A Magyar Közlöny 2009. évi 92-93. számaiból
2009. évi Magyar Közlöny 92. szám, megjelent: 2009. július 3.2009. évi LXIV. Törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
2009. évi LXVII. Törvény: A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról
2009. évi LXVIII. Törvény: A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
2009. évi LXIX. törvény: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról
2009. évi LXXI. törvény: A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
6/2009. (VII. 3.) MeHVM rendelet: A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól és a nem polgári célú frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 29/2005. (VII. 27.) HM rendelet módosításáról
80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet: Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ "Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról
70/2009. (VII. 3.) OGY határozat: A Nabucco földgázvezeték elõkészítésének és megvalósításának folyamatát segítõ eseti bizottság tevékenységérõl (2009. január-2009. június) szóló jelentésének elfogadásáról, valamint a Nabucco gázvezeték létrehozását elõsegítõ nemzetközi szerzõdés aláírásának, és a Nabucco gázvezeték megépítésének támogatásáról
2009. évi Magyar Közlöny 93. szám, megjelent: 2009. július 6.
143/2009. (VII. 6.) Kormányrendelet: Az erdõgazdálkodási és erdõvédelmi bírság mértékérõl és kiszámításának módjáról
34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelet: A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról
2009. évi LXVII. törvény
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról
1. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„a) elemi kár: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykár;"
2. § A Tv. 9. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[9. § (1) A kárenyhítő juttatásra a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult, amennyiben]
„b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett jégeső-, belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és"
3. § A Tv. 12. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(2) A kifizetési tervet a miniszter hagyja jóvá.
(3) Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter engedélye alapján intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről."
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.
(2) A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény e törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2009. január 1-jét követően, de a törvény hatálybalépését megelőzően bekövetkezett jégeső által okozott káreseményre is alkalmazni kell, ha azt a mezőgazdasági termelő az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó szabályokról szóló jogszabály szerinti módon igazolja, és azt a törvény hatálybalépését követő tíz napon belül az agrárkár-megállapító szervhez bejelenti.
(3) Ez a törvény 2009. december 31-én hatályát veszti.
2009. évi LXXI. törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben a felsőoktatási intézmény bírálja el és rangsorolja a felvételi kérelmeket. A miniszter - pályázati eljárás alapján - határozza meg, hogy e körben hány államilag támogatott hallgatói hellyel rendelkezik a felsőoktatási intézmény. A miniszter
a) az intézmény működési engedélyében meghatározott maximális hallgatói létszám figyelembevételével a képzési kapacitáson belül az alapképzési és mesterképzési képzési ciklusban tervezett hallgatói létszámmegoszlásnak,
b) a képzési területen országosan és az adott intézményben indított mesterszakok arányának,
c) a várható jelentkezők társadalmi, szociális helyzetének, regionális elhelyezkedésének,
d) az intézményi pályakövetési rendszer alapján várható elhelyezkedési előrejelzésnek,
e) az intézményen belül a mesterszakról az intézményi doktori iskolába történő továbblépés lehetőségének,
f) az a)-e) pontokban meghatározottakra tekintettel kialakított, a felsőoktatási intézmények és munkaadók képviselőiből álló - általa felkért - szakértői bizottság véleményének
értékelése alapján dönt."
2. § Az Ftv. 103. § (1) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
[A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:]
„h) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti pályázati eljárásban meghatározza az államilag támogatott mester- és doktori képzésre, valamint a szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatói létszám intézmények közötti elosztását."
3. § Az Ftv. a következő 138/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények
138/A. § (1) A magán felsőoktatási intézmény a működési engedélyében foglaltak alapján nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként működhet, ha megfelel a következő a)-d) pontokban szereplő feltételek mindegyikének:
a) alapító okirata a felsőoktatási intézményt nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként határozza meg, és
b) külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert a 106. § (7) bekezdésében meghatározott több külföldi képzést folytat,
c) az adott képzési ciklusban az általa indított szakok többségén a képzés idegen nyelven folyik,
d) állami elismeréséről szóló törvény hatálybalépését követően legalább három éve folyamatosan működik.
