Anno
Ezen a napon született pozsonyban 1833-ban Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18. - 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A szabadságharc után gyakornok lett az alcsúti uradalmon. Budán, majd Szolnokon dolgozott tisztviselőként. Pesten kisebb lapoknál dolgozott, majd Eötvös József báró pártfogolása mellett a Politikai Hetilap szerkesztője lett.
>>>tovább
Szabó Pál közlekedési miniszter és az M6 Tolna Konzorcium képviselői aláírják Szekszárdon az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti 65,1 km.-es szakaszának projektindító memorandumát.
Ezen a napon született Budapesten 1879-ben Mauthner Nándor (Bp., 1879. júl. 16. - Bp., 1943. ápr. 12.): kémikus. Tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1911-ben a budapesti tudományegyetemen az organikus kémia magántanára, utóbb az egyetem II. sz, kémiai intézete organikus kémiai laboratóriumának vezetője. Főként a glükozidokkal, az acilvándorlással, gyűrűbontással, ketonszintézisekkel foglalkozott.
>>>tovább
1931-ben ezen a napon 7.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át egyhuzamban Bicskéig 5770 kilométert repült Endresz György az'Igazságot Magyarországnak!' elnevezésű repülőgéppel. Navigátora Magyar Sándor volt. A két magyar a világon 15.-ként repülte át az óceánt. A repüléshez egy 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, - a többit amerikás magyarok adták - így ő lett a gép névadója is (Justice for Hungary).
Az egykori Északi fűtőház területén 2000-ben ezen a napon nyilt meg a Magyar Vasúttörténeti Park. A köznyelvben: "Füsti Park"-nak nevezett létesítmény az 1911-ben épült 34 állásos helyen, mintegy 70 000 m² alapterületen Közép-Európa legnagyobb interaktív vasúti múzeuma. (Budapesten, a Tatai út 95. szám alatt található).
>>>tovább
Ezen a napon születet Budapesten 1944-ben ifjabb Rubik Ernő Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. Apja híres repülőgép-tervező és építő volt. Rubik 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább.
>>>tovább
Ezen a napon született Pesten 1863-ban Arany Dániel magyar matematikatanár. Tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián tanársegédeskedett. 1893-1896 között Győrött a főreáliskolában tanított, majd 1896-tól 1905-ig Budapesten volt középiskolai tanár. Ezt követően a fővárosban felső építőipari iskolai tanár volt. 1919 után, a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták.
>>>tovább
Ezen a napon született 1869-ben Pesten (egerfarmosi és sztregovai doktor) Kandó Kálmán - Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója.A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte, majd 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre.
>>>tovább
1937-ben ezen a napon lépett életbe a XXI. törvénycikk, mely alapján egyes iparágakban bevezették a 48 órás - tisztviselőknél a 44 órás - munkaidőt.
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Reichert Róbert tanár, mineralógus-petrográfus, tudományos ismeretterjesztő. Reicher 1901. szeptember 15-én született Budapesten. Kutatásai során Magyarország néhány érdekesebb zeolit-előfordulásával foglalkozott; ismertette a Rozsnyó és Sajóháza gazdag vasérceit kisérő szfaleritokat. 1935-ben ásványtanból és kőzettanból egyetemi magántanár lett. Mineralógiai, kőzettani és kristálytani értekezésein kívül a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg: „Ásványhatározó" című könyve Zeller Tibor és Koch Sándor szerzőtársakkal. (1931)
>>>tovább
Ezen a napon született 1894-ben Gödöllőn Mihály Dénes gépészmérnök, feltaláló, a televíziós képátvitel megalkotója. Tanulmányait Budapesten végezte. 1904-1912 között a mai Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója volt, majd a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már mint gimnazistát is elsősorban a távolbalátás kérdése foglalkoztatta, amely azután egész életét végigkísérte. Az egyetem után kísérleteit a budapesti Telefongyárban kezdte meg.
>>>tovább
Ezen a napon kezdte meg próbaüzemét a Pest - Vác vonalon a vasúti üzem. Hosszú volt az út idáig. A vasút szükségességét illetően nem volt vita, de az első útvonal kijelölésében már igen. Az érdekeltek közös álláspontot foglaltak el abban a kérdésben, hogy a fővárost kellene először is összekötni Béccsel, de hogy a Duna jobb, illetve bal partján fussanak a sínek, abban már nem tudtak megegyezni.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Freiburgban 1966-ban Hevesy György magyar kémikus, a radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.
>>>tovább
Ezen a napon született Nagybányán 1887-ben Molcsány Gábor erdőmérnök. Oklevelét 1911-ben a selmecbányai akadémián szerezte. Több erdőhivatalnál működött, majd a földművelésügyi minisztériumba rendelték, ahol 1935 - 44 között az erdészeti főosztály vezetője volt. Jelentős érdemeket szerzett a Kaán Károly által kezdeményezett Alföld-fásítás továbbfejlesztésében.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1612-ben Olmützben Szántó István jezsuita paptanár, aki 1540-ben született Devecserben. Az ő szorgalmazására alapította Rómában XIII. Gergely pápa 1578-ban a máig is fennálló Collegium Hungaricumot. (Ma Falconieri-palota néven. Hivatalos státusát tekintve a magyar nagykövetség kulturális osztálya. Címe: 00186 Róma, Via Giulia 1.
Ezen a napon adták át a forgalomnak 1929-ben villamosított Fogaskerekű Vasutat. Az eredetileg gőzhajtású járművekkel a forgalom 1874. június 24-én indult meg a Városmajor (Ecce homo-rét) és a Sváb-hegy (Emich-féle nyaraló) között. Később a vasutat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig. A Sváb-hegy és Széchenyi-hegy közötti szakaszt 1890. május 17-én nyitották meg, bár a vonatok többsége továbbra is csak a Sváb-hegyig közlekedett.
>>>tovább
Ezen a napon tartjuk az Építészeti Világnapot. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége nyilvánította ezt a napot világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először. Az Építészet (i nélkül) Világnapját viszont október első hétfőjén tartják. Az egy „i" különbség pedig már eddig is sok galibát okozott...
Ezen a napon hunyt el 1963-ban szülőhelyén, Tápióságon Papp Károly geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Papp Károly 1873. november 4-én született. 1893-tól a Budapesti Műegyetem ásvány-földtani tanszékén Lóczy Lajos tanársegédje volt. 1898 nyarán geológusként részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában. 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Intézetben dolgozott. A Földtani Intézet geológusaként elsősorban Erdélyben végzett úttörő munkát.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1882-ben Budapesten Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1858-ban, rendes tag 1868-tól). Vész Ármin 1826. április 7-én született Szegeden. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte. 1848-ban nyert oklevelet s a szabadságharc idején kormánymegbízásból a debrecen-szatmári vasút kitűzésén dolgozott. 1849-től a Pesti Tudományegyetem és a Mérnöki Intézet tanársegéde, majd tanára.
>>>tovább
Ezen a napon (az anyakönyvi bejegyzés szerint 28-án, Tittel 1830-ban kelt latin nyelvű önéletrajza szerint viszont 29-én, egyes források szerint január 5-én) született Pásztón 1784-ben Tittel Péter Pál bölcseleti doktor, egyetemi tanár, csillagász, az MTA rendes tagja. A gymnasiumot Gyöngyösön és Kecskeméten végezte és 1801-ben egri megyebeli pap lett.
>>>tovább