A körülbelül hat megawattos teljesítményű üzemben első lépcsőben a szél-, illetve napenergiából előállított villamos árammal elektrolízis segítségével állítják majd elő a hidrogént, amely egyébként önmagában is alkalmas lenne hidrogéncellás autók működtetésére. Ez azonban még nem kiforrott technológia, így inkább szén-dioxid hozzáadásával metánt állítanak elő a hidrogénből, amely akár a földgázrendszerbe ipari méretekben való betáplálásra is alkalmas. Mivel a gyártás során felhasznált szén-dioxid mennyisége pontosan megfelel az autók által kibocsátott mennyiségnek, így körfolyamat alakul ki, vagyis a gyártás kibocsátássemleges.
Az így készített gáz kémiailag tökéletesen megegyezik a fosszilis metán üzemanyaggal, a gyár pedig mintegy ezer tonnát állít majd elő belőle évente, ami 2800 tonna szén-dioxid felhasználást jelent. Ez a mennyiség ezerötszáz gépkocsi tizenötezer kilométeren keresztüli hajtására elegendő.
Az Audi szerint ez a megoldás az energia raktározására is tökéletes, hiszen szélerőművek esetében a szeles időszakokban termelt többletenergiát a földgázrendszerben lehet így tárolni.
A kutatók folyamatosan dolgoznak az e-dízel és e-etanol kifejlesztésén, mely szintén kibocsátássemleges üzemanyagként hódíthatja meg a piacot. Ezek a hajtóanyagok öt-hat éven belül kerülhetnek piacra. Előállításukhoz kizárólag vizet, napfényt és baktériumokat használnak majd, a folyamat pedig a fotoszintézis elvén alapul. Az amerikai Joule vállalattal közösen fejlesztik az üzemanyagokat, melyek egyáltalán nem befolyásolják majd az élelmiszertermelést, ráadásul sós és édes vízben egyaránt működtethető folyamattal jönnek létre.