Mérnöki látványosságok
Értékeink megőrzése az utókor számára nagyon fontos feladat. Nem az számít, hogy mekkora a gyakorlati haszna, hanem a történelmi ereje. Hiszen ma már alig látni szerte az országban vízimalmokat.
A győri Reflex Környezetvédő Egyesület már korábban felfedezett magának egy kis falut, amely a Bakonyban fekszik, festői környezetben. Pápateszér valóban országunk egyik ritka gyöngyszeme, hiszen annak idején ezen a környéken működött a legtöbb vízimalom. A falucskán három patak is átcsörgedezik, mégpedig a Bánya-ér, a Körtvély, valamint a Szakács-ér. A faluban és környékén fejlett malomrendszer működött a múlt század elején, és a Kisalföldön termesztet gabonát hordták ide őröltetni. A molnármesterek felduzzasztották a patakokat, így kisebb malomtavak alakultak ki. A medret folyamatosan karbantartották, így a malmok folyamatosan üzemeltek, megélhetést biztosítva a helybelieknek több évszázadon át. A malmokat a második világháború után államosították, és onnan kezdve már csak romlott az állaguk.
Az egyesület miután felfedezte a falut, erdei iskolát nyitott. Ekkor látták meg a vízimalmokat is, így elhatározták, hogy megmentik azokat az enyészettől. Felkértek egy építészmérnököt, hogy tervezze újjá a malmokat. Az egyik terve már el is készült, a teljes rekonstrukció, vagyis az épület és a hozzá tartozó gépek működőképessé tétele mintegy ötvenmillió forintot emészt fel. Az egyesület ezt az összeget természetesen Európai Uniós támogatással, valamint a Magyar Turizmus Zrt. segítségével kívánja előteremteni.
Az építészmérnök szerint a pénz megszerzésére minden esély megvan, hiszen a malomrendszer Európában is egyedülállónak számít, ráadásul Magyarország turisztikai vonzerejét erősítheti. Annak idején több tízezer, a legkülönbözőbb hajtással működő (víz, szél, ló) malom létezett szerte az országban, hiszen az agrártevékenységhez kapcsolódóan szükség volt rájuk -írja a zöldtech. Ráadásul a molnármestereket nagy tekintély övezte, hiszen értettek a gépekhez, a víz befogásához, valamint a mezőgazdasághoz is. A malmokat pedig valamiféle misztikus légkör övezte, talán még a templomokénál is nagyobb volt a népszerűségük. A szökevények is a falaik között találhattak oltalmat, a csendőrség is tiszteletben tartotta a helyet. Mindezért a hazai idegenforgalomban kiemelt szerephez juthatnak ezek az épületek.
A düledező, romos vízimalomrendszer feltámasztása akár modellként is szolgálhat Európa számára, hiszen a huszonöt egységből álló malomrendszer hazánk egyik legkedveltebb látványosságává válhat. A Bakonyban több, romos vízimalom is található, amely nem az államosításnak, hanem a bányászatnak köszönhetően ment tönkre, hiszen a külszíni fejtés miatt a patakok vízellátása megszűnt.