Agrárium
Túlzó az európai szigor a gm takarmánynövényekkel szemben?
Az Európai Unió a felhasználásra nem engedélyezett gm terményekkel
szemben zéró toleranciát érvényesít, az engedélyeztetés viszont gyakran
három évig is elhúzódik. Az engedélyeztetési eljárás lassúsága már a 2008/09. gazdasági évben súlyos zavarokat idézhet elő az EU takarmánypiacán.
A mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet folyamatos növekedésének köszönhetően a nagyobb hozambiztonsággal termeszthető géntechnológiailag módosított (gm) termények évről évre nagyobb volument képviselnek a nemzetközi kereskedelemben, és egyre növekvő részesedéssel bírnak a világ takarmány- és élelmiszerláncában. A világ főbb takarmányexportőr országai gyors ütemben hoznak forgalomba új gm növényfajtákat: például a gm vonalak részesedése a szójabab vetésterületéből az Egyesült Államokban 91, Brazíliában 65, míg Argentínában már 98 százalék.
Az Európai Unió a felhasználásra nem engedélyezett gm terményekkel szemben zéró toleranciát érvényesít, az engedélyeztetés viszont gyakran három évig is elhúzódik. (Az Egyesült Államokban mindössze 15 hónap alatt zöld lámpát kaphat egy-egy új gm vonal bevezetése a köztermesztésbe. Az engedélyeztetési eljárás lassúsága már a 2008/09. gazdasági évben súlyos zavarokat idézhet elő az EU takarmánypiacán, mivel a közösségben felhasznált fehérjetakarmányok 60%-a harmadik országokból, elsősorban a világpiacot uraló Dél- és Észak-Amerikából származik.
A génmódosított, valamint a hagyományos-, és az ökológiai gazdálkodással előállított növények egymás melletti termesztésének („koegzisztenciájának") feltételeit rögzítő hazai törvény az egyik legszigorúbb ilyen jogszabály az EU-ban. A gm növényeket vetni szándékozóknak a termőföldet bérbeadók és a szomszédos gazdálkodók, illetve földtulajdonosok írásos beleegyezésének megszerzése mellett a más tagállamokban megkövetelt 20-200 méterrel szemben 400 méteres izolációs távolságot kell betartaniuk