

A közlemény szerint a 4,2 milliós magyarországi épületállomány mintegy hetven százaléka felújításra szorul, amelyből minden tizedik esetben már új építés lenne indokolt. Az energiafelhasználás 40 százaléka a rossz állapotú épületekhez kötődik, ráadásul a többletenergia-felhasználás kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Hazánkban az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is.
Többször megerősített kormányzati cél az épületállomány fűtési energiaigényének harminc százalékos csökkentése 2030-ra, amivel a hazai primerenergia-igény több, mint tíz százalékkal szorítható vissza.
Az NFM és az ÉMI a témában jártas és elismert egyetemi szakértők közreműködésével dolgozza ki a stratégiát, a munka első lépése az épületállomány energetikai feltérképezése, a rendelkezésre álló adatok és felmérések alapján. A stratégia részeként gazdasági hatástanulmány és stratégiai környezeti vizsgálat is készül a későbbi felújítási programok forrásigényének és pénzügyi hatásainak tervezhetősége érdekében. A közlemény szerint létrehoznak egy épületenergetikai nyilvántartó rendszert a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére.
Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrejöttével hatékony támogatási és finanszírozási program készíthető a következő évekre, a stratégia ugyanakkor a többi között megalapozza egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásának lehetőségét is, amely szerint a készülő dokumentum az Európai Unió épületenergetikai törekvései mellett a magyarországi keretprogramok, így az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit is alátámasztja majd.