Pénzügyeink
Viharkár: A teendők lépésről lépésre
Amikor tetők repülnek le egyben vagy cserepenként, templomtornyok kelnek útra, lesodródik a vakolat, elveri a jég a termést, a házunkat és az autónkat, a házak pincéit, termelőüzemeinket és raktárainkat elönti a víz, esetleg villámárvizek sodortak magukkal bármit - kerítést, hidat, érdemes tudni mit javasol a szakjogász megfontolni, tenni, és mitől érdemes tartózkodni a biztosított károsultaknak.
1. Mi a teendő a kár bekövetkezte után?
a. A kár feltérképezése
Célszerű körbejárni ingatlanunkat, akár társasház, akár nem, és megnézni, esett-e kár benne, és ha igen, az miben áll - vagy ezúttal megúsztuk a bajt.
b. A kár bejelentése
Ha nem volt szerencsénk, és kárunk keletkezett, akár olyan, amelyre biztosítási szerződés, akár olyan, amelyre más személy kártérítési felelőssége/helytállási kötelezettsége kiterjedhet, akkor szükség szerint értesítsük nagyon gyorsan és igazolható módon (i) a katasztrófavédelmet; (ii) társasházban a közös képviselőt; (iii) egyébként a szomszédot, akinek a kéménye az ablakunkban landolt, vagy a házáról lehullott vakolat összetörte az autónkat, vagyis a károkozót.
Társasház esetén gondoljunk arra, hogy a közös képviselőnek tett bejelentés nem pótolja saját biztosítónk értesítését, már csak azért sem, mert egy vagyontárgyra több vagyonbiztosítási szerződés is köthető. A biztosítónak tett kárjelentés lehetőleg e-mailen történjék és legyen szűkszavú, továbbá ne térjen el alapjaiban az előző két bejelentés tartalmától: itt és itt, ekkor és ekkor, ilyen esemény nyomán, ilyen kár ért, a mentés folyamatban, a részletekkel jelentkezünk, küldjék a kárszakértőt. Azért nem kell bő lére ereszteni a kárbejelentést, mert egyrészt éppen nincs elvesztegetni való időnk, másrészt kárjelentést lehet kiegészíteni, de nem javasolt azt utóbbi felismerések alapján lényegesen módosítani. Nagyon rossz az optikája, én is gyanakodni kezdenék.
c. A kár dokumentálása
A fentiekkel egyidőben vagy gyors egymásutánban követően fotózzunk, videózzunk le mindent úgy, ahogy a kár helyszínét találtuk. Tegyük ezt olyan részletesen, hogy utóbb lehetőleg ne szoruljunk tanúbizonyításra, akkor sem, ha az egyébként mindig megengedett. Folytassuk ezt mindaddig, míg nem végzünk a kárenyhítési teendőkkel is. Alapvető, hogy lényeges körülmények kideríthetetlenekké nem válhatnak. Lényeges körülmény ebben az esetben az, hogy mi, mikor, mitől, milyen módon és mértékben károsodott, és mit tettünk a kár enyhítése érdekében (gondoljuk ilyenkor alaposan végig azt is, hogy a megelőzése érdekében mit intéztünk). Mi, hol volt eredetileg, és a kár bekövetkezése után miért, hova mozdítottuk el onnan: a mozgatást, bármely cső, hiba stb. feltárását különösen alaposan filmezni kell.
d. A kár enyhítése
Mindegyikünk kötelezettsége, saját érdekünkben is, a kár azonnali enyhítése, vagyis annak lehető megakadályozása, hogy bajunk tovább nőjön. Fontos azonban, hogy senki sem tartozik saját életét, testi épségét kockára tenni ennek érdekében: csak annyit kell vállalni, azt viszont mindig, mint amennyi az adott helyzetben általában elvárható. Némely biztosító szerződésében az áll, hogy MINDEN LEHETSÉGEST meg kell tennünk, különben nem fizet a biztosító: ne hagyjuk félrevezetni magunkat, ez nem érvényes jogi követelmény.
e. A kárhelyszín megőrzése, az összeszedett, kiszerelt vagyontárgyak megtartása
A biztosítónak joga van a kárbejelentés tartalmát a szerződésben megállapított ideig a helyszínen ellenőrizni, releváns kérdéseire választ kapni. A kár helyszínén tehát csak annyiban szabad a biztosítási szerződésben írt tartamon belül változtatni, amennyit a kárenyhítési munkálatok megkövetelnek: a kárenyhítési kötelezettség fontosságban megelőzi a kárhelyszín megóvásának kötelezettségét. Ha nem akarunk sokat vitatkozni, célszerű a károsodott vagyontárgyakat, a kiszerelt csöveket stb. a kárt okozó és a kárt szenvedett eszközöket addig félretenni, amíg a biztosító szakembere a helyszíni szemle alkalmával nem látja.
f. A helyi sajtóbeszámolók, videófelvételek begyűjtése az internetről
Sosem árt, ha megpihenve megtekintjük ezeket az adatokat és el is mentjük őket. Volt már jégkár, hogy más videófelvételével bizonyítottunk.
g. Biztosításban, kártérítésben jártas ügyvéd megbízása
Biztosító és biztosított között, a biztosított terhére, rendszerint óriási érdekérvényesítő különbség van. A károsult ezt a szakadékot csak a biztosítók gyakorlatában jártas ügyvédje felkészültségével tudja áthidalni. Lehetőleg az ügyvédünk jelentse be tehát a kárt, és egyébként is ő nyilatkozzon, mindig valósághűen és szerződésszerűen.
