Szentendre a leginkább „internet intenzív”
Bár a magyar lakosság több mint fele digitálisan írástudónak tekinthető - derül ki a GKIeNET - T-Home - T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról 2009. áprilisban közzétett kutatásából - de a közép-magyarországi régiótól távolodva csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség éri el a főváros és környékén tapasztalható internet intenzitás szintjét. A települési adatok alapján Szentendre a leginkább „internet intenzív" magyarországi település.
A GKIeNET 2008 végén készített országosan reprezentatív, 2500 fő megkérdezésével történt felmérése szerint a digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságra vonatkozóan 2008-ban 52 százalék volt, vagyis a magyar felnőtt lakosság több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internet-használónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40 százaléka, valamint számítógép-használónak további 14 százaléka. Az internetezők arányának növekedését a csak számítógépet használók arányának csökkenésével összevetve láthatjuk, hogy az utóbbi 2 évben az internetezők köre nem csak a számítógép-használók táborából bővült, hanem valószínűleg a digitálisan írástudatlanok csoportjából is csatlakoztak néhányan az „internetezők táborába".
A gazdasági és társadalmi versenyképesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy a munkavállalók milyen arányban, illetve milyen mélységben képesek használni az infokommunikációs eszközöket. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70 százalék), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20 százalék és 25 százalék). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.
Internethasználati szokások
A magyar internetezők egynegyede 2 évnél nem régebb óta internetezik, azaz új felhasználónak tekinthető, míg többségük (42 százalék) már 3-5 éve böngészi a világhálót. A hazai ADSL megjelenésével egy időben, azaz kb. 6-7 éve az internethasználók 10 százaléka, ennél régebben, a modemes érában pedig az internetezők ötöde kezdett el internetezni, azaz ők tekinthetők a legtapasztaltabb felhasználóknak, s egyben a leginkább nyitottnak az új technológiák iránt. Az internetezési szokások nem nyúlnak vissza sokkal régebbre a férfiak esetében, mint a nőknél: az internetező férfiak átlagosan 5,1 éve használják az internetet, míg a nők átlagosan 4,6 éve. Életkor szerint sincs határozott különbség az internetezés múltját illetően: az 50 évnél fiatalabb internetezők átlagosan 4,9 éve, az 50 év felettiek pedig 4,4 éve interneteznek.
Végzettség alapján élesebb elkülönülés tapasztalható. A felsőfokú végzettségűek átlagosan 6 éve interneteznek, az érettségivel rendelkezők átlagosan 4,6 éve, míg az érettségi nélküli középfokú végzettségűek átlagosan 3,7 éve használják a világhálót. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében 5,1 éves átlagértéket kapunk, e kiemelkedő érték oka, hogy utóbbi csoportban az internetezők több mint fele (53 százalék) fiatal (18-29 éves), 29 százaléka még nincs 20 éves - azaz vélhetően a középfokú végzettségük előtt állnak, és a technológia iránt fogékony fiatalok.
A számítógép-használat intenzitása
A magyar 18 év feletti számítógép-használók egyharmada (34 százalék) hobby jelleggel, azaz naponta legfeljebb 1 órát használ PC-t. Hasonló arányban vannak azok (35 százalék), akik naponta 2-4 órát számítógépeznek, míg a számítógép-használók szintén körülbelül egyharmada (31 százaléka) több mint 4 órát ül a képernyő előtt.
A számítógép-használók körében egy főre vetítve a napi használat átlagos időtartama 3,8 óra. A leginkább jellemző a munkahelyi PC-használat, a gazdaságilag aktív számítógép-használók átlagosan 4,8 órát töltenek számítógép előtt a munkahelyükön, míg az otthoni számítógépezés átlagosan 2 órát tesz ki a felhasználók napi programjában.
A számítógép-használat mértékét tekintve a legfiatalabb korosztály található az élen, a 18-29 évesek átlagosan 4,6 órát számítógépeznek naponta, míg a 30-59 évesek átlagosan 3,4-3,8 órát, a 60 év feletti számítógép-használók ennél átlagosan egy órával kevesebbet, 2,8 órát töltenek a számítógép előtt. A tanulók és a gazdaságilag aktívak töltik a legtöbb időt a monitor előtt, átlagosan napi 4,2 és 4,6 órát, azaz a különbség minimális, míg a nyugdíjas számítógép-használók ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan 1,7 órát ülnek számítógép képernyő előtt. A számítógép előtt töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő számítógép-használók körében 4,1-4,2 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 3,5 óra naponta.
Az internet-használat intenzitása
Az internet-használat „intenzitásának" területi jellemzésére kistérségi szinten aggregálásra került négy adatsor: a magyarországi települések optikai lefedettsége (kistérségen belüli települési lefedettségi arány); az elektronikusan adót bevallók aránya az adóbevallást benyújtók körében (2007. évi adóbevallás, 2008. májusban zárt adatokkal); a 100 háztartásra jutó Vatera-felhasználók aránya kistérségenként; és a 100 lakosra jutó iWiW-Freemail felhasználók aránya kistérségenként. A négy arányszám mindegyikére decilis határok lettek illesztve: mindegyik kistérség 10 egyenlő elemszámú csoport valamelyikébe lett besorolva és sorszámmal lett ellátva. A legalacsonyabb (1) jelenti a legkisebb arányszámot (értéket), míg a legmagasabb (10) a legnagyobb arányszámot. A négy arányszám átlagolása egy 0-10 között lévő számot eredményez, amely a kistérség „internet intenzitását" jelöli. A jelmagyarázatban látható, hogy a diszkrét sávhatárok közé hány kistérség került.
A legaktívabb kistérségek a közép-magyarországi régióból kerülnek ki, a fővárostól távolodva jellemzően csökkenő értékeket láthatunk. Ez alól csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség jelent kivételt. A települési adatokból az is látható, hogy Szentendre a leginkább e-aktív magyarországi település.
Az internetezők 43 százaléka hobby felhasználó, azaz naponta legfeljebb 1 órát tölt a világháló böngészésével. Harmadukról elmondható, hogy napi 2-3 órát is interneteznek, s negyedükre igaz (24 százalék), hogy több mint 3 órát szörfölnek a weben naponta.
Az internet-használat átlagos napi időtartama 2,8 óra. A különböző elérési helyek közül a munkahelyi internetezés teszi ki a legtöbb időt, a gazdaságilag aktív internetezők naponta átlagosan 2,8 órát böngészik a világhálót, míg az otthoni internetezés átlagosan napi 1,9 órát vesz igénybe. A tanulók az iskolákban másfél órát (1,6) interneteznek naponta.
Az életkor az internetezés intenzitása esetében ugyanúgy meghatározó, ahogy a számítógép-használat esetében is. Továbbra is jelentős különbség van az internet használatának mértékében az idősebbek és a fiatalabbak között, ez a differencia hosszútávon várhatóan csökkenni fog. A 18-29 éves korosztály naponta átlagosan 3,9 órát internetezik, a 30-39 éves, a 40-49 éves és az 50-59 éves internet-használó korcsoportok között az internetezés átlagos időtartamát tekintve nincs számottevő eltérés (2,2 óra, 2,3 óra és 2,1 óra naponta), míg a 60 év feletti internetezők naponta átlagosan 1,8 órát böngészik a világhálót.
A dolgozók átlagosan 2,8 órát töltenek internetezéssel, a tanulók másfélszer ennyit (átlagosan napi 4,2 órát), míg a nyugdíjasok ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan napi 1,4 órát interneteznek. Az internetezéssel töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő internetezők körében 2,9-3,1 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 2,6 óra naponta.