Keresett szó:




Ördöngős
Kis konvertológia
Tudákos
Jelasity nem fut, ő nem gyávaA névhasonlóság ugyan némileg költői, s amennyiben eltekintünk olyan apróságoktól miszerint a horvát bán Jelačić-nak (Petőfi szerint Jellasicsnak) neveztetett...
GFZ Potsdam Earthquake Bulletin - last 20 events
M 5.3, Irian Jaya, Indonesia2012-01-28 19:37:31 -4.13 140.79 74 km M
Pályázati közlemények
Elérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó kiírásoknál az Elszámolhatósági ÚtmutatóElérhető a honlapon a környezetvédelmi és energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírásoknál az Elszámolhatósági Útmutató című dokumentum, amely minden...
VM
Meghosszabbították a védett természeti területek hulladékmentesítési pályázatának beadási határidejét
Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Pályázatok
Pályázati felhívás szociális módszertani intézmények számáraHatáridő: 2011. január 11.
Energiaálság
Magyar atom

Ez most nem Moldova György örökbecsűje, de ugyancsak kötelező olvasmány. Mondhatnám, miért...

madzag
Lorem ipsumLorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Nunc sit amet nibh eu mauris ullamcorper venenatis at id mi. Proin orci neque, tincidunt ac pulvinar...
Címoldal > Energetika
Energetika
A németek huszonhárom százaléknál tartanak
Németország továbbra is exportálja az elektromos áramot annak ellenére, hogy elvetik az atomerőművi áramtermelést. A megújuló kapacitások egyre nagyobb méreteket öltenek, ezért szükség van a hálózatok és az energiatárolók fejlesztésére.


A német statisztikai hivatal nemrégiben közölt adatai szerint 2012-ben Németország 43,8 terawattóra (TWh) áramot importált - elsősorban Hollandiából, Svájcból és Ausztriából -, és 66,6 TWh áramot táplált be az európai hálózatokba. A nettó export így 22,8 TWh volt, ami az egy évvel korábbinak a négyszerese, és nagyjából két atomerőmű éves termelésének megfelelő mennyiség.

A kivitel bővülése annak ellenére ment végbe, hogy a berlini vezetés a 2011 tavaszi fukusimai atomkatasztrófa hatására elkezdte az energiapolitikai fordulat végrehajtását, amelynek révén Németország 2022-ig felhagy az atomenergia alkalmazásával. A tizenhét atomerőmű közül nyolc idősebb létesítményt a Japánban történt baleset után csaknem azonnal leállítottak, a többi kilencet fokozatosan, egymás után kapcsolják le, az energiatermelésben keletkező kiesést pedig lehetőség szerint megújuló, környezetbarát forrásokból termelt energiával pótolják.

Az áramkivitel tavalyi növekedése a szél- és naperőműi kapacitás jelentős növekedésre vezethető vissza. A megújuló források jelentőségét mutatja, hogy tavaly a teljes németországi energiatermelés huszonhárom százaléka származott ilyen forrásokból.

Probléma, hogy szélerőműveket elsősorban az északi, tengerparti területeken építenek, a legnagyobb energiaigény viszont a déli, délnyugati iparvidékeken jelentkezik. Ezért a változó körülményekhez kell igazítani az áramellátó rendszert, ami jóval költségesebb vállalkozás, mint napelemcellák vagy szélturbinák telepítése. Egy kilométer nagyfeszültségű távvezeték kiépítése például nagyjából egymillió euróba kerül, ilyen vezetékből pedig mintegy 3800 kilométert kellene építeni 2022-ig, a már meglévő hálózatot pedig mintegy négyezer kilométer hosszúságban korszerűsíteni kell.

További gond, hogy a szél- és a napenergia-termelésben is nagyok az ingadozások, a teljesítmény időnként a nullához közelít, máskor pedig magasra emelkedik, a megtermelt áram tárolására pedig még nincsenek hatékony módszerek, ezért be kell táplálni a hálózatba akkor is, amikor a fogyasztás alacsony. Ilyen esetekben előfordul, hogy úgynevezett negatív árak alakulnak ki, vagyis a termelőnek kell fizetnie azért, hogy betáplálhassa az áramot a távvezeték-hálózatba.