnak a cellákba úgy, hogy pl. a cellát kitöltő friss levegőt a beáramló meleg gáz komprimálhatja. A nyomáscserélőben tehát a gázok kompressziója és expanziója dugattyúk vagy lapátok nélkül, közvetlenül a gázok hatására megy végbe. A nyomáscserélő tehát igen egyszerű szerkezetű gép, amely mint főgép (gázturbina) és mint mellékgép (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) használható.

Londoni emigrációjában 1951-ben bizottság kereste fel Magyarországról Jendrassik Györgyöt az itthoni kapcsolatok végleges felszámolására. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta, és addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján. Ezzel formailag is megszűnt az a csaknem három évtizedes kapcsolat közte és a Ganz-gyár között, amely mindkét félnek annyi hasznára volt, és annyi dicsőséget szerzett.

Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, és 1954. február 7-én váratlanul meghalt.