Oktatás-továbbképzés
Hiányzások, késések és káromkodások hátráltatják az oktatást
Az OECD bizonyos tagországaiban átlagosan a tanórák 80 százalékát fordítják a tanárok az oktatásra, e tekintetben pedig Magyarország a harmadik helyen áll - számol be az edupress.hu. Számos országban azonban nem ilyen kedvező a helyzet a tanítás-tanulásra fordított idő szempontjából, hiszen minden negyedik tanár a tanórák 30 százalékában a fegyelmezéssel, illetve az adminisztratív feladatok ellátásával kénytelen foglalkozni - áll a június 16-án közzétett felmérésben, amelyben a pedagógusok munkakörülményeit hasonlították össze.
Az OECD által készített nemzetközi oktatási és tanulási felmérés (Teaching and Learning International Survey, TALIS) az első a maga nemében. A 23 országra kiterjedő, a Hatékony tanítási és tanulási környezet kialakítása címet viselő jelentésben megállapítják, hogy a megkérdezett pedagógusok mintegy 89 százaléka részt vett az utóbbi 18 hónapban szakmai továbbképzésen. Csupán három államban: Dániában, Szlovákiában és Törökországban állt ez a mutató 75 százalékon, Magyarország két százalékponttal maradt el a TALIS-átlagtól.
Kiderült: Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskolák alsóbb évfolyamaiban tanítók mintegy 70 százaléka rendzavarással akadályozott osztályban tanít, de emellett 46 százalékban igazolatlan hiányzás, 39 százalékban a tanóráról való késés, 37 százalékban a káromkodás, 35 százalékban pedig a tanulótársak megfélemlítése, vagy szóbeli bántalmazása hátráltatja a megkérdezett pedagógusok szerint az oktatást. Az ösztönző intézkedések hiánya mellett pedig egyes országokban a tanárokat egyáltalán nem értékelik rendszeresen és nem is kapnak visszajelzést munkájuk eredményéről. Az írországi és portugáliai pedagógusok 25, a spanyolországi tanárok 45 és az olaszországi tanárok 55 százaléka esetében tapasztaltak hasonlót. Ezen szempontból Magyarország ugyan kedvezőbb helyzetben van, de a hazai tanárok is csak kis részben kapnak értékelést külső személyektől, testületektől.
A vizsgálat távlati céljaként nevezték meg a szervezők a pedagógusokat érintő hatékony és méltányos munkaerő-politika kialakítását, melyet nemzetközileg is összehasonlítható mutatók segítségével kívánnak megvalósítani. A háromévenként megismétlendő adatgyűjtés első ciklusban Ausztrália, Ausztria, a belgiumi flamand közösség, Brazília, Bulgária, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország vett részt. Az Európai Bizottság által támogatott vizsgálathoz a tagországok iskolalistájáról 200 intézményt választottak ki, Magyarországon az általános iskolák, valamint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok körében gyűjtöttek adatokat igazgatóktól és pedagógusoktól. Angel Gurría, az OECD főtitkára elmondta: a kiváló tanárok kulcsszerepet töltenek be az oktatáspolitika céljainak megvalósításában.
"Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is" - fejtette ki Jan Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa a döntéshozók felelősségéhez kapcsolódva. A TALIS-vizsgálat eredményeit Magyarországon június 18-án mutatta be az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.