Körültekintően és az európai úthálózat minél jobb átjárhatóságát szolgálva szabályozza az uniós jog (elsősorban az 1999/62/EK irányelv) az európai hálózat részének tekintett utakon az úthasználati díjszedés lehetőségeit mind a kivetés módját, mind az elektronikus beszedést illetően. Közép távon azok az országok járnak jól, amelyek ezt a szabályozást figyelembe véve alkalmazkodnak az Európai Elektronikus Útdíjszedés Rendszeréhez, az EETS-hez. Ennek a rendszernek ugyan egyelőre csak a csírái vannak meg, de a piacon néhány éven belül meg fognak jelenni az útdíjszolgáltatók, akik szerződést kötnek a gépjárművek üzemeltetőivel, biztosítják nekik a fedélzeti útdíjszámoló berendezést, és a mobiltelefonos barangoláshoz hasonlóan számláznak nekik az úthasználatért, bármerre járjanak is az Európai Unióban. Ezért már most olyan rendszert érdemes felállítani, amely probléma nélkül fogadni tudja majd a más országokból érkező, EETS-kompatibilis fedélzeti útdíjszámoló berendezéssel már fölszerelt tehergépkocsikat, és az útdíjszolgáltatójukon keresztül képes lesz velük kapcsolatba lépni, fogadni a díjfizetésüket. Ha Magyarország és Szlovákia úthálózatán közös elektronikus útdíjszedést valósít meg a két állam, az elősegíti a beilleszkedésüket az EETS-be.
Minél nagyobb úthálózaton szednek útdíjat egy elektronikus rendszerrel, annál kisebb a működtetési költsége, vagyis amennyiben Magyarország csatlakozik a Szlovákiában már megvalósított rendszerhez, északi szomszédunknak is több jut az ottani utak használatáért befizetett pénzből, és a magyarországi utakon keletkező bevételből is kevesebbet kell működtetésre költeni. Arról nem is beszélve, hogy nincs szükség a rendszer kiépítésére. A szlovákiai útdíjszedő rendszer fedélzeti útdíjszámoló berendezéseit sok magyarországi fuvarozó már ismeri, és vannak hazai cégek, ahol a felszerelésüket is vállalják. Így a tehergépkocsik ellátásának szervezése jóval gyorsabb, könnyebb és olcsóbb lehet, mint ha nulláról indulva egy teljesen új rendszerhez kell kiépíteni a logisztikai hálózatot.