Nagyon nehéz eldönteni, hogy egy hibrid jármű valóban azért hibrid-e, hogy a környezetet óvja, vagy csak azért, mert így a rá vonatkozó kedvezőbb adók szempontjából több pénz marad a zsebben. Ezt nehéz eldönteni a több tízmilliós luxusautóknál, ám egy tömegközlekedési járműnél már teljesen más a helyzet.
Az autóbusz, amit a svéd Volvo gyárt, valóban sokkal kisebb ártalmat zúdít környezetünkre, ezáltal méltán nevezhető hibridnek. A tisztább üzemelés mellett még takarékosabb is, nem fogyaszt annyit a gázolajból, mint fosszilis üzemanyaggal működő legmodernebb társai. A BKV autóbuszairól pedig már ne is beszéljünk. A 7700-as típusszámra hallgató jármű tehát vegyes üzemben közlekedik, húsz kilométeres óránkénti sebesség alatt kizárólag a villanymotort használja. Így az indulásoknál is az elektromos erőforrás hajtja a járművet, vagyis a buszmegállókban várakozók, és a gyalogosok sem kapnak füstmérgezést az automata sebességváltók okozta gáztöbblettől.
A jármű a húszas tempónál bekapcsolja a dízelmotorját, így attól kezdve már normál üzemanyaggal közlekedik. Motorja azonban igen takarékosra lett tervezve, ezért kevesebbel is beéri hagyományos társainál. A busz a fékezés fázisában hasznosítja a felszabaduló energiákat, melyeket visszatáplál az akkumulátorokba a rekuperációs folyamat során. Az üzemeltetés során a busz nem csak fogyasztása és lényegesen alacsonyabb káros anyag kibocsátása miatt lesz környezetbarát, hanem zajkibocsátása miatt is vonzó lehet a közlekedési vállalatok számára.
Az elterjedése útjába csak egyetlen probléma állhat, mégpedig az anyagiak ugyanis a hibrid busz drágább normál üzemű társainál. Rengeteg érv szól ugyan mellette, például az, hogy nem csak az utasok, de a vonal mentén lakók kényelme is növekedne a kisebb zajártalomnak köszönhetően. Nálunk azonban csak kevesen hisznek az elektromos hajtáslánc előnyeiben, így csak remélhetjük, hogy valamelyik közlekedési vállalatnál felismerik a jármű valódi mivoltát...