(2) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménnyé történő minősítést az intézmény fenntartója a regisztrációs központnál kérelmezheti. A kérelem alapján az (1) bekezdés feltételeinek teljesülése esetén a regisztrációs központ az intézmény működési engedélyét módosítja."
4. § Az Ftv. a következő 138/B. §-sal egészül ki:
„138/B. § (1) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az e törvényben a magán felsőoktatási intézmények számára biztosított eltérő szabályozási lehetőségeken túl
a) a 83. § (2)-(4) bekezdésétől, a 97. § (3)-(4) bekezdésétől szervezeti és működési szabályzatában eltérhet,
b) az intézményben történő foglalkoztatás idejére szervezeti és működési szabályzatában
ba) - a 149. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából, az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot a tudományos fokozattal egyenértékűként,
bb) a ba) pont szerinti államban szerzett legalább hároméves felsőoktatási intézményvezetői munkatapasztalatot a 29. § (7) bekezdésének második mondatában meghatározott megbízási feltétel teljesítésével egyenértékűként
határozhatja meg.
(2) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény - az alapító okiratában meghatározottak szerint - térhet el a 12. § (2) bekezdés a)-d) pontjában a felsőoktatási intézményekre előírt képzési szerkezettől, azzal, hogy a 32. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania. A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény - a 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - jogosult az egyetem elnevezés használatára.
(3) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény - a 44/A. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzése keretében hallgatói jogviszonyban nem álló személlyel több alkalommal is létesíthet hallgatói jogviszonyt.
(4) A nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményben nem szükséges munkavállalási engedély a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgárok által folytatott oktatási, tudományos kutatói, vagy művészeti alkotó tevékenységhez.
(5) Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény fenntartására a 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl külföldi állam, illetve külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is jogosult. E szervezetek fenntartói tevékenységével kapcsolatosan a Magyar Köztársaság joga az alkalmazandó, a felsőoktatási intézményt fenntartó külföldi állam, vagy állami szerv, jogi személy a magyar joghatóság alól nem mentesülhet, ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.
(6) Az Európai Gazdasági Térségről szóló, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzés nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény általi indításakor a regisztrációs központ - a Kormány által rendeletben meghatározott indítási eljárás szerint - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt. A regisztrációs központ az indítási engedélyt megadja - és az intézmény e képzésére tekintettel a 62. § szerinti oklevél kiállítására jogosult - ha a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés a magyar végzettségi szintnek megfeleltethető. Az ilyen módon megszerzett oklevél szakképzettséget akkor tanúsít, ha a regisztrációs központ az indítási engedélyben megállapítja, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzés az oklevél által tanúsított végzettségi szinthez kapcsolódó magyar szakképzettségnek megfeleltethető."
5. § Az Ftv. a következő 138/C. §-sal egészül ki:
„138/C. § (1) Ha a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény nem felel meg a 138/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a minősítés visszavonása érdekében a működési engedélyét módosítani kell. A módosítással kapcsolatos eljárás megindítását a regisztrációs központ - a fenntartó kérelmére, a bíróság jogerős ítélete alapján, vagy hivatalból - folytatja le.
(2) Ha a felsőoktatási intézmény nemzetközi jellegű minősítését visszavonták, a működési engedélyét módosították, az intézmény magán felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint működhet tovább, azzal, hogy a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményre vonatkozó sajátos feltételek szerint már megkezdett képzéseket kifutó rendszerben folytathatja."
6. § Az Ftv. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hatályát veszti az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló 2001. évi LXVI. törvény, valamint a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény."
7. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér,
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér,
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével,
d) a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél."
8. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba és 2010. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A 6. § 2010. június 30-án lép hatályba.
9. § Az e törvény hatálybalépésekor állami elismeréssel rendelkező és az Ftv. - e törvény 3. §-ával megállapított - 138/A. § (1) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmények fenntartói 2009. szeptember 1-jétől kezdődően kezdeményezhetik a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervnél nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményi minősítést, az intézmény működési engedélyének módosítását.
143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet
az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról
A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértéke az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 82. § (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap (a továbbiakban: EJA) 3-4. § szerinti szorzata.
2. § Ha a jogellenesen kitermelt faanyag mennyisége az eljárás során helyszíni felméréssel nem állapítható meg, a bírság alapjául szolgáló fatérfogat mennyiségét az Országos Erdőállomány Adattár adatainak alapulvételével az erdészeti hatóság állapítja meg.
Az erdőgazdálkodási bírság
3. § (1) Az erdőgazdálkodóra kiszabandó erdőgazdálkodási bírság mértéke:
a) az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén: a kitermelt faanyag után köbméterenként 0,2 EJA;
b) az Evt. 107. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak esetén: a jogsértéssel érintett erdőrészletenként 0,1 EJA;
c) az Evt. 107. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak esetén: erdőrészletenként 0,1 EJA;
d) az Evt. 107. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetén: alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talaj szennyező anyag mennyiségtől függően 0,5 EJA-5,0 EJA;
e) az Evt. 107. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint az Evt. 73. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsértése esetén hektáronként 0,5 EJA, az Evt. 73. § (2), az Evt. 74. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megsértése esetén hektáronként 2,0 EJA;
f) az Evt. 107. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetén: az újulat, a visszamaradó állomány károsodásának mértékétől függően hektáronként 0,5 EJA-5,0 EJA;
g) az Evt. 107. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározottak esetén: alkalmanként 0,3 EJA;
h) az Evt. 107. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottak esetén: erdőrészletenként 0,3 EJA;
i) az Evt. 107. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetén: alkalmanként 0,3 EJA;
j) az Evt. 107. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak esetén: a szakszerűtlen beavatkozással érintett terület után a károsítás mértékétől függően hektáronként 1,0 EJA-2,0 EJA;
k) az Evt. 107. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározottak esetén: a károsodott terület után hektáronként 0,5 EJA;
l) az Evt. 107. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetén: évenként és hektáronként 0,5 EJA;
m) az Evt. 107. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározottak esetén: átmeneti, kultúr, valamint faültetvény természetességi állapotú erdőkben hektáronként 0,3 EJA, természetszerű és származék természetességi állapotú erdőkben hektáronként 0,6 EJA;
n) az Evt. 107. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározottak esetén: hektáronként 1,0 EJA;
o) az Evt. 107. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározottak esetén alkalmanként: 1,0 EJA;
p) az Evt. 107. § (1) bekezdés p) pontjában meghatározottak esetén alkalmanként: 0,1 EJA;
q) az Evt. 107. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározottak esetén alkalmanként: 0,1 EJA;
r) az Evt. 107. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározottak esetén alkalmanként: 0,3 EJA.
(2) Ha az erdő tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja az Evt. 107. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az erdő veszélyeztetésének mértékétől függően alkalmanként 1,0 EJA-5,0 EJA erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
(3) Aki az Evt. 107. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat megvalósítja
a) figyelmeztetésben részesül;
b) ha az a) pontban foglaltak ellenére, annak közlésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget kötelezettségének: földrészletenként 0,1 EJA erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
(4) Aki
a) az Evt. 107. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat megvalósítja: hektáronként 0,5 EJA;
b) az Evt. 107. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat megvalósítja: hektáronként 0,2 EJA;
c) az Evt. 107. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként 0,2 EJA;
d) az Evt. 107. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként 0,3 EJA
erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
Az erdővédelmi bírság
4. § (1) Aki
a) az Evt. 108. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként a jogsértéssel érintett terület nagyságától és az erdő károsodásától függően 0,3 EJA-3,0 EJA;
b) az Evt. 108. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett hulladék mennyiségétől függően 0,5 EJA-5,0 EJA;
c) az Evt. 108. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként a gyűjtött mennyiségtől függően 0,5 EJA-5,0 EJA;
d) az Evt. 108. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat megvalósítja, a kivágott fa köbmétereként 0,3 EJA, de legalább 0,3 EJA;
e) az Evt. 108. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat megvalósítja 0,1 EJA, motorfűrész esetén 0,2 EJA;
f) az Evt. 108. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként az erdő károsításának mértékétől függően 0,1 EJA-5,0 EJA;
g) az Evt. 108. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat megvalósítja: alkalmanként 0,1 EJA-0,5 EJA;
h) az Evt. 108. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat megvalósítja: 0,2 EJA, ha a jogsértés következményeként erdőtűz alakul ki 1,0 EJA;
i) az Evt. 108. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakat megvalósítja: 0,1 EJA;
j) az Evt. 108. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltakat megvalósítja: a károkozás mértékétől függően 0,2 EJA-1,0 EJA;
k) az Evt. 108. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat megvalósítja 0,2 EJA;
l) az Evt. 108. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakat megvalósítja 2,0 EJA;
m) az Evt. 108. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltakat megvalósítja: az igénybe vett terület után az Evt. 81. § (2)-(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék háromszorosának megfelelő, de legalább 1,0 EJA erdővédelmi bírságot; a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezése esetén az Evt 81. § (2)-(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék tízszeresének megfelelő, de legalább 1,0 EJA erdővédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) Ha az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja az Evt. 108. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségét megsérti, a kitermelt faanyag után köbméterenként 0,2 EJA erdővédelmi bírságot köteles fizetni.
(3) A vadászatra jogosult
a) az Evt. 108. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén: a károsítással érintett terület után az erdő károsításának mértékétől függően hektáronként 0,2 EJA-2,0 EJA,
b) az Evt. 108. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak esetén: a károsítással érintett terület után hektáronként 1,0 EJA,
c) az Evt. 108. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak esetén: a károsítással érintett terület után hektáronként 0,5 EJA
erdővédelmi bírságot köteles fizetni.
5. § Három éven belüli ismételt jogsértés esetén az erdővédelmi bírságtétel, valamint a kiszabható bírság alsó és felső határa a kétszeresére emelkedik.
Záró rendelkezések
6. § Ez a rendelet 2009. július 10-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.
7. § (1) Az e rendelet kihirdetésétől számított 45. napig elkövetett jogsértések esetén kiszabandó bírság összege nem lehet magasabb, mint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény alapján ugyanazon tényállás alapján kiszabható bírság legmagasabb összege. E rendelet kihirdetésétől számított 45. napig elkövetett olyan jogsértések esetén, amelyeket az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény bírsággal sújtani nem rendel, bírság kiszabásának nincs helye.
(2) A 7. § a kihirdetésétől számított 46. napon hatályát veszti.
34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelet
a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helybiztosítás díja a menetdíjon felül 140 Ft.
(6) A vasúti Intercity (IC) vonat pótjegy díja 400 Ft, amely a helybiztosítás díját nem tartalmazza. A kötelező helybiztosítással közlekedő Intercity (IC) vonatokra a pótjegyváltással együtt helyjegy váltása is kötelező.
(7) A vasúti Intercity Rapid (ICR) vonat pótjegy díja 540 Ft, amely a helybiztosítás díját nem tartalmazza. A kötelező helybiztosítással közlekedő Intercity Rapid (ICR) vonatokra a pótjegyváltással együtt helyjegy váltása is kötelező."
(2) Az R. 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (5)-(7) bekezdésben, valamint az 1-3. mellékletben meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák."
2. § Az R. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Külön-külön kell az egyes résztávolságokat figyelembe venni]
„a) MÁV-START Zrt., a Magyar Államvasutak Zrt. és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. szolgáltatási területét is érintő utazások során,"
[ha az utazás menetjeggyel történik.]
3. § (1) Az R. 1-3. mellékletei helyébe az 1-3. mellékletek lépnek.
(2) Az R. 4-5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
4. § (1) Ez a rendelet 2009. július 15-én lép hatályba, és 2009. október 16-án hatályát veszti.
(2) A nem meghatározott napra, illetve az érvényesség első napjának meghatározása nélkül kiadott menetjegyek 2009. július 15-étől csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után használhatóak fel. A felhasználatlan menetjegyeket a vasúti szolgáltató kezelési költség felszámítása nélkül 2009. október 15-éig visszaváltja.
(3) Az R. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, 4. § (2)-(3) bekezdésében a „budapesti egyesített bérletek" szövegrész helyébe a „Budapest-bérletek" szöveg, 4. § (5) bekezdésében a „budapesti egyesített bérlettel" szövegrész helyébe a „Budapest-bérlettel" szöveg lép.
1. melléklet a 34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelethez
„1. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez
1. Egy útra szóló menetdíjak (forintban)
Távolság
(km)
a) Teljes árú menetjegy
az autóbusz-közlekedésben és a vasúti közlekedésben másodosztályon
b) Elsőosztályú
vasúti menetjegy c) 50%-os kedvezményes menetjegy
autóbusz-közlekedésben
és a vasúti közlekedésben másodosztályon d) 90%-os kedvezményes menetjegy
autóbusz-közlekedésben
és a vasúti közlekedésben másodosztályon
5 135 165 65 15
10 210 265 105 20
15 265 330 135 25
20 320 400 160 30
25 400 500 200 40
30 480 600 240 50
35 560 695 280 55
40 635 795 320 65
45 715 895 360 70
50 795 995 400 80
60 955 1200 480 95
70 1120 1390 560 110
80 1270 1590 635 125
90 1430 1790 715 145
100 1590 1990 795 160
120 1880 2350 940 190
140 2160 2700 1080 215
160 2420 3030 1210 240
180 2680 3350 1340 270
200 2920 3650 1460 290
220 3160 3940 1580 315
240 3380 4220 1690 340
260 3590 4490 1800 360
280 3790 4740 1900 380
300 3980 4980 1990 400
350 4420 5520 2210 440
400 4780 5980 2390 480
450 5080 6350 2540 510
500 5310 6640 2660 530
500 felett 5480 6850 2740 550
2. A felmutatóra érvényes bérletek ára
a) A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autóbuszjáratain felmutatóra érvényes területi érvényességű bérletek ára (forintban)
Havi Éves
országos 111 300 1 113 000
keleti vagy nyugati országrészre szóló 89 000 890 000
megyei 76 300 763 000
b) A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autóbuszjáratain felmutatóra érvényes viszonylati érvényességű bérletek ára (forintban)
Távolság
(km) Havi Éves
5 6 930 69 300
10 10 300 103 000
15 14 200 142 000
20 19 000 190 000
25 23 800 238 000
30 28 800 288 000
35 33 400 334 000
40 38 200 382 000
45 42 900 429 000
50 47 700 477 000
60 57 200 572 000
70 66 800 668 000
80 76 300 763 000
90 85 900 859 000
100 95 300 953 000
100 felett 104 800 1 048 000
3. A havi- és félhavi bérletek és a 30 napos bérlet ára, valamint a munkába járásra szolgáló bérletek díjai
a) Havibérlet, 30 napos bérlet (forintban)
Az autóbusz-közlekedésben A vasúti közlekedésben
Távolság
(km) Díjszabási ár munkavállaló munkáltató munkavállaló munkáltató
által fizetendő által fizetendő
5 5 310 1 060 4 250 740 4 570
10 8 500 1 700 6 800 1 190 7 310
15 10 600 2 120 8 480 1 480 9 120
20 12 700 2 500 10 200 1 800 10 900
25 15 900 3 200 12 700 2 200 13 700
30 19 100 3 800 15 300 2 700 16 400
35 22 300 4 500 17 800 3 100 19 200
40 25 500 5 100 20 400 3 600 21 900
45 28 700 5 700 23 000 4 000 24 700
50 31 900 6 400 25 500 4 500 27 400
60 38 200 7 600 30 600 5 300 32 900
70 44 600 8 900 35 700 6 200 38 400
80 51 000 10 200 40 800 7 100 43 900
90 57 400 11 500 45 900 8 000 49 400
100 63 700 12 700 51 000 8 900 54 800
120 75 200 15 000 60 200 10 500 64 700
140 86 300 17 300 69 000 12 100 74 200
160 96 900 19 400 77 500 13 600 83 300
180 107 100 21 400 85 700 15 000 92 100
200 116 900 23 400 93 500 16 400 100 500
220 126 200 25 200 101 000 17 700 108 500
240 135 100 27 000 108 100 18 900 116 200
260 143 600 28 700 114 900 20 100 123 500
280 151 700 30 300 121 400 21 200 130 500
300 159 300 31 900 127 400 22 300 137 000
350 176 600 35 300 141 300 24 700 151 900
400 191 200 38 200 153 000 26 800 164 400
450 203 200 40 600 162 600 28 400 174 800
500 212 500 42 500 170 000 29 700 182 800
500 felett 219 100 43 800 175 300 30 700 188 400
b) Félhavi bérlet (forintban)
Az autóbusz-közlekedésben A vasúti közlekedésben
Távolság
(km) Díjszabási ár munkavállaló munkáltató munkavállaló munkáltató
által fizetendő által fizetendő
5 2 660 530 2 130 370 2 290
10 4 250 850 3 400 590 3 660
15 5 310 1 060 4 250 740 4 570
20 6 370 1 270 5 100 890 5 480
25 7 970 1 590 6 380 1 120 6 850
30 9 560 1 910 7 650 1 340 8 220
35 11 200 2 240 8 960 1 570 9 630
40 12 700 2 500 10 200 1 800 10 900
45 14 300 2 900 11 400 2 000 12 300
50 15 900 3 200 12 700 2 200 13 700
60 19 100 3 800 15 300 2 700 16 400
70 22 300 4 500 17 800 3 100 19 200
80 25 500 5 100 20 400 3 600 21 900
90 28 700 5 700 23 000 4 000 24 700
100 31 900 6 400 25 500 4 500 27 400
120 37 600 7 500 30 100 5 300 32 300
140 43 100 8 600 34 500 6 000 37 100
160 48 400 9 700 38 700 6 800 41 600
180 53 500 10 700 42 800 7 500 46 000
200 58 400 11 700 46 700 8 200 50 200
220 63 100 12 600 50 500 8 800 54 300
240 67 600 13 500 54 100 9 500 58 100
260 71 800 14 400 57 400 10 100 61 700
280 75 800 15 200 60 600 10 600 65 200
300 79 700 15 900 63 800 11 200 68 500
350 88 300 17 700 70 600 12 400 75 900
400 95 600 19 100 76 500 13 400 82 200
450 101 600 20 300 81 300 14 200 87 400
500 106 200 21 200 85 000 14 900 91 300
500 felett 109 600 21 900 87 700 15 300 94 300
4. A rendszeres kedvezményes utazásra szolgáló havibérletek és 30 napos bérletek ára
Távolság
(km) 90%-os kedvezményes bérlet
5 530
10 850
15 1 060
20 1 270
25 1 590
30 1 910
35 2 230
40 2 550
45 2 870
50 3 190
60 3 820
70 4 460
80 5 100
90 5 740
100 6 370
120 7 520
140 8 630
160 9 690
180 10 700
200 11 700
220 12 600
240 13 500
260 14 400
280 15 200
300 15 900
350 17 700
400 19 100
450 20 300
500 21 300
500 felett 21 900
"
2. melléklet a 34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelethez
„2. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez
1. Útipoggyász és élő állatok fuvarozásának díja a helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben
Távolság
(km) Útipoggyász fuvarozásának díja
(Ft)
1-50 140
51-100 180
100 felett 245
Kutyaszállításért és az autóbuszba bevitt, a kézipoggyásznál nagyobb tömegű vagy terjedelmű csomagok továbbításáért az útipoggyász fuvarozására meghatározott díjat kell fizetni. Kerékpár a kerékpár szállítására alkalmas autóbuszokon szállítható, az alkalmasságot a szolgáltató köteles az autóbuszokon feltüntetni.
Díjmentes a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő és a rendőrségi kutya szállítása.
2. Útipoggyász fuvarozásának díja a vasúti közlekedésben
Távolság (km) Útipoggyász fuvarozásának díja
darabonként
(Ft)
5 440
10 440
15 440
20 440
25 440
30 440
35 440
40 440
45 440
50 440
60 525
70 615
80 700
90 790
100 875
120 1 030
140 1 190
160 1 330
180 1 470
200 1 610
220 1 740
240 1 860
260 1 970
280 2 090
300 2 190
350 2 430
400 2 630
450 2 790
500 2 920
500 felett 3 010
3. Élő állatok fuvarozásának díja, valamint a kerékpár viteldíja a vasúti közlekedésben
a) Egy útra szóló
Bármely vonat 2. kocsiosztályában
Távolság (km) Forintban
5 200
10 200
15 200
20 200
25 200
30 200
35 200
40 200
45 200
50 200
60 240
70 280
80 320
90 360
100 400
120 470
140 540
160 605
180 670
200 730
220 790
240 845
260 900
280 950
300 995
350 1100
400 1200
450 1270
500 1330
500 felett 1370
A vakvezető, a mozgáskorlátozottakat segítő és a rendőrségi kutya szállítása díjtalan.
b) Havibérlet, 30 napos bérlet
Bármely vonat 2. kocsiosztályában
Távolság (km) Forintban
5 1 190
10 1 910
15 2 390
20 2 860
25 3 580
30 4 300
35 5 020
40 5 740
45 6 460
50 7 180
60 8 600
70 10 000
80 11 500
90 12 900
100 14 300
120 16 900
140 19 400
160 21 800
180 24 100
200 26 300
220 28 400
240 30 400
260 32 300
280 34 100
300 35 800
350 39 700
400 43 000
450 45 700
500 47 800
500 felett 49 300
A vakvezető, a mozgáskorlátozottakat segítő és a rendőrségi kutya szállítása díjtalan."
3. melléklet a 34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelethez
„3. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez
A nevelési-oktatási intézmények által rendelt autóbusz különjáratának díja
1. A díjak az autóbuszok ülőhelyeitől és komfortfokozatától függően a következők:
Díjcsoport Ülőhely
(fő) Kerekítve
alap komfort extra
Ft/km 205 270 350
I. 9-20 Ft/óra 2 560 3 380 4 380
Legcsekélyebb díj (Ft) 12 800 16 900 21 900
Ft/km 270 350 415
II. 21-40 Ft/óra 3 380 4 380 5 190
Legcsekélyebb díj (Ft) 16 900 21 900 26 000
Ft/km 350 415 495
III. 41-54 Ft/óra 4 380 5 190 6 190
Legcsekélyebb díj (Ft) 21 900 26 000 31 000
Ft/km 415 495 570
IV. 55 felett Ft/óra 5 190 6 190 7 130
Legcsekélyebb díj (Ft) 26 000 31 000 35 700
Ft/km 525
V. Csuklós Ft/óra 6 560
Legcsekélyebb díj (Ft) 32 800
Az ülőhelyek számának meghatározásánál a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti besorolást kell alkalmazni.
2. a) Az „alap komfort" fokozatba tartoznak azon autóbuszok, amelyek nem felelnek meg legalább a „komfortos" kategóriában előírt jellemzők mindegyikének.
b) A „komfort" kategóriába tartozó autóbuszoknak legalább a következő felszereltséggel kell rendelkezniük:
- napvédő roletta vagy függöny az utasablaknál,
- mikrofon és hangerősítő az autóbusz-vezető vagy utaskísérő számára (kivéve a 20 fő alatti befogadóképességű), utastéri hangszórókkal,
- az utastértől elkülönített, külön zárható poggyásztér vagy utánfutó (kivéve a 20 fő alatti befogadóképesség),
- légkondicionálás.
c) A „kiemelt komfort" kategóriájú autóbuszoknak a „komfortos" kategória követelményein felül rendelkezniük kell:
- videóval (41 fő feletti befogadóképesség esetén legalább 2 képernyővel),
- forróital-automatával,
- vízöblítéses vagy kémiai működtetésű WC-vel,
- az átjáró felé kimozdítható üléssel,
- 20 fő alatti befogadóképesség esetén is mikrofonnal és hangerősítővel az autóbusz-vezető vagy utaskísérő számára, utastéri hangszórókkal.
A „komfortos" és a „kiemelt komfortú" fokozatba akkor sorolható valamely autóbusz, ha a fokozatra meghatározott feltételek mindegyikének megfelel.
3. A díjszámítás módját az határozza meg, hogy a különjárat időtartama legfeljebb 72 óra vagy azt meghaladja.
a) A 72 óra vagy ennél rövidebb időtartamú különjáratért a díjat vagylagos számítással úgy kell megállapítani, hogy az autóbusz ülőhelyszámára, illetve típusára és komfortfokozatára érvényes óra-, illetve kilométerdíjat meg kell szorozni a díjszámítási idővel, illetőleg a díjszámítási távolsággal.
A két eredmény közül a magasabb díjat kell felszámítani. Ha az így számított díj nem éri el autóbuszonként a legcsekélyebb díjat, akkor megállapodás szerinti, de legfeljebb a legcsekélyebb díjnak megfelelő a fizetendő díj. Ha a különjáratot - ugyanazon személyekből álló csoport szállítása céljából - egy nap folyamán többször kell kiállítani, a legcsekélyebb díjat a napi szállítások befejezése után egyszer lehet felszámítani.
A díjszámítási idő: a garázsból (telephelyről) indulástól, a garázsba (telephelyre) visszaérkezésig eltelt idő, az általános kerekítési szabályok szerint egész órára kerekítve.
A díjszámítási távolság: a garázsból (telephelyről) indulástól a garázsba (telephelyre) visszaérkezésig megtett kilométer, az általános kerekítési szabályok szerint egész kilométerre kerekítve.
b) A 72 órát meghaladó különjáratok díját - az autóbusz ülőhelyszámára és komfortfokozatára figyelemmel - a megtett távolság alapján kell megállapítani.
A díjszámítási távolságot az a) pontban előírtak szerint kell meghatározni, ha azonban autóbuszonként és naptári naponként a teljesítmény nem éri el a 100 km-t, megegyezés szerinti, de legfeljebb 100 km vehető számításba. Minden megkezdett 24 óra teljes napnak számít.
c) A különjárat által megtett kilométer-távolságot az autóbusz menetíró készüléke, annak hiányában a kilométer-számláló szerkezet állása alapján kell megállapítani. Ha a kilométer-számláló szerkezet útközben meghibásodik, a kilométer-távolságot a mindenkori legújabb kiadású úthálózati térkép alapján kell kiszámítani.
4. Ha a szolgáltató a megrendelés visszaigazolásában szereplőnél magasabb vagy alacsonyabb kategóriába tartozó autóbuszt állít ki, mindkét esetben az alacsonyabb kategória szerinti díjat kell felszámítani.
5. A díjak alkalmazására vonatkozó jogosultságot a megrendelő köteles igazolni.
6. A különjárat teljesítése során felmerülő autópálya-használati, parkolási és kompdíjak a megrendelőt terhelik."
4. melléklet a 34/2009. (VII. 6.) KHEM rendelethez
1. Az R. 4. melléklet 1. pontjában a „budapesti egyesített bérlet" szövegrész helyébe a „Budapest-bérlet" szöveg lép.
2. Az R. 4. melléklet 1. pontjában szereplő táblázat 8. pontjában a „Szemeretelep" szövegrész helyébe a „Ferihegy" szöveg lép.
3. Az R. 4. melléklet 2. pontjában a „budapesti egyesített bérlettel" szövegrész helyébe a „Budapest-bérlettel" szöveg, a „budapesti egyesített bérletek" szövegrész helyébe a „Budapest-bérletek" szöveg lép.
4. Az R. 5. melléklet 1. pontjában a „budapesti egyesített bérlettel" szövegrész helyébe a „Budapest-bérlettel" szöveg, 1. pont d) alpontjában a „budapesti egyesített bérletek" szövegrész helyébe a „Budapest-bérletek" szöveg lép.
5. Az R. 5. melléklet 2. pontjában a „budapesti egyesített bérlettel" szövegrész helyébe a „Budapest-bérlettel" szöveg lép.