Egyre nagyobb az esély rá, hogy az észak-európai ország elektromos ellátásában fennakadások lehetnek. A norvégok ugyanis országuk villamos energia ellátásának szinte száz százalékát a vízre tették fel, így ha a tározókban lévő szint a kritikus alá csökken, akkor már csak a külföldről behozott energiára támaszkodhatnak. Azonban az importált villamos áramellátásban nem lehetnek fennakadások, mert akkor az ország nagy része áram nélkül maradna.
A norvég vízerőforrás és energiaügyi hivatal vezetője szerint sajnos nagy rá az esély, hogy saját forrásból nem fogják tudni fenntartani az energiatermelési szintet. A víztározók jelenlegi szintje a normál szintnek az egyötödén áll, amikor az év ezen szakában a negyvenöt százalék a megszokott érték. Ez annak köszönhető, hogy mostanság egyre kevesebb a csapadék, a telek pedig egyre hosszabbak és hidegebbek. Nem csak a természet okolható, hiszen problémát okoz az is, hogy az egyre növekvő kereslethez nem párosultak újabb energiaellátási beruházások.
Az elektromos hálózat üzemeltetője szerint akár ötödével is kell majd korlátozni a nagyfogyasztók energiafelhasználását. Már most több gázfelhasználó szünetelteti a működését, és a legnagyobb norvég alumíniumgyártó, a Norsk Hydrot is a bezárás fenyegeti.
Sajnos azonban nem csak Norvégiában ilyen siralmas a helyzet, hiszen Svédország is hasonló cipőben jár. Ott a sokévi, harmincöt százalékos átlagnál húsz százalékkal alacsonyabb a tartalékok szintje.
A legutóbbi nehéz helyzet 2003-ban volt, amikor annyira alacsonyra süllyedt a vízerőműveket működtető tározók szintje, hogy három évbe telt, mire teljesen feltöltötték azokat. A május lehet a legkritikusabb hónap, ugyanis akkor jön a hóolvadás a hegyekben. Ha esős és enyhe idő lesz, akkor nem fog lecsökkenni a vízszint, ám ha a felmelegedés néhány hetet csúszik, akkor már komoly problémák elé néz az északi állam.