A szándékmódosításnak komoly alapjai vannak. Korábban éppen az EU megbízásából készültek kutatóanyagok, melyek végeredményei erősen megkérdőjelezték a növényi alapú bioüzemanyagok üvegházhatásra gyakorolt jótékony hatásait, illetve komoly aggodalom elé állították az élelmiszerpiacot. Az élelmiszer- és takarmányalapú üzemanyagok részarányát az európai szállítási szektorban öt százalékra limitálnák, ami a jelenlegi négy és fél százalékhoz képest nem túl nagy növekedés. Ezzel a döntéssel kérdésessé teszik azt a célt, hogy 2020-ra tíz százalékra növekedjék a szállítási szektor bioüzemanyag-felhasználás aránya.
Az Európai Bizottság a jelenlegi kritikus helyzet megoldásaként az algából, illetve hulladékból készült üzemanyagokat támogatná, így az előzetesen számításba vett termelt mennyiség négyszeresének előállítását reméli. Ezek ugyanis erőteljesebben hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, ráadásul a teret sem veszik el az élelmiszernövények elől.
Komoly aggodalomra azonban az adhat okot, hogy az EU ezzel a döntésével a legmegfelelőbb infrastruktúrával rendelkező szektort tenné tönkre, ami az ágazatban dolgozó, mintegy ötvenezer fő munkahelyét veszélyezteti.