Asztroszeizmológia
Ismét magyar sikerekről számolhatunk be a csillagok fizikájának megismerése terén. A Kepler űrtávcső segítségével ugyanis egy olyan jelenséget sikerült megérteni, aminek kilétét már több mint egy évszázada rejtély fedi.
A Kepler űrtávcső segítségével az exobolygókon soha nem látott pontosságú megfigyeléseket végezhetnek a kutatók. A fényességmérések segítségével sikerült megfigyelniük a változócsillagok egyik csoportját, mégpedig az RR Lyrae -t. Ezen csillagok nagyobb részénél bekövetkező fényváltozások oka nagyon jól ismert, ezért is használják őket kozmikus távolságok meghatározásához. Egy másik részüknél azonban a fényváltozás periódusa hetekben, illetve akár hónapokban mérhető, ezt azonban a kutatók már egy évszázada ismerik és Blazsko-effektusnak hívják. Arra azonban, hogy mi okozza ezt, idáig még senki sem tudott rájönni.
A KASC több nemzetközi munkacsoportot is felállított a jelenség vizsgálatára, ebből pedig kettőnek a vezetését a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet csillagászaira bízta. Szabó Róbert tudományos munkatárs az egyik csoport vezetője lett, és kollégáival az RR Lyrae csillagok változásainak elméleti kutatására szakosodtak. A fiatal csillagász kutatócsoportja a Kepler-űrtávcső által felvett adatokat elemezve a Blazsko-effektust mutató RR Lyrae csillagok egy csoportjánál a fényesség maximumok nagyságának szembetűnő változását, az úgynevezett periódus-kettőződést mutatta ki. Ez a kettőződés a csillagászok számára már jól ismert jelenség, ám megjelenése ezeknél a csillagoknál teljesen váratlan volt.
Mivel a jelenség csak a Blazsko-effektust mutató csillagoknál jelentkezett, így nagy biztonsággal állíthatják, hogy a két jelenség összefügg, így az sokkal bonyolultabb és összetettebb annál, mint amire ez idáig gondoltak. Van tehát valami, amire eddig nem figyeltek fel, nem számoltak vele a jelenség vizsgálatakor. Az eredményt az is értékesebbé teszi, hogy a létrejöttét, illetve okait elméleti számításokkal is alátámasztották. Azt állítják, hogy a periódus-kettőződést magas szintű rezonancia okozza. Szabó szerint, ha sikerül megérteniük az effektust, akkor nem csak a távoli csillagok, de a Nap működését is sokkal jobban megérthetjük.
Az asztroszeizmológia, vagyis a csillagok rezgéseinek területén elért sikert tehát a soha nem látott pontossággal rendelkező Kepler űrtávcső segítségével vitték véghez. A földrengésekből is tudunk következtetni a Föld belsejében végbemenő folyamatokra, így a csillagokban kialakuló rezgések is működésükre utalnak. Mindemellett ezekkel a vizsgálatokkal sokkal pontosabban tudunk majd következtetni galaxisunk kialakulásának történetére.