Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Anno
Anno
Ezen a napon született 1879-ben Nagykanizsán Zemplén Győző fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Elemi és középiskolába Fiuméban járt. Egyetemi tanulmányait 1896-1900 között a budapesti Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként végezte. 1902-ben avatták doktorrá, Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek 1904-ben Göttingenbe ment tanulmányútra, később Párizsban végzett kutatást. 1905-től a budapesti Tudományegyetem magántanára, 1907-től pedig a Műegyetem tanára, 1908-tól az MTA tagja. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1877-ben Preysz Móric vegyészmérnök. Preysz 1829. július 23-án született Sopronban. Vegyészeti tanulmányait 1844-ben Pesten kezdte, majd 1845-ben a bécsi műegyetemen folytatta. 1853-ban Bécsben Anton Schrötter professzor (a vörösfoszfor felfedezője; 1845) mellett tanársegéd volt. Két év múlva hazajött, és az újonnan megnyíló, legelső magyar nyelvű pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium jogelődje, Reáltanoda u. 7.) kémiatanára lett (1855). >>>tovább
Ezen a napon született 1881-ben Nagyváradon Egressy Zoltán gépészmérnök. A budapesti műegyetemen szerzett oklevelet 1913-ban. Az első moagyarországi elektromedikai vállalat, az Asklepios megalapítója volt, amely 1918-tól a bécsi Odelga, rövidesen a Reiniger, Veifa, később a Siemens Művek képviselője lett. 1930-33-ban a Magyar. Siemens Művek igazgatója és 1933-tól 1946-ig, nyugdíjazásáig a vállalat tudományos tanácsadója volt. >>>tovább
Ezen a napon született 1877-ben Temesrékáson Mihailich Győző építőmérnök. Tanulmányait Kecskeméten végezte, majd 1899-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842-1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott. >>>tovább
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1877-ben a Déli összekötő vasúti hidat (akkoriban még csak Összekötő vasúti híd néven). A kétvágányú híd építése 1873-ban kezdődött, s ez a híd Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán. Ezt a hidat 1913-ban egy új híddal helyettesítették, amely azonban a II. világháborúban megsemmisült, helyette 1946-ban ideiglenes egyvágányú csavarozott szerkezetű híd (úgynevezett K-híd) létesült, majd 1953-ban készült el a mai hídszerkezet két vágánnyal. >>>tovább
Ezen a napo hunyt el 1996-ban Amerikában BARNÓTHY Jenő fizikus. a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanára. Barnóthy 1904. október 28-án született. Az 1930-as években jelentős munkát végzett a kozmikus sugárzás kutatásában, a tatai szénbányában végrehajtott mérése az akkori idők legnagyobb mélységében elvégzett (400 m) kísérlete volt. Feleségével, dr. Forró Magdolnával a kozmikus sugarak élettani hatásait is tanulmányozta. 1948-ban az USA-ba emigrált. Utóbb kozmológiával foglalkozott, az 1960-as évek elején kidolgozta a kozmikus "gravitációs lencsék" elméletét, melyet a modern eszközök igazoltak. Tanulmányai a Matematikai és Fizikai Lapokban, a Zeitschrift für Physikben, a Nature-ben jelentek meg.
Ezen a napon született 1702-ben Kenézlőn Kéry Borgia Ferenc Jezsuita fizikus, csillagász, a nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsgálójának másodcsillagásza. Bécsi és nagyszombati tanulmányok után több Jézus-társasági iskolában is tanított, 1736-tól végleg Nagyszombaton tanár, két ízben rektor. Megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst, ekkor kezdett tükrös távcsövekkel foglalkozni. Sikerült 3-8 láb (kb. 1-2,5 m) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. (Fémöntési kísérletei közben egyik kezét nyomorékká égette!) >>>tovább
Ezen a napon született 1859-ben Sanpierdarenaban (Olaszország) Bodola Lajos mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1872-ben Tordán Kagerbauer Antal, a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze. Kagerbauer 1814. június 5-én született Abrudbányán. A 19. század elején Kolozsváron Winkler György építőmester tanítványa, később munkatársa volt. Winkler halála után ő fejezte be a Winkler által elkezdett között a Szent György-laktanya építését (1834-1836), illetve a "kétágú református templom" építését. >>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Budapesten Gillemot László gépészmérnök, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus. A modern magyar fémipar és kohászati kutatás egyik kiemelkedő személyisége volt. Másodi Kossuth-díját a titán előállítási technológia kidolgozásáért kapta. Budapesten hunyt el 1977. augusztus 20-án.
