Brüsszel továbbra is kitart
A nemrégiben lezajlott brüsszeli energiacsúcs legfontosabb momentuma talán az volt, hogy az Európai Unió továbbra is támogatni kívánja a megújuló energiaforrásokat és ezzel együtt az alacsony szén-dioxid kibocsátású jövőt. Az ülésen jelenlévő huszonhét tagország teljes mértékben egyetértett abban, hogy támogatni kell a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló fejlesztéseket, valamint az üvegházhatású gázokat alacsony mértékben kibocsátó technológiákat. Emellett azonban továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a SET, vagyis az Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv megvalósítására is.
A mostani volt az első olyan uniós ülés, melyet a tagállamok teljes egészében az energiapolitika kialakításának áldoztak. Abban is egyetértettek, hogy három éven belül létrehozzák a belső energiapiacot is, amely teljes mértékben integrált és a tagállamok által összekapcsolt lesz, lehetővé téve ezzel a szabad energiaáramlást a kontinensen mind a fölgáz, mind a villamos energia terén. A csúcstalálkozón nem említették meg a nukleáris energiára vonatkozó támogatások prioritását, csak a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot vitatták meg. A SET tervről azonban rengeteg szó esett, abban pedig többször is szerepel a nukleáris energia, mint jövőbeli „zöld" energiaforrás.
A találkozó tehát igazán intenzív lefolyású volt, hiszen ezeken kívül szó esett egy hamarosan kidolgozásra kerülő 2050-ig szóló energiastratégia kidolgozásáról is, melynek célja elsősorban az alacsony szén-dioxid kibocsátás megteremtése és fenntartása, valamint akár keretként is szolgálhat az uniós, hosszú távra tervezett energiaprogramok számára.
A SET terven belül az egyik legfontosabb rész a hat közül tehát az ESNII, vagyis az Európai Fenntartható Nukleáris Ipari Kezdeményezés, amelynek segítségével a közeljövőben szeretnék kiterjeszteni a gyorsreaktoros technológiát. A SET egyébként a SNETP, vagyis a Fenntartható Atomenergia Technológiai Alap egyik alfejezeteként jött létre, melyet húsz ország nyolcvan szervezete hozott létre. A gyorsreaktorok jelenleg a negyedik, legújabb generációs reaktorok közé tartoznak, melyek természetesen sokkal kisebb mennyiségű radioaktív hulladékkal dolgoznak, emellett lényegesen megbízhatóbbak, magasabb a hatásfokuk és a folyamathőjük hőmérséklete is.