A módszer, mely egyaránt használható villamos energia- és hőtermelésére is egyáltalán nem új, már a múlt század elején történtek kísérletek a geotermikus energia hasznosítására, az első erőművet Olaszországban építették meg, 1907-ben. Habár Magyarország kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a geotermikus energiatermelés meghatározó szereplőjévé válhasson nemzetközi szinten is, a hatósági intézkedések hiánya, a szabályozó környezet, valamint a támogató rendszer komoly akadályokat gördít a fejlesztések elé.
Az egyes erőművek gazdaságosságát döntően befolyásolja a működésükhöz szükséges kút mélysége, hisz létesítésük ára a mélység növekedésével exponenciálisan növekszik. Jelentős mértékben növeli a beruházások bekerülési költségét a fúrások eredményességének nagyfokú kiszámíthatatlansága is.
A Kárpát-medence területén a kedvező geotermikus gradiens miatt elegendő 2500-3000 m mélyre lefúrni, hogy a villamos energiatermelésre megfelelő hőmérsékletű fluidumot találjunk, míg Németországban ez a mélység a 3500 métert is elérheti.
A szénhidrogén kitermelés folyamán a múltban számottevő mennyiségű tesztfúrást végeztek Magyarországon, melynek következtében igen részletes adatok állnak rendelkezésünkre az egyes országrészek geológiai rétegeiről, aminek elemzése nagyban lecsökkentheti a sikertelen, geotermia kapcsán energianyerésre használható rétegeket nem érintő fúrások esélyét, ezzel együtt pedig a létesítésben rejlő üzleti kockázatot is. „A szénhidrogén illetve geotermikus kutatások közötti szinergia abból fakad, hogy a rezervoárokban az olaj alatt víz záróréteg található." -mondta el Budai-Szabó Renáta, a Kelly Engineering Resources üzletágvezetője.
Mi annak az oka, hogy országunk mindezek ellenére továbbra sem képes kihasználni a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket?
A geotermikus energiaipari cégek éppúgy, mint a megújuló energiatermelés többi szektorában tevékenykedők, régóta várják az állam részéről a törvényi támogatást, amely zöld utat jelenthetne a további fejlesztésekhez. A halasztásoknak köszönhetően a beruházások száma jelentősen lecsökkent, avagy tempójuk lelassult, a KÁT-rendszer (Kötelező Átvételi Rendszer) bizonytalansága is csak tovább nehezíti a helyzetet. Megdöbbentő tény, hogy az energia-átvételi ár sokkal alacsonyabb itthon, mint a környező országokban, Horvátországban pl. kétszer magasabb ez az érték. A cégek többsége jelen pillanatban nem mer, vagy nem akar jelentős lépéseket, változtatásokat tenni, emiatt az egész üzletág stagnál. Ennek az állapotnak csak a koncessziós kiírások vethetnének véget.
A magas beruházási költségek ellenére a Greenrock Energy Ltd., a MOL Zrt., valamint több érdeklődő befektető cég is a geotermikus energiafejlesztés magyarországi bővítése mellett teszi le voksát és felkészülten várják, hogy a geológiai fúrásokat, illetve az erőművek építését megkezdhessék. Ennek keretében a CEGE Zrt. szeretné elindítani az első „Bináris" pilot-erőmű létesítését hazánkban, aminek mintájául a németországi Landauban létesített erőmű szolgálna.
Az energetikai szeminárium során, amelyen a magyar energetikai piac prominens szereplői vettek részt, Pócs István a geotermikus energia hasznosításában rejlő lehetőségek mellett kitért az ehhez szükséges technológiai fejlesztések műszaki sajátosságaira, problémáira is.
A Kelly Engineering Resources célja az előadások szervezésével, hogy megfelelő fórumot biztosítson a különféle szakmák képviselői számára a legaktuálisabb, legérdekesebb témák megvitatására, illetve lehetőséget adjon a szakmai kapcsolatépítésre - mondta el Budai-Szabó Renáta.