h. Becsüljük meg kárunk összegét
Ha sokan szenvednek, mint most is, egy időben sok kisebb-nagyobb kárt, elképzelhető, hogy a biztosító az ügy gyors lezárása érdekében szemle nélkül felajánl egy egyezségi összeget. Csak akkor tudjuk eldönteni, hogy az egyszerűsített kárrendezés elfogadható-e vagy sem, ha nagyjából tudjuk, mekkora a kárunk, és a felajánlott összeg fedezi-e azt. Ilyenkor mindig mérlegelni kell a károsultat terhelő bizonyítás költségeit is.
2. Mit nem célszerű tenni?
a. Iratokat, adatokat szolgáltatni a bizonyítás szükséges mértékén felül, a kárhelyszínt az idők végezetéig megőrizni
A biztosítottnak vagy a károsultnak a biztosítói adatközlés során más kötelezettsége nincs, mint annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a kárát biztosítási esemény vagy nem biztosított káresemény okozta, ezen felül alá kell támasztania a kárnak a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett összegét is. [Végül: bizonyítékokra lesz szükségünk a biztosító ellenvetésének cáfolatára is, hogy nem tettünk volna meg minden, adott esetben általában elvárhatót a kár megelőzése és enyhítése érdekében, de ezeket még nem kell lobogtatni, csak akkor, ha a kérdés felmerül.] A kár helyszínét annyi ideig kell változatlanul hagynunk, amíg arra a szerződés szerint kötelesek vagyunk. A helyszíni szemlén mindenképpen kérjünk írásbeli engedélyt a helyreállítás megkezdésére. A helyszíni szemléről kérjünk jegyzőkönyvet, észrevételeinket nyomban, tanúk előtt, írásban tegyük meg.
Nem javallott a fentiek szerint a biztosítót több irattal és adattal ellátni, függetlenül attól, mit sorol fel a biztosítási szerződésben, mint amennyi a kár jogalapjának (biztosítási esemény vagy felelősségbiztosított okozta a kárt) és összegének (mekkora kár keletkezett) bizonyításához szükséges. Tehát, sarkítva, ne fussunk az önkormányzathoz a házassági anyakönyvi kivonatunkért vízelöntés esetében, csak, mert azt kérte a biztosító. Egyébként is helyes arra gondolni, hogy a biztosítási szerződésekben a biztosító által kért adatok és iratok zöme lényegében csak azt a célt szolgálja, hogy a biztosító általunk bizonyítsa azt a mentesülési okot, amit törvény szerint neki kellene igazolni, ideértve felelősségbiztosított 3. személy kártérítési felelősségének hiányát is. Együttműködésre mindig kötelesek vagyunk, miként a biztosító is, de csak az ésszerűen elvárható keretek között. Biztosító helyett bizonyítani annak érdekében, hogy neki NE kelljen fizetnie nekünk: irracionális, nem elvárható.
b. Hány helyszíni szemlét kell tűrnünk és abban együttműködnünk?
Ez is gyakran felmerülő kérdés. Alapvetően, ha a biztosító egyáltalán ki tud jönni katasztrófák után a mi kárunkat is megszemlézni, akkor egyetlen helyszíni szemlét kell kivárnunk, aminek a biztosítási szerződésben foglalt időtartamon belül kell megtörténnie. Ez alól csak az az eset lehet kivétel, ha tűzkár után az üszkös romok között még nem mérhető fel a károsodás. Ha, mint remélhető, van biztosításhoz értő ügyvédünk, aki el is olvasta a teljes biztosítási szerződési feltételrendszert, ne engedjünk szemlét tartani ügyvédünk jelenléte nélkül. Soha. Egynél többször pláne. Szükségtelen.
c. Ne mi beszéljünk, ne mi telefonáljunk
Sőt, senki se tegye ezt: biztosítóval levelezni kell. Biztosító telefonjára nem ugrunk, nem fáradunk be a központba, a fiókba, nem teszünk semmit. Írja le az ügyintéző, mit, miért szeretne. És mi is írjuk le, ami nekünk fontos. Az egyensúlyozást a polgári jog alapján mindenkit terhelő együttműködési kötelezettség teljesítése és a biztosított/károsult jogainak hatékony érvényesítése között lehetőleg ügyvédre bízzuk.
3. VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ LEHETSÉGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
Vállalkozások esetében a biztosítók voltaképpen bármit kiköthetnek (gondolják ők): mindaddig, míg perben valamely szerződéses rendelkezés érvénytelenségét bíróság meg nem állapítja, a vállalkozás és a biztosító között létrejött szerződés az irányadó, azzal, hogy saját védelmükben a vállalkozások is nyugodtan követhetik a fent írt tanácsokat. Kötelezettségük viszont szerződés szerint több is lehet, mint a fogyasztóknak. Ügyvédjük majd segít a szerződés értelmezésében és a vállalkozás tényleges kötelezettségeinek megállapításában.
Ha a fentiek szerint járunk el, elkerülhető lesz a legtöbb jogvita, ideértve a drága és hosszú pereskedést is. Mindenkinek kármentes, szép napokat kívánok!