A javaslat előterjesztésében döntő szerepet vállalt a WWF, amit az indokolt, hogy a Duna vízgyűjtőjének hegyvidéki területein, az Alpokban, a Kárpátokban és a Balkán-hegyvidéken nagyon intenzív vízerőmű-építési tervezés kezdődött az elmúlt években. A szabad folyású folyók állapotának megőrzése és a természeti értékek sérülékenysége egyaránt indokolja a kiemelt státusz létjogosultságát. Ezt megerősíti, hogy a vízerőmű-építések jelentősen befolyásolják az adott folyók mentén élők megélhetési feltételeit, és beszűkítik az ökoturizmust, a rekreációs lehetőségeket, tehát a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartó lehetőségeket.
A WWF más civil szervezetekkel közösen előremutatónak tartja, hogy a tervezési alapelvekről szóló, a Duna vízgyűjtő tizennégy országára érvényes most elfogadott 'Útmutató' tartalmazza az exkluzív folyószakaszok kijelölését, ami más területeken, például az Alpok országaiban már bizonyította, hogy jól alkalmazható a gyakorlatban.
A WWF szerint az alapelveket mielőbb át kell ültetni a gyakorlatba, hogy megelőzhetők legyenek a vízerőmű-építések miatt előidézett visszafordíthatatlan károkat okozó környezetkárosítások. A zónák kijelölésében az Duna menti országok rendelkeznek a megfelelő tudással, valamint tapasztalattal, és most már az 'Útmutató' is rendelkezésre áll - olvasható a szervezet honlapján. A WWF úgy látja, hogy ezzel a lépéssel nem szűnnek meg teljes mértékben a vízerőművek káros hatásai, de a természeti értékekre káros hatások kockázata csökkenthető. Az 'Útmutató' akkor hozhat a gyakorlatban is eredményt, ha az exklúzív zónák kijelölése során vegyék megfelelő módon figyelembe a folyók menti védelemre szoruló természeti és kulturális értékeket.