Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Energetika
Energetika
Napraforgó anyagot fejlesztettek ki
A napelemek hatásfokát a legegyszerűbben úgy lehet emelni, ha mindig a Nap felé állítjuk őket. Ehhez azonban kifinomult működtető rendszerek szükségesek, melyek drágák, ráadásul a mozgatáshoz a termelt energia egy részét fel kell használni.


A Wisconsin Egyetem mérnökei olyan rendszert fejlesztettek, amely tökéletesen leképezi a napraforgók viselkedését. A napelemek mindig a teljes napsugárzás felé irányulnak, ezzel maximalizálva hatásfokukat.

A napraforgók lágy és hajlékony száruknak köszönhetően mindig a Nap felé képesek fordulni, így mindig olyan szögben állnak, hogy a lehető legtöbb napsugárzás érje őket. A természet ezen megoldását "másolták" le az egyetem kutatói, így téve hatékonyabbá a villamos energia termelő rendszert. A technológiának köszönhetően a napelemek hatásfoka tíz százalékkal javult.

A már létező megoldásokkal az a probléma, hogy szinte minden esetben GPS vagy motor alapú rendszereket használnak fel. Ezek önmagukban ugyan jól működnek, ám szerepük betöltéséhez komoly energiára van szükségük, melyet a napelemek által előállított villamos áramból merítenek. Az új megoldás éppen ezért homlokegyenesen más irányból lett megközelítve, hiszen a mérnökök olyan anyagokat használtak fel, melyek önmagukban reagálnak a Nap hőjére. A szén nanocsövek és folyadékkristályos elasztomerek tehát passzív rendszert alkotnak, ugyanis működtetésükhöz nem szükséges bevitt energia, mindössze a napsütés hője.

A rendszer egyelőre még csak a kísérleti fázisban tart, ám várhatóan két-három éven belül akár a piacra is kerülhet belőle komoly vetélytársaként a jelenleg használt, aktív megoldásoknak.