Anno
Ezen a napon született 1702-ben Kenézlőn Kéry Borgia Ferenc Jezsuita fizikus, csillagász, a nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsgálójának másodcsillagásza. Bécsi és nagyszombati tanulmányok után több Jézus-társasági iskolában is tanított, 1736-tól végleg Nagyszombaton tanár, két ízben rektor. Megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst, ekkor kezdett tükrös távcsövekkel foglalkozni. Sikerült 3-8 láb (kb. 1-2,5 m) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. (Fémöntési kísérletei közben egyik kezét nyomorékká égette!)
>>>tovább
Ezen a napon született 1859-ben Sanpierdarenaban (Olaszország) Bodola Lajos mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1872-ben Tordán Kagerbauer Antal, a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze. Kagerbauer 1814. június 5-én született Abrudbányán. A 19. század elején Kolozsváron Winkler György építőmester tanítványa, később munkatársa volt. Winkler halála után ő fejezte be a Winkler által elkezdett között a Szent György-laktanya építését (1834-1836), illetve a "kétágú református templom" építését.
>>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Budapesten Gillemot László gépészmérnök, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus. A modern magyar fémipar és kohászati kutatás egyik kiemelkedő személyisége volt. Másodi Kossuth-díját a titán előállítási technológia kidolgozásáért kapta. Budapesten hunyt el 1977. augusztus 20-án.
Ezen a napon hunyt el 1977-ben Budapesten Bárány Nándor magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Bárány 1899. május 31-én született Kisbéren. 17 éves korában egy pályázaton díjat nyert a színképelemzéssel foglalkozó munkájával. Érettségi után katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság bukása után éveken át nem vehetett részt egyetemi képzésben, mert a Vörös Hadsereg tagja volt, ezért fizikai munkásként a Székesfővárosi Gázműveknél dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Kistétényben (akkoriban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)1886-ban Korizmics László agrármérnök, agrárpolitikus, az MTA tiszteleti tagja (1858). Korizmics 1816. március 29-én született Aggszentpéteren. Felső iskoláit a pesti műegyetemen Faliczky által előadott mezőgazdaság-tant is hallgatta. 1835-ben a gróf Zichy család adonyi uradalmában mérnöki gyakorlaton vett részt Uhlarik János uradalmi mérnök mellett, majd letette a szigorlatokat, és 1837-ben oklevelet szerzett.
>>>tovább
Ezen a napon született 1889-ben Budapesten Muttnyánszky Ádám gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1952). Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1911-ben. Tanulmányainak befejezése után a műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén volt tanársegéd, később adjunktus 1920-ig. 1920-tól 1938-ig a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén mérnök, majd üzemvezető főmérnök. 1938-tól a budapesti műszaki egyetemen adjunktus, majd meghívott előadó és tanár.
>>>tovább
Ezen a napon született 1909-ben Nyíregyházán Szalay Sándor akadémikus, a magyar fizika egyik nagy iskolateremtő alakja. Az egyetem elvégzése után Szent-Györgyi Albert hívta maga mellé kutatni, majd rövid lipcsei kitérő után Rutherfordot kérte Szalay Sándor, hogy mellette dolgozhasson a Cavendish Laboratóriumban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki a féléves ösztöndíjra. Itt megtanulta a nukleáris technika mellett azt, hogyan kell saját kezűleg műszereket készíteni.
>>>tovább
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor. A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten. >>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Bíró László József, a golyóstoll feltalálója. Szabadalmat eszközére 1943-ban Argentínában kapott, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik. 1985-ben hunyt el. Emlékére az MNB 1000 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Orsován (ma Románia) Walland Ernő vízimérnök. Walland 1845. augusztus 10-én született Máriaradnán, s a Vaskapu szabályozásának végleges tervezésében és annak kivitelezésében volt vezető szerepe.
1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) meghirdette a takarítási világnapot, jelszava "Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!". A kezdeményezés Ausztráliából indult el, ahol 1985-tõl szerveznek országos nagytakarítási napot. Praktikus szervezési megfontolásokból a legtöbb országban a tömeges akciókat a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégén hirdetik meg.
>>>tovább
Ezen a napon született 1925-ben Budapesten Abai György építészmérnök. 1953-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1955-től a Fővárosi Tanács munkatársa, 1972-től az építészeti osztályt vezette. Része volt a budapesti főútvonalak egységes kialakításának koncepciójában, a fővárosi közvilágítás korszerűsítésének (neonosítás) és díszkivilágításának előkészítő munkájában, a nagy forgalmú csomópontok (Erzsébet-híd, Déli pályaudvar környéke, Baross tér) városépítészeti kialakításában. Közel félszáz szakcikk szerzője. Budapesten hunyt el 1974. december 25-án.
Ezen a napon hunyt el 1973-ban Miskolcon egy - máig is sok találgatásra okot adó üzemlátogatás közbeni balesetben dr. Vályi Péter vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes. Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1942-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyetem után a bőriparban, majd a gyógyszeriparban dolgozott.
>>>tovább
Időskori végelgyengülésben ezen a napon hunyt el Bécsben 1891-ben Petzvál József Miksa mérnök-matematikus, Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja, akinek kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést. Szepesbélán született 1807. január 6-án német család gyermekeként született, de mindig magyarnak vallotta magát.
>>>tovább
Ezen a napon született 1893-ban Budapesten Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1737-ben Széken (Erdély) Aranka György író, tudományszervező. Javaslatára és tervei szerint alakult meg az első erdélyi magyar tudós társaság, a Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely az anyanyelv művelésén túl a természettudományok népszerűsítésével is foglalkozott. Aranka György 1837. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen.
>>>tovább
Ezen a napon adták át 1994-ben a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített Központi Vásárcsarnokot (Nagyvásárcsarnok). A Fővám tér 1-3. alatt található Nagycsarnok Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. Építtetése Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik.
>>>tovább
1931-ben ezen a napon 0 óra 15 perckor hozta működésbe a biatorbágyi viaduktra szerelt robbanó szerkezetét az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter. Korábban egy németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. A mélybe zuhanó mozdony és az első hat kocsi 22 ember halálát, 17 sebesülését okozta. Az életfogytig tartó büntetésből a háborús zűrzavarban a tettes megszökött. Ma már nincs a viadukton vasúti forgalom.
Ezen a napon zajlott 1988-ban Budapesten az a békés tüntetés - mintegy 70 ezer résztvevővel, - melynek inkább politikai mint szakmai nyomása miatt Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette.
>>>tovább