A főváros térségében jelenleg sem csökkent a belvízzel elöntött területek száma, jelenleg is mintegy hetven négyzetkilométeres terület áll víz alatt. A Ráckevei Dunát folyamatosan alacsony szinten tartják a szakemberek, nehogy veszélyeztesse a lakott területeket. A szivattyútelep folyamatosan működik, ám még így is másodfokú készültség van a térségben.
A legfrissebb számítások szerint a belvíz által fokozottan veszélyeztetett, 817 darab hazai település megóvásához hatalmas összegre volna szükség. A beruházás költségei ugyanis százmilliárd forint fölé rúgnak, ám a létrehozott védmű-rendszert fenn is kellene tartani, ami éves szinten további 4,2 milliárdot jelent. Ha az összes települést figyelembe vesszük, melyet a belvíz fenyeget, a költségek már jóval a duplájára, 224 milliárd forintra emelkednek.
Molnár Béla, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság vezetője a Szegeden tartott szakmai konferencián elmondta, hogy nagyon kevés esélyt lát arra, hogy a beruházások pusztán hazai forrásból megvalósulhassanak. Ráadásul az önkormányzatok összefogására is szükség van, hiszen éppen Békés megyében volt arra példa, hogy a kormányzatok nem tudták összeegyeztetni az elképzeléseiket, ezért meghiúsult a védekezési program.
Természetesen ez sem elég a teljes megvalósításhoz, hiszen szinte mindenkinek részt kell vállalnia a munkából. A magántulajdonosok, a vízművek és az önkormányzatok egyaránt be kell szálljanak a védekezésbe, és összehangolt munkával szervezeti egységként kell, hogy fellépjenek. A szakember azt is elmondta, hogy a vízügyi igazgatóságokba kellene integrálni a védekezés szerveit, és a karbantartások, valamint az elvégzett munkák ellenőrzését is az igazgatóságok emberei végeznék el, így a településeket leginkább fenyegető problémák megszüntethetőek lennének.
A gyűlésen azt is felvetették, hogy az önkormányzatokhoz kellene egy főmérnök is, akinek a feladata az volna, hogy akár több települést is segítve irányítsa a munkálatokat, így látva el a belvízi védekezéssel kapcsolatos napi teendőket.