A túlbuzgalom és a tények
Akkoriban a vízcsapból is a Felügyelet véleménye folyt, közte a „bűnös hanyagság" emlegetése szinte a legenyhébb jelző volt. Már akkor is észrevételeztük, hogy a Felügyelet prejudikációs gyakorlata helytelen, íme most bebizonyosodott jövőbe látásunk.
A Magyar Energia Hivatal vizsgálata lezárult, az eredményt többek között sajtóközleményben ismertették a nagy nyilvánossággal. Ebben a szolgáltatókat (E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. és E.ON Déldunántúli ZRt.) az akkor felhozott vádak alól mentesül, büntetést azért kap, mert „a bekövetkezett jelentős üzemzavari esemény elhárítása során nem tartotta be maradéktalanul felhasználóival szemben meglévő tájékoztatási kötelezettségét, ezzel megnehezítette a felhasználók/fogyasztók számára a kialakult helyzet kezelését."
Nyilatkozhat persze bárki, bármit, szorgalmas fogyasztóvédő is. Elhamarkodottsággal viszont elveszíti a bizalmat, nota bene felmerül a kérdés, minek fenntartani egy hozzá nem értő szervezetet, ami csak a népszerűséget hajhássza? Nagyon jól tudják, hogy az érintett szolgáltatók nem fognak perre menni a kijelentéseik miatt, - pedig elégé rosszhírt keltőek voltak -, hiszen később is kerülhetnek ítélőszékük elé, s mert így is épp elég problémát okozott az üzemzavar. De egy halk 'elnézést, tévedtünk' elhangozhatott volna a fogyasztóvédelem részéről, csak az íze kedvéért.
A sajtóközlemény
I. Előzmények
2009. január 27. és 31. között az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: E.ON ÉDÁSZ), valamint az E.ON Déldunántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: E.ON DÉDÁSZ) mint elosztói engedélyesek illetékességi területén üzemeltetett elosztó hálózatokon jelentős kiterjedésű, időben elhúzódó, több hullámban jelentkező üzemzavaros állapotok álltak fenn.
Az E.ON ÉDÁSZ területén az üzemzavaros állapotok kialakulásának kezdeti időpontja 2009. január 27. 19 óra 51 perc volt. Az üzemzavaros állapotok által érintett ellátási területek Vas és Zala megye, illetve kisebb kiterjedésben Veszprém megye egyes részei voltak. Az üzemzavaros állapotok összesen 228 települést érintettek és az üzemzavaros állapotok következtében 85420 felhasználó maradt hosszabb-rövidebb ideig ellátatlanul. Az üzemzavaros állapotok megszüntetésének végső időpontja 2009. február 2. 11 óra 6 perc volt.
Az E.ON DÉDÁSZ területén az üzemzavaros állapotok kialakulásának kezdeti időpontja 2009. január 27. 21 óra 8 perc volt. Az üzemzavaros állapotok által érintett ellátási területek nagy részben Zala megye, illetve kisebb kiterjedésben Somogy, Baranya és Tolna megyék egyes részei voltak. Az üzemzavaros állapotok összesen 119 települést érintettek és ezek következtében 42476 felhasználó maradt hosszabb-rövidebb ideig ellátatlanul. Az üzemzavarok megszüntetésének végső időpontja 2009. január 29-én 20 óra 53 perc volt.
A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2009. február 5-én értesítette az E.ON ÉDÁSZ-t és az E.ON DÉDÁSZ-t, hogy a 2009. január végi áramellátási zavarok kivizsgálása céljából hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított a villamos energiáról szóló törvény alapján. Az E.ON ÉDÁSZ-t érintő hatósági vizsgálat (az üzemzavar ezt a területet jelentősebben érintette) befejeződött és a Hivatal az ügyben határozatot hozott. Az E.ON DÉDÁSZ-t érintő hatósági eljárás még folyamatban van.
II. Az E.ON ÉDÁSZ üzemzavar vizsgálatának megállapításai
A 2009. január 27-én kezdődő, majd 28-án folytatódó, kezdetben esős, majd havas, szeles időjárási helyzet Vas és Zala megye területén vizes tapadó havas körülményeket idézett elő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat számításai szerint a vizsgált időszakban észlelt víztartalmú tapadó havas események gyakorisága 43 év. Tehát a statisztikai elemzések alapján - a villamos vezetékeket és tartó oszlopokat jelentősen túlterhelő zúzmara, hó, jég pótterhet eredményező - időjárási viszonyok átlagosan 43 évente következhetnek be, ami ritkán előforduló időjárási viszonyokra utal.
