Anno
Ezen a napon született 1893-ban Budapesten Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1737-ben Széken (Erdély) Aranka György író, tudományszervező. Javaslatára és tervei szerint alakult meg az első erdélyi magyar tudós társaság, a Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely az anyanyelv művelésén túl a természettudományok népszerűsítésével is foglalkozott. Aranka György 1837. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen.
>>>tovább
Ezen a napon adták át 1994-ben a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített Központi Vásárcsarnokot (Nagyvásárcsarnok). A Fővám tér 1-3. alatt található Nagycsarnok Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. Építtetése Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik.
>>>tovább
1931-ben ezen a napon 0 óra 15 perckor hozta működésbe a biatorbágyi viaduktra szerelt robbanó szerkezetét az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter. Korábban egy németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. A mélybe zuhanó mozdony és az első hat kocsi 22 ember halálát, 17 sebesülését okozta. Az életfogytig tartó büntetésből a háborús zűrzavarban a tettes megszökött. Ma már nincs a viadukton vasúti forgalom.
Ezen a napon zajlott 1988-ban Budapesten az a békés tüntetés - mintegy 70 ezer résztvevővel, - melynek inkább politikai mint szakmai nyomása miatt Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Élesden Tellyesniczky János mérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1887-ben. Pályáját a földművelésügyi minisztérium vízügyi osztályán kezdte, majd különböző folyammérnöki hivataloknál működött. 1908-tól a Morva-szabályozási kirendeltség vezető főmérnöke. 1919-ben a tiszai ügyosztály élére került. 1924-ben szerepe volt a magyar-román állandó műszaki bizottság megalakításában.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Hódoscsépányban Korbély József vízépítő mérnök. 1887-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1888-ban lépett a Berettyói Ármentesítő Társulat (Ivánfenék-Mezőtúr-Mesterszállás) szolgálatába, 1890-ben szakaszmérnök, 1891-ben a Berettyó-öblözet helyettes osztálymérnöke, 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke előbb Nagyváradon, majd Debrecenben.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Ózdon Ferjentsik Miklós vaskohómérnök. Ferjentsik Jolsván, 1859. november 19-én. Műszaki tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte, majd Selmecbányán fejezte be, s itt vaskohász diplomát szerzett (1887). Zólyombrézón volt gyakornok, 1886-tól a selmecbányai akadémián Farbaky István mellett tanársegéd. 1890-ben Resicabányán, 1892-ben Zólyomban a martinművek üzemmérnöke volt. 1896-ban meghívták az akkor kiépült ózdi martinacélmű vezetésére.
>>>tovább
1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja (International Literacy Day). Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1985-ben Palo Altoban (USA) Pólya György matematikus, egyetemi tanár, az Académie des Sciences de Paris levező tagja (1947), az MTA tiszteletbeli tagja (1976), a zürichi műegyetem. tiszteletbeli doktora. Pólya 1888. december 13-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1905-1910 között a budapesti tudományegyetemen, 1910-11-ben a bécsi tudományegyetemen végezte. 1912-ben Budapesten Fejér Lipótnál doktorált. 1912-től 1914-ig a göttingeni és a párizsi egyetemen dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt e 1948-ban Ludwigsburg-Würtenbergben (Németország) Kogutowicz Károly geográfus. Kogutowicz Károly 1886. február 14-én született Budapesten. Édesapja Kogutowicz Manó a magyarországi kartográfia megalapítója. Korai halálát követően fia, Károly vitte tovább az intézet vezetését és korszerűsítését.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1919-ben Balatonlellén Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Frigyes Pesten született 1841. november 19-én, felvidéki, szepességi családból származott. Diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreál iskolában fejezte be tanulmányait. Az iskolai szünidőkben kőműves-segédként dolgozott, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1979-ben Budapesten (életére jellemző módon egy kisérlet bemutatása közben kapott agyvérzést) Öveges József professzor, tanár. Öveges József Pákán született 1895. november 10-én. Középfokú tanulmányait először a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1911-ben belépett a piarista rendbe, így tanulmányait Kecskeméten folytatta. 1912-ben a Piarista Tanító rend tagja lett. 1915-ben érettségizett jeles eredménnyel.
>>>tovább
Ezen a napon született 1893-ban Késmárkon Schulek Elemér gyógyszervegyész. A családi hagyományokat folytatva választotta a gyógyszerész szakot a budapesti egyetemen. 1920-ban doktorált és a Kémiai Intézetben tanársegédként kezdte pályáját. Hosszabb tanulmányutakat tett Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, számos higiéniai intézetet keresett fel, mivel 1927-ben az újonnan alapított Országos Közegészségügyi Intézet kémiai osztályára került és annak hamarosan vezetője lett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1888-ban Kassán Haltenberger Mihály geográfus. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Németországban végezte, Greifswaldban doktorált 1911-ben. Az olasz és a svájci Alpokban járt tanulmányúton, sőt, 1912-13-ban ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1918-ban lett a budapesti egyetem magántanára: leíró földrajzot adott elő.
>>>tovább
Ezen a napon született 1902-ben Abonyban Valkó Imre kolloidkémikus, textilvegyész. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc reálgimnáziumban végezte, majd a bécsi tudományegyetemen folytatta. 1928-29-ben Budapesten a Magyar Ruggyantaárugyár kutatómérnöke volt. 1929-38 között a ludwigshafeni I. G. Farbenindustrie laboratóriumának kutatója. 1939-ben családjával Kanadába költözött.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1991-ben Miskolcon Dr.Szabó Gyula tanár, amatőrcsillagász, a miskolci Uránia Csillagvizsgáló, valamint a Mesterségeshold-követő állomás vezetője. Szabó Gyula 1914. június 7-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsályon. 1937-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1963-ban a szegedi Tudományegyetemen Summa Cum Laude minősítéssel védte meg a barlangok mikroklímájáról írt doktori disszertációját.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész, területtartó vetület kidolgozója. Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett 1924-ben. Kezdetben a magániparban dolgozott, 1942-45-ben a Honvéd Térképészeti Intézetben, majd munkáját a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, 1958-60-ban a Kartográfiai Vállalatnál folytatta. 1958-60-ban az ELTE-n megbízott előadó volt a térképtudományi tanszéken.
>>>tovább
Ezen a napon született Bécsben 1773-ban Pollack (néhol Pollák) Mihály építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet nagy mestere. Építőmester fiaként kezdett építészeti tanulmányokat Bécsben. Miután elméleti kiképzését befejezte, a milánói dóm építésénél dolgozó bátyjánál, Leopold Pollacknál dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, s Leopold kisebb építkezésein.
>>>tovább
1840-ben ezen a napon készült először Magyarországon fénykép, akkori nevén dagerrotípia. 2003. augusztus 29. az első olyan nap, amikor erről hazánkban hivatalosan is megemlékeztek, azóta augusztus 29. a Magyar Fotográfia Napja. 1840-ben Vállas Antal magyar mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt az, aki a Magyar Tudós Társaság ülésén bemutatta, miképpen lehet fényképet, dagerrotípiát készíteni.