Nyögni a teher alatt
A magyar Volán-társaságok nehéz anyagi helyzetben vannak. Ezt már csak tetőzi az az intézkedés, amely szerint a korkedvezmény-biztosítási járulékot fizető munkáltatóknak maguknak kell kitermelniük a teljes összeget.
A biztosítási járulékot még 2007-ben vezette be az akkori kormányzat, ám akkor még a felét az állam átvállalta. Később már csak a harmadába segített be a kormányzat, idén januártól pedig teljesen megszűnt az állami támogatás, így a Volán-társaságoknak maguknak kell kitermelniük a járulék teljes összegét, amely így súlyos terhet jelent valamennyi tömegközlekedési vállalatnak.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége levélben fordult a Nemzetgazdasági Miniszterhez annak érdekében, hogy valamelyest lazítson a járulékterhek mértékén, hiszen az intézkedéssel veszélybe sodorhatja a közlekedési társaságokat, mégpedig azzal, hogy veszteségessé teszi működésüket. A korkedvezmény-biztosítási járulék teljes összegének megfizetésével nagyjából három és félmilliárd forintos terhet akasztanak a tömegközlekedési társaságok nyakába, az állami támogatás mértéke a városi és vidéki közösségi közlekedés számára azonban csak hárommilliárd forint, vagyis szinte biztos a veszteséges működés.
A Kisalföld-Volán elnök-vezérigazgatója, Pócza Mihály azt nyilatkozta, hogy az állami szférának nem volna szabad ekkora terhet akasztani a tömegközlekedés vállára, hiszen először azt kellene végiggondolni, hogy minek van nagyobb létjogosultsága. Természetesen a költségek egy részének átvállalása az állami kasszában bevételkiesésként fog jelentkezni, azonban ez szinte teljességgel elkerülhetetlen lesz a közeljövőben, ha a tendencia folytatódik.
A járulék a Kisalföld-Volán éves költségeinek három százalékát teszi ki, vagyis rettentően befolyásolja a bevételi oldalt. Ez 253 millió forint pluszterhet jelent a társaságnak, ami azt is jelenti egyben, hogy a társaság veszteséggel fog üzemelni a jövőben. Ezzel egy időben azonban megnő a támogatási igény a városok felé, azok önkormányzatának támogatási igénye pedig az állam felé, vagyis ami a járulékkal befolyik az államkasszába, az a költségoldalon azonnal ki is folyik, hiszen a jogszabályok rögzítik, hogy a megrendelőnek a költségeket meg kell térítenie.
Ha azonban nem történik gyors reagálás az ügyben, akkor a társaságok helyzete még jobban ellehetetlenül, ez pedig veszélybe sodorhatja működésüket.