A Newton Lacy Pierce díjat 1974 óta az Amerikai Asztronómiai Társaság ítéli oda minden évben egy olyan, harminchat év alatti csillagásznak, aki a díjat megelőző öt évben kiemelkedő eredményeket ért el klasszikus megfigyelési módszerekkel a megfigyelő csillagászat terén, a világűr objektumairól érkező sugárzás megfigyelésével és elemzésével.
Az idei díjazott, Bakos Gáspár a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatója lett, akinek a nevéhez köthető a Magyar Automatikus Távcsőhálózat, vagyis a HATNet (Hungarian made Automated Telescope Network) megalkotása -olvasható a Magyar Csillagászati Társaság honlapján. A HATNet lényege abban rejtőzik, hogy a csillagokat képes folyamatosan az ellenőrzése alatt tartani. Ez úgy lehetséges, hogy a világ különböző pontjain tizenegy centiméteres átmérőjű távcsöveket helyeztek el, így valamelyiknél mindig sötét van, és meg tudja figyelni az adott égitestet. Természetesen ezek össze vannak kötve, vagyis állandó képet kaphatunk az adott csillagról. Sőt, képesek lehetünk egyes kis tranzitokat, azaz bolygófedéseket is megfigyelni.
Ma már száznál is több exobolygóról tudunk, melynek huszonöt százalékát a HATNet segítségével fedezték fel. Ez azért volt lehetséges, mert az állandó megfigyelés alatt álló, távolabbi napokat néha eltakarják a körülöttük keringő bolygók, melyek miatt csökken a csillag fényessége, vagyis következtetni lehet arra, hogy ott bolygók keringenek.
Kissé furcsán hangzik, de a fedési paraméterek alapján meg lehet határozni a bolygó sugarát, így már tömegét is, a közepes sűrűség kiszámítása után pedig már meg tudják mondani a kutatók, hogy vajon milyen felépítésű is lehet az a bolygó. A HATNet által felfedezett bolygók tömege a Neptunuszétól egészen a hétszeres Jupiter tömegig terjed.