Ezen a napon hunyt el 1977-ben Budapesten Bárány Nándor magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Bárány 1899. május 31-én született Kisbéren. 17 éves korában egy pályázaton díjat nyert a színképelemzéssel foglalkozó munkájával. Érettségi után katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság bukása után éveken át nem vehetett részt egyetemi képzésben, mert a Vörös Hadsereg tagja volt, ezért fizikai munkásként a Székesfővárosi Gázműveknél dolgozott. >>>tovább
Ezen a napon hunyt el Kistétényben (akkoriban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)1886-ban Korizmics László agrármérnök, agrárpolitikus, az MTA tiszteleti tagja (1858). Korizmics 1816. március 29-én született Aggszentpéteren. Felső iskoláit a pesti műegyetemen Faliczky által előadott mezőgazdaság-tant is hallgatta. 1835-ben a gróf Zichy család adonyi uradalmában mérnöki gyakorlaton vett részt Uhlarik János uradalmi mérnök mellett, majd letette a szigorlatokat, és 1837-ben oklevelet szerzett. >>>tovább
Ezen a napon született 1889-ben Budapesten Muttnyánszky Ádám gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1952). Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1911-ben. Tanulmányainak befejezése után a műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén volt tanársegéd, később adjunktus 1920-ig. 1920-tól 1938-ig a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén mérnök, majd üzemvezető főmérnök. 1938-tól a budapesti műszaki egyetemen adjunktus, majd meghívott előadó és tanár. >>>tovább
Ezen a napon született 1909-ben Nyíregyházán Szalay Sándor akadémikus, a magyar fizika egyik nagy iskolateremtő alakja. Az egyetem elvégzése után Szent-Györgyi Albert hívta maga mellé kutatni, majd rövid lipcsei kitérő után Rutherfordot kérte Szalay Sándor, hogy mellette dolgozhasson a Cavendish Laboratóriumban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki a féléves ösztöndíjra. Itt megtanulta a nukleáris technika mellett azt, hogyan kell saját kezűleg műszereket készíteni. >>>tovább
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor.
A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Bíró László József, a golyóstoll feltalálója. Szabadalmat eszközére 1943-ban Argentínában kapott, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik. 1985-ben hunyt el. Emlékére az MNB 1000 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Orsován (ma Románia) Walland Ernő vízimérnök. Walland 1845. augusztus 10-én született Máriaradnán, s a Vaskapu szabályozásának végleges tervezésében és annak kivitelezésében volt vezető szerepe.
1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) meghirdette a takarítási világnapot, jelszava "Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!". A kezdeményezés Ausztráliából indult el, ahol 1985-tõl szerveznek országos nagytakarítási napot. Praktikus szervezési megfontolásokból a legtöbb országban a tömeges akciókat a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégén hirdetik meg. >>>tovább
Ezen a napon született 1925-ben Budapesten Abai György építészmérnök. 1953-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1955-től a Fővárosi Tanács munkatársa, 1972-től az építészeti osztályt vezette. Része volt a budapesti főútvonalak egységes kialakításának koncepciójában, a fővárosi közvilágítás korszerűsítésének (neonosítás) és díszkivilágításának előkészítő munkájában, a nagy forgalmú csomópontok (Erzsébet-híd, Déli pályaudvar környéke, Baross tér) városépítészeti kialakításában. Közel félszáz szakcikk szerzője. Budapesten hunyt el 1974. december 25-án.
Ezen a napon hunyt el 1973-ban Miskolcon egy - máig is sok találgatásra okot adó üzemlátogatás közbeni balesetben dr. Vályi Péter vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes. Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1942-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyetem után a bőriparban, majd a gyógyszeriparban dolgozott. >>>tovább
<< 1 2 3 4 5 14 > >>