A 2009. január 27. és 28-a közötti időszakban az érintett területeken fennállt időjárási körülmények (zúzmara/jég, hó pótteher és szélteher) együttes hatása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az ETV-ERŐTERV Zrt. számításai szerint meghaladták a középfeszültségű villamos hálózatok építéséhez használt tartóoszlopok szabványokban megengedett legnagyobb terhelését. Ez tehát azt jelentette, a független szakértői vizsgálatok alátámasztják, hogy az oszloptörések fő oka az extrém meteorológiai körülmények következtében kialakult, igen jelentős mértékű túlterhelés volt. A független szakértői vizsgálat a tartószerkezetek teherbírását lényegesen befolyásoló elváltozást, korábbiakban keletkezett, jelentősebb leromlásra, elhasználódásra, korróziós károsodásra utaló jeleket a szemrevételezés alapján nem tapasztalt; vagyis az oszlopok nem korábbi állagromlás miatt, (mint az a vádak között szerepelt. A szerk) hanem az időjárási viszonyok következtében együttesen (pótteher és szélteher) fellépett túlterhelések miatt törtek.
A hálózat-tervezéshez jelenleg és a korábbi évtizedekben alkalmazott szabvány és az ennek alapján készült tervezési irányelvek a középfeszültségű villamos hálózatok állékonyságának vizsgálatánál nem írja elő a szél és zúzmara pótteher együttes (csak külön-külön) előfordulásának vizsgálatát, ezért a tervezési határértékek tekintetében jelenleg nincs olyan egyértelműen meghatározott határérték, amelyet a villamos hálózatok múltbeli, vagy jelenlegi tervezésénél figyelembe lehetne (kellene)
venni.
Az üzemzavar elhárítás során az üzemmenetet és a készenlétadást az E.ON ÉDÁSZ a „Készenléti Szolgálat és Üzemi Hiba Elhárítás" című szabályzatában foglaltak, a vészhelyzeti üzemzavar elhárítást pedig a „Katasztrófa Elhárítási Ügyrendje" szerint biztosította. Az üzemzavar elhárítás során az E.ON ÉDÁSZ 2009. január 29-én 24:00 óráig 1104 üzemzavaros transzformátor körzetben állította vissza a szolgáltatást, a fennmaradó 131 transzformátor körzet bekapcsolása azonban már csak hálózat szerelési illetve építési munkák elvégzése után volt lehetséges. A külső körülmények miatt (erős szél,
felázott talaj, a munkagépek elsüllyedése) ezek a munkák lényegesen hosszabb időt igényeltek, ezért az elhárítás üteme az üzemzavaros időszak 4., 5. napján lelassult.
Az E.ON ÉDÁSZ az üzemzavar elhárítás során minden saját és általa szerződéssel lekötött erőforrást felhasznált, kiegészítve számos eseti behívásos alapon elérhető szerelő, építő vállalkozással. Az üzemzavar elhárítások során nagyobb hangsúlyt kapott a több fogyasztót érintő hálózati elemek helyreállítása.
A hálózatok általános állapotával összefüggésben a Hivatal megállapította, hogy az E.ON ÉDÁSZ 1996 - 2008. közötti évek hálózatfejlesztési tevékenysége során a címzetten rendelkezésre álló forráson (amortizáció, átvett forrás) túlmenően többlet beruházást is megvalósított. A felújítási és karbantartási tevékenysége során a régebbi vezetékek felújítására, cseréjére koncentrált. A rendkívüli helyzetek (havária) kezelésével összefüggő munkák egy részét kiszervezte egyik kapcsolt vállalkozásához, aki ezt - a működési engedélyben rögzítettek ellenére - részben továbbadta. E mellett a hálózati „Engedélyes Készenléti Szolgálat és Üzemi Hiba Elhárítása" című belső utasítása nem felel meg az E.ON ÉDÁSZ jelenlegi szervezeti és működési formájának, ami azonban szakmai szempontból annak használhatóságát lényegesen nem rontotta.
Az üzemzavarok idején fennállt időjárási körülmények együttes hatását figyelembe véve a Hivatal - a „Szolgáltatás Megbízhatóság Határozatában" leírtaknak megfelelően - tudomásul veszi, hogy a vizsgált időszakban bekövetkezett üzemzavarokat az Engedélyes társaság „Egyéb hálózati zavar"-ként inősítse,
vagyis ezen adatokat a Hivatal külön értékeli.
