Mi történt anno október 3-án?
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor. A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten.
Középiskolai tanulmányait a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. 1916 őszén megkezdhette gépészmérnöki tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen. Később, az 1919/20-as tanévre a műegyetem javaslatára az illetékes minisztériumban akkor dolgozó Kármán Tódor támogatásával ösztöndíjat nyert a neves berlin-charlottenburgi Technische Hochschuléra, ahol tanulmányai mellett látogatta a Physikalische Gesellschaft üléseit. Berlini tanulmányútjáról hazatérve Budapesten folytatta és fejezte be 1922-ben gépészmérnöki tanulmányait. 1922. augusztus 1-én lépett az akkor neves Ganz-gyár kötelékébe, pontosabban annak tanulmányi osztályára, amely a vállalat központjához tartozott, és a Kőbányai út 31. szám alatti Vagongyárban működött.
Első munkája a holland tengerparti helyiérdekű villamos vasút részére szállított, önhordó, acélvázás szekrényű kocsik szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése volt. A kocsikat a gyár 1923-ban szállította le.
Jendrassik György kidolgozta az egyszerű kivitelű, kis- és közepes teljesítményű, gyorsjáratú dízelmotorok terveit, majd ezeket kisebb bonyodalmak után szabadalmaztatta 1924. szeptember 9-i bejelentési nappal "Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás" címen. A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el.
A Ganz-Jendrassik motorokkal indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Az első, 1928-ra megépült sínautóba hathengeres Ganz-Jendrassik-motort építettek be. 1934-ben próbaszerelvényt állítottak elő, amely a később fogalommá váló Árpád sínautóbusz nevet kapta.
A sikerek hatására 1927 nyarán a gyáron belül megalakult a "Jendrassik Motorszerkesztési Osztály", amely érdekes módon Jendrassik György 1947 évi külföldre távozása, sőt 1954-ben bekövetkezett halála után is működött 1958-ig. Ennek az osztálynak Jendrassik György lett a vezetője főmérnöki rangban, amely tisztség az évek során mind magasabb szintre emelkedett. 1930-ban felügyelő, 1931-ben főfelügyelő, 1936-ban igazgató, 1939. december 29-től vezérigazgató-helyettes, 1942. július 30-tól vezérigazgató lett.
1939-ben lett vezérigazgató helyettes, 1942-ben vezérigazgató. Olyan időpontban, amikor már megkezdődött a II. világháború, amelybe 1941-től Magyarország is belekeveredett. A gyárnak át kellett állnia kényszerű haditermelésre. Jendrassik nagyszerű motorfejlesztési programja háttérbe szorult, az export is beszűkült, másik világraszóló találmányával, a gázturbinával kapcsolatos kísérletei is abbamaradtak, harmadik találmányának, a nyomáscserélőnek kísérletei pedig még meg sem kezdődtek. A Ganz-gyárat szinte az elsők között, 1946-ban államosították. Ő változatlanul a gyár vezérigazgatója maradt, 1947. május 4-én esedékes hivatalos nyugati útjáról azonban nem tért vissza.
A nyomáscserélő gondolatával már 1944. október 3-i magyar szabadalmi bejelentésében (nem jutott el az engedélyezésig) foglalkozott Jendrassik György, a háború miatt azonban csak londoni működése során került megvalósításra sor. Erre vonatkozó angol szabadalmát 1953. szeptember 14-én jelentette be a Jendrassik Development Ltd., lajstromszáma US 2 848 871. Londoni munkássága főleg a nyomáscserélő mint motortöltő megvalósítására irányult, ehhez a segítséget a Power Jets Research and Development Ltd. állami vállalat biztosította, amelynek 1948-tól külső tanácsadója lett. A nyomáscserélő ugyancsak áramlástechnikai hőerőgép, akár a gázturbina. Zárt házban, egyenletes fordulatszámmal forgó rotorból áll, amelynek kerületén - csatornaszerű, végükön nyitott - cellák helyezkednek el. A házat két végén lezáró fedelek nyílásain felváltva friss levegő és meleg gázok (égéstermékek) áramolhatnak a cellákba úgy, hogy pl. a cellát kitöltő friss levegőt a beáramló meleg gáz komprimálhatja. A nyomáscserélőben tehát a gázok kompressziója és expanziója dugattyúk vagy lapátok nélkül, közvetlenül a gázok hatására megy végbe. A nyomáscserélő tehát igen egyszerű szerkezetű gép, amely mint főgép (gázturbina) és mint mellékgép (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) használható.
Londoni emigrációjában 1951-ben bizottság kereste fel Magyarországról Jendrassik Györgyöt az itthoni kapcsolatok végleges felszámolására. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta, és addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján. Ezzel formailag is megszűnt az a csaknem három évtizedes kapcsolat közte és a Ganz-gyár között, amely mindkét félnek annyi hasznára volt, és annyi dicsőséget szerzett.
Az emigráció nehézségei felőrölték testi erejét, és 1954. február 7-én váratlanul meghalt.