A napraforgók lágy és hajlékony száruknak köszönhetően mindig a Nap felé képesek fordulni, így mindig olyan szögben állnak, hogy a lehető legtöbb napsugárzás érje őket. A természet ezen megoldását "másolták" le az egyetem kutatói, így téve hatékonyabbá a villamos energia termelő rendszert. A technológiának köszönhetően a napelemek hatásfoka tíz százalékkal javult.
A már létező megoldásokkal az a probléma, hogy szinte minden esetben GPS vagy motor alapú rendszereket használnak fel. Ezek önmagukban ugyan jól működnek, ám szerepük betöltéséhez komoly energiára van szükségük, melyet a napelemek által előállított villamos áramból merítenek. Az új megoldás éppen ezért homlokegyenesen más irányból lett megközelítve, hiszen a mérnökök olyan anyagokat használtak fel, melyek önmagukban reagálnak a Nap hőjére. A szén nanocsövek és folyadékkristályos elasztomerek tehát passzív rendszert alkotnak, ugyanis működtetésükhöz nem szükséges bevitt energia, mindössze a napsütés hője.
A rendszer egyelőre még csak a kísérleti fázisban tart, ám várhatóan két-három éven belül akár a piacra is kerülhet belőle komoly vetélytársaként a jelenleg használt, aktív megoldásoknak.