A 2009. január 27. és 28-a közötti időszakban fennállt időjárási események együttes hatása miatt az E.ON ÉDÁSZ mentesül a Garantált Szolgáltatások kapcsán a Hivatal határozatában előírt kötbér kifizetési kötelezettsége alól, tekintettel arra, hogy a garantált szolgáltatások rendszere - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - nem a jelentős számú és kiterjedésű üzemzavarokkal kapcsolatos szabályozási eszköz.
A Hivatal, figyelemmel a klímaváltozás hatásai miatt várhatóan egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jellemzők megjelenésére - néhány EU tagállam minőségszabályozási gyakorlatában már meglévő elemeket feldolgozva - tervezi a rendkívüli időjárási viszonyok közötti üzemzavar-elhárítás folyamatának szabályozását. A Vas Megyei Védelmi Bizottságnak és az érintett települések vezetőinek
részvételével tartott miniszteri megbeszélésen elhangzottak alapján érzékelhető volt, hogy a felhasználók, az őket képviselő önkormányzati vezetők, képviselők nem kaptak kellő tájékoztatást az Engedélyestől sem közvetlenül, sem a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül.
A Hivatal megállapította, hogy az E.ON ÉDÁSZ a bekövetkezett jelentős üzemzavari esemény elhárítása során nem tartotta be maradéktalanul felhasználóival szemben meglévő tájékoztatási kötelezettségét, ezzel megnehezítette a felhasználók/fogyasztók számára a kialakult helyzet kezelését.
Az E.ON ÉDÁSZ katasztrófa elhárítási ügyrendje nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az alapvető ellátást jelentő ivóvíz és szennyvíz kommunális szolgáltatókkal milyen kommunikáció, együttműködés szükséges az egyes vészhelyzeti fokozatokban.
III. A Hivatal döntése
Fentiek alapján (a kiszervezett tevékenység továbbadására vonatkozó tilalom, az engedélyesi tevékenységek feltételei végzésének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, a felhasználók tájékoztatására vonatkozó szabályok maradéktalan be nem tartása miatt, figyelemmel az E.ON ÉDÁSZ által tett, összesen mintegy 600 millió Ft díjkedvezményt biztosító nyilatkozatra is) a Hivatal az E.ON ÉDÁSZ-t 10.000.000 forint (tízmillió forint) összegű bírsággal sújtotta.
Az üzemzavari helyzetek kezelése és megelőzése, valamint a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a Hivatal kötelezte az E.ON ÉDÁSZ-t, hogy:
• 2009. december 15-ig tegyen eleget a Hivatal - tevékenységek kiszervezésével kapcsolatban előírt - kötelezésének.
• Dolgozza át a készenlétre és üzemzavar elhárításra vonatkozó szabályzatát úgy, hogy az a jelenlegi szervezeti és működési formájához illeszkedjen.
• 2009. április 30-ig kezdeményezze az Elosztó Szabályzati Bizottságnál annak vizsgálatát, hogy a villamos hálózatok tervezése során a jövőben miként vehető figyelembe a szélsőséges időjárási körülmények között előforduló pót- (pl. zúzmara, jég) és szélteher együttes hatása. Tegyen jelentést a Hivatalnak az eredményekről, illetve állítson össze intézkedési tervet a vizsgálatok kapcsán szükségesnek ítélt, megvalósítandó feladatokról.
• 2009. április 30-ig kezdeményezze az Elosztó Szabályzati Bizottságnál, hogy a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősülő és jelentős felhasználói zavartatásokat okozó közép- és kisfeszültségű üzemzavaros állapotokra is készüljenek keretszabályok 2009. december 31-ig.
• Dolgozza át a Katasztrófa Elhárítási Ügyrendjét, ezen belül:
o egyértelműen határozza meg az egyes vészhelyzeti fokozatokban szükséges belső (pl. telefonos ügyfélszolgálat) és külső személyek, szervek, szervezetek felé történő kommunikáció feltételeit, formáját, idejét, felelősét,
o dolgozza ki a médián kívüli kommunikáció lépéseit, rövidítse le az érdemi információ keletkezése és annak az érintett címzetthez történő eljuttatásának az időszükségletét,
o egészítse ki szabályzatát a mobil aggregátorok alkalmazásának szabályaival,
o az átdolgozott dokumentumot mutassa be a Hivatalnak 2009. június 30-ig.
A határozat teljes szövege a Hivatal honlapján olvasható: www.eh.gov.hu főoldalon
és a Kiadványok, publikációk/hírek oldalon.
További információ:
Dr. Grabner Péter osztályvezető
Villamosenergia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály
Tel: + 36 1